Kultúra ismeretlen budapest
Budapest, 2015. február 18.
A Magyar Állami Operaház színháztermének A Zene megdicsőülése című mennyezeti freskója, Lotz Károly festőművész alkotása, valamint az Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült, aranyozott mellvéddel és könyöklőkkel díszített színházterem páholysora.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.

Képeslappal is tiltakoztak száz éve az Operaház átépítése ellen

Ma tüntetéseket tartanának, és újságcikkek születnének a témában, a világháború küszöbén állva azonban még a képeslapokat is bevetették.
Korábban a témában:

Az akár ötvenmilliárdból megújuló, jövőre újranyíló Magyar Állami Operaház Budapest egyik legszebb épülete, a korábban itt állt mocsaras terület lecsapolása, illetve a város egyik hírhedt csárdájának eltüntetése után, kilenc éves munkával, Ybl Miklós tervei szerint épp százharmincöt éve, 1884-ben megnyitott színházi palota pedig azóta is a magyar kulturális élet egyik legfontosabb központja.

Ókovács Szilveszter: Az Operáért felelek, nem mások cikkeiért
Lesz sportpálya is a most épülő Eiffel műhelyházban, és hamarosan Korda György és Balázs Klári is fellép az Operában. Ókovács Szilveszter azt mondja, káros, ha valaki hegemóniára törekszik a rá bízott intézményben. A főigazgató szerint, ahogy díjak, úgy tagkönyvek sem felmutathatók, csak a művészi teljesítmény. Interjú.

Azt azonban kevesen tudják, hogy a teljes háztömböt elfoglaló, egy komoly világújdonságot – az Asphaleia társaság vízhidraulikával működő, tűzbiztos színpadtechnikáját – is rejtő épület ma már nem minden részében őrzi eredeti megoldásait, hiszen a XX. század folyamán három felújítása, illetve átépítése is történt: az elsőt 1912-ben Medgyaszay István tervei szerint hajtották végre, a szocializmus évtizedeiben pedig két felújítás (1950, ill. 1981-1984) jutott az épületnek.

A fővárosiak ezzel nem feltétlenül voltak mind megelégedve, noha mindhárom munkának fontos szerepe volt abban, hogy az Operaház folyamatosan kiszolgálhassa a közönséget, és eleget tegyen saját kora elvárásainak.

Az új szobrokat is hozó (Kaufmann Oszkár vezette) 1950-es, illetve a nyolcvanas években végzett, az üzemi területek egy részét a társulat helyiségeivé alakító munkákkal ellentétben az 1912-es műveletek komoly ellenkezésbe torkolltak – olyannyira, hogy az abban rejlő veszélyekre még képeslapon is felhívták a figyelmet.

A Papírrégiségeket adok, veszek, cserélek nevű Facebook-csoportban felbukkant, nem meglepő módon négy perc alatt gazdára talált példány legalábbis erre enged következtetni.

A szokásos, Operát bemutató képeslapokkal ellentétben, azonos szögből készített fotón jól látszanak a tetőszerkezetet átépítő munkások, felettük pedig a

Vandalizmus ! Ybl világhirü remekmüvét átépitik !

felirat olvasható.

A hátoldal jó részét is egy felirat foglalja el, kevés helyet hagyva a lapot 1912. szeptember 6-án, a Keleti pályaudvarhoz ragasztott postahivatalban feladó üzenetének. Ez persze nem jelentett gondot, hiszen a

méltóságos gróf Nyáry István úr. min. titkár

részére, a mai Kossuth (1898-1918 közt Országház) térre néző Földművelésügyi Minisztériumba küldött lap önmagáért beszélt:

Müvészeti remekek, minden nemzet féltve őrzött közkincsei.
Merényletet követ el, aki azokon változtat.
A lánchid, az opera világhirü remekmüvek.
Mégis át akarják alakitani!
Minden kultur ember tiltakozzék e barbarizmus ellen.

De mi történt az átalakításkor?

