A francia gyarmati uralmat hetven évvel ezelőtt, 1949-ben lerázó, majd alkotmányos monarchiává vált Laosz lakói a második világháború, illetve a franciák elleni harc során számos katonát vesztett, első éveiben pedig előbb francia, majd amerikai katonák őrködtek a rend felett, és próbálták – kevés sikerrel – visszaverni az északi provinciákból indulva az egész országot elfoglalni próbáló, kommunista Pathet Laót.
Már az 1953-ban indult polgárháború első éveiben sem látszott esély arra, hogy a helyzet a közeljövőben stabilizálódjon: 1955-ben kezetét vette a részben Laoszban folyó, két évtizeden át húzódó vietnami háború, melynek részeként az észak-vietnami erők és a Pathet Lao 1958-1959-ben megpróbálták elfoglalni a teljes országot.
A helyzet romlását természetesen az amerikaiak is jól látták: 1957-ben jókora összeget, illetve alapanyagot juttattak tehát el a Laoszi Királyságnak,
A tervek nem váltak azonban valósággá, hiszen a források felhasználását korlátozó szerződést csak a pénz és a cement érkezése után röviddel írták volna alá, a laosziak pedig tökéletes időzítéssel használták ki ezt a kiskaput:
A második világháborúban, illetve a franciák elleni függetlenségi háborúban elhunytak tiszteletére emelt Győzelem-kapu (Patuxai) építése rövidesen megkezdődött, és tizenegy éven át munkát adva egy falunyi kőművesnek, kőfaragónak és építőmesternek, de az alkotás mára sem készült el teljesen.
A párizsi Champs-Élysées végpontján álló Diadalív mintájára született, annál kicsit magasabbra nyújtózó építmény természetesen magán viseli a dél-ázsiai építészet jegyeit:
Homlokzatain laoszi motívumok, buddhista szimbólumok, hindu istenségek, illetve az őket táncukkal szórakoztató, halhatatlan fiatal nők (apszarák) látszanak, a négy boltív alatt pedig Brahma, Visnu, valamint mitologikus lények egész sorának alakjával is találkozhatunk. A kaput öt, virágdíszeket viselő, tipikusan laoszi torony koronázza meg – ezek csúcsáról természetesen az aranyozás sem hiányozhatott.
Az építést az amerikaiak szerződés híján nem tudták megállítani, így csak távolról szemlélhették az egyre magasabbra törő falakat. A nyolcszázezres Vientiane lakói persze nem felejtették el, honnan érkezett a pénz, így a Patuxai-t legtöbbször
A belváros szívében álló diadalkapu ma bejárható, a városba érkező turisták pedig örömmel kifizetnek
hogy megnézhessék a múzeumot, megmászhassák a csúcsra vezető hét emeletnyi lépcsősort, és hogy felvásárolhassák a szuvenírbolt legfurcsább áruit.
Kérdés persze, hogy hogyan alakult volna Laosz sorsa, ha az amerikai gépek onnan felszállva vehették volna fel a harcot a vietnamiakkal, illetve a Pathet Laóval.
Még az sem kizárt, hogy így az 1975 végi kommunista hatalomátvétel is elmaradt volna, így Laosz ma
Kína és Kambodzsa közé szorulva.
A főként Thaifölddel, Kínával és Vietnammal gazdasági kapcsolatot fenntartó állam gyáripara ma fejletlen. A közel hétmillió lakó 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, segítve az ország rizs-, kukorica-, tea-, cukornád-, kávé- és édesburgonyaellátását.