A válaszokat dr. Szirmai János Az Operaház rekonstrukciója – 70 évvel ezelőtt című tanulmánya (in: Építés-Építészettudomány, 1982. évi 3-4. szám) írja le, melyből kiderül, hogy az Opera és a Nemzeti Színház élére frissen kinevezett gróf Bánffy Miklós szörnyű állapotokra derített fényt az alig huszonnyolc éves épületben, így azonnali segítséget kért az államtól:

A tatarozásra, karbantartásra kapott összegeket ugyanis addig üzemeltetési célokra használták. így nem csoda, hogy a bádogtető szétmállott, a becsurgó víz korhasztotta a fedélszéket, a belső burkolatok és a menyezetek, a homlokzatok, sőt maga a Lotz-freskó is összerepedeztek, utóbbi „bármikor darabokban leválhatik” Kevés volt a jelmez- és díszletraktár, az összezsúfolt kellékek tönkrementek. A gépészet elavult és alig-alig működött.

Az Opera rossz állapota a színházi világban, illetve az építészek közt ekkor már évek óta ismert volt, de a kultuszminisztériumi osztálytanácsosi szerepet ekkor betöltő Kertész K. Róbert (akinek a Déli pályaudvar mögött megbújó, egy olimpikon számára tervezett villáját, illetve a nagybátyja számára megálmodott rózsadombi lovagvárát korábban már bemutattuk) csak ennek hatására cselekedett: pénzügyi és felújítási tervet készített, majd a kultuszminiszter felkérte Medgyaszay Istvánt (1877-1959) a munkák elvégzésére.

Aggódott a szakma

“[A felújítás során] emez egységes alkotásnak összhangja, illetőleg tökéletessége rovására történhetik […] vagyis az Operaház meg fog szűnni […] egységes mestermű lenni” – írta a Szent László-kórházat, a Blaha Lujza téren állt Népszínház (később Nemzeti Színház) víztornyát és kiszolgáló épületét, illetve a Fővárosi Iparrajziskola (ma Kisképző) tervező, Ybl halála után pedig a Szent István-bazilikát is befejező Kauser József 1910-ben, az Építő Ipar hasábjain.

A diplomáját alig nyolc évvel korábban átvett, de máris a népi formák vasbetonépítészetbe való oltásának legnagyobb mesterévé vált tervező ekkorra már túl volt a gödöllői művészházak (1904-1906), az ország első vasbeton színháza, a veszprémi Petőfi Színház (1908), a rárósmúlyadi Szent Erzsébet-templom (1910), illetve az ógyallai Szent László-templom (1912) megépítésén, sőt, építészeti szabadalmak egész sorát is magáénak tudhatta, így a lehető legnagyobb szakértelemmel kezdhetett bele a sokszor éjjel-nappal folyó, alig fél év alatt valósággá vált munkákba, melyek során

megszületett a földszinti ruhatár, lesüllyesztették és rabitzburkolattal (dróthálóból készült tűzálló fal, melyre aztán cement került) fedték a zenekari árkot, modernizálták a szellőzőrendszert, a fűtést és az elektromos hálózatot, sőt, teljesen új, vasszerkezetű nézőtérre cserélték az addigi szűk széksorokat.

Fotó: Pest-Buda Aukciósház

A kész munkát látva az aggódók persze megnyugodtak – így tett a korábban aggódó Kauser is, kijelentve:

semmi csorbát nem szenvedett Ybl mester remeke és semmi gáncs nem érheti Medgyaszay István építész kollégánkat. […] Fölösleges és elhamarkodott volt a vészkiáltás.

Jobb volt persze félni, mint megijedni, hiszen az azóta eltelt évtizedekben számos esetben láthattunk hasonló, az épület képét végül teljesen megváltoztató átalakításokat – elég ehhez csak egyszerűen csak a Nagykörút és a Rákóczi út furcsa emeletráépítéseire gondolnunk.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 

Ajánlott videó mutasd mind

Image: 73881883, Börtönbe vonuló nő., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

A kislány, aki egy dobozkába csukja a szomorúságot

Ágnes öt évig élt rémálomszerű kapcsolatban egy férfivel. Egy lánygyermekük van, hat és fél éves. Az asszony ma tíz évre börtönbe vonult, mert a bíróság szerint megpróbálta megölni a férjét.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73881883, Börtönbe vonuló nő., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.