Nos, természetesen nem az, a laposföld-hiedelem ugyanolyan komoly és népszerű dolog, mint a chemtrail, a reptilián-elmélet, vagy az a meggyőződés, hogy Elvis halála kamu volt, a Király pedig a mai napig él – különben hogyan szerepelt volna a Reszkessetek betörők 2-ben? Vagy szúrták volna ki még pár éve is Graceland kertészeként? Ijesztően sok embertársunk találta meg élete értelmét abban, hogy leleplezze az évszázadok óta belénk sulykolt undorító hazugságot, miszerint egy nagy gömbön élünk, ami a saját tengelye körül pörög, miközben másodpercenként harminc kilométeres sebességgel hasítja a fagyos világűrt. Szerintük ez önmagában is abszurd feltételezés, amit csakis azért kezelünk tényként, mert gyerekkorunktól kezdve ezt halljuk mindenhonnan, így már kérdések nélkül elfogadjuk az áltudományos „bizonyítékokat”.
Travoltától a NASA-ig mindenki benn van
Hogy a laposföldesek hányan lehetnek, nehéz megbecsülni, de az biztos, hogy egyre láthatóbbak az interneten. A Google adataiból tisztán látszik, hogy elmúlt öt évben masszívan megnőtt az ezzel kapcsolatos keresések száma, egy friss kutatás pedig kimutatta, hogy az elmélet terjesztésében központi szerepet játszik a YouTube, amelynek algoritmusai előzékenyen ajánlanak konteó-tartalmú videókat azoknak, akik fogékonyak az ilyesmire. A YouTube nemrég fogadkozott, hogy változtat a káros gyakorlaton, és csökkenti az efféle videók elérését, ám az még nem világos, meddig megy el ezen a téren. A botrányairól hírhedt vlogger, Paul Logan például a napokban közzétett egy dokuelőzetest, amiben nyíltan kacérkodik a laposföldelmélettel. A videó már most csaknem 1,5 millió megtekintésnél jár, a YouTube azonban volt hajlandó kommentálni, hogy vajon az ilyen tartalmat is érintik-e a bejelentett változtatások.
A mozgalomra akkor kapta fel a fejét igazán a közvélemény, amikor pár éve kiderült, hogy hírességek is vannak a soraikban. Több NBA-sztár, például Shaquille O’Neal, és B.o.B néven futó rapper is coming outolt laposföldesként, mire a láz végigsöpört az amerikai médiában: a reggeli tévéműsorok vezetői nem győztek megdöbbenni, hogy úristen, mi ez az új őrület. A média rácsodálkozása óta a mozgalom tovább nőtt, azóta túl van második nemzetközi konferenciáján, amit ősszel tartottak Denverben, és világméretű – akarom mondani globális – közösséggé nőtte ki magát.
A Flat Earth Hungary Facebook-oldalnak csaknem 30 ezer követője van. Vezéralakjai nagyon aktívak, Dubajból kapott rejtélyes pénzekből végeznek kísérleteket és szövögetnek terveket nagyszabású expedíciókról. Az elmúlt években mi is többször foglalkoztunk velük a 24.hu-n, ahogy a téveszméik megcáfolására létrejött csoporttal is. Egy ízben Balavány Györgyöt próbálták megtéríteni – spoiler: nem sikerült –, hosszasan fejtegetve neki, miként hálóztak be a háttérhatalmak mindenkit a NASA-tól John Travoltáig. Mindezt azért, hogy ne derülhessek ki az igazság a Föld valódi alakjáról, vagy éppenséggel arról, hogy a második világháború csak egy színjáték volt. Az egyik alapítót, Székely Sándort még egy középiskolai földrajzórára is bevitték, ahol a diákok alaposan megizzasztották őt kérdéseikkel. Erről készült videónkat itt lehet megnézni:
A laposföld-mozgalom tehát észrevétlenül feltámadt a közösségi hálók korában, majd csendben nőtt és kilépett az internet rejtett bugyraiból a napfényre. Ezt a folyamatot járja körbe a fesztiválokon egy éve bemutatott, de a Netflixen február óta nézhető Behind the Curve című dokumentumfilm is, ami megszólaltatja a szubkultúra pár meghatározó alakját, ahogy fizikusokat, tanárokat és pszichiátereket is. Mindkét fél elmondhatja a magáét, a kiegyensúlyozottság azonban nem azt jelenti, hogy a film egy pillanatra is lebegtetné, kinek van igaza, és kínzó kétségek között hagyná a nézőt. Inkább azt, hogy Daniel J. Clark rendező jól érzett rá: semmi szükség látványos elhatárolódásra, ítélkezésre vagy kifigurázásra, hiszen amit látunk, önmagáért beszél. És különben is: senki nem képes olyan hatékonyan cáfolni és lejáratni a laposföld-elméletet, mint maguk a laposföld-hívők.
Beindult az öldöklés
A konteó-logika lényege ugyanis épp az, hogy egy idő után sajátjait sem kíméli, így a mozgalom növekedésével természetesen beindultak a kíméletlen belháborúk. Egymással hadakozó frakciók alakultak, valahogy úgy, mint a Brian életében, ahol a Júdeai Nemzeti Front a rómaiaknál már csak a Júdea Népe Frontot és az egytagú Júdeai Népfrontot gyűlöli jobban. A Monty Python-hasonlatot nem is én hozom ide, hanem a Behind the Curve egyik főszereplője, Mark Sargent, aki az egyik legismertebb arc a mozgalomban (és most már azon kívül is).
Nem én választottam a laposföldet, a laposföld válaszott engem
– mondja Sargent, akinek csaknem 80 ezer követője van a YouTube-on, egyes videói pedig milliós nézettséggel bírnak. Pedig mikor először találkozott az elmélettel, ő is nevetségesnek tartotta, és ízekre akarta szedni. Ám egyszerűen nem talált rajta fogást, így pár hónapnyi keserves próbálkozás után beadta a derekát, és elkötelezett hívője lett a laposföldnek. Első videója sikerén ő maga is megdöbbent, azóta neten szerveződő közösség egyik legaktívabb tagja, aki nem zárkózik el a nyílt vitától és szívesen hirdeti az igét a hozzánk hasonló, megvezetett „globeheadek”-nek is (mint megtudtam, a szakkifejezésnek már magyarosított verziója is van: „gömbirkák”). Néhány másik megszólalóval ellentétben amúgy Sargent nem tűnik ránézésre futóbolondnak. Értelmes, kedves és szociális fickó, akinek még 80-as anyukáját is megismerjük, aki sütivel várja a stábot és mesteri diplomáciai érzékkel kerüli ki a választ, amikor megkérdezik, hisze-e a fia elméletében.
Hogy mi hajtotta pontosan az összeesküvés-elméletekbe, és hogy uralkodott el rajta ez a paranoia, nem derül ki a filmből. Ám a személyes frusztrációiról elég sokat elmond az a tény, hogy állandóan saját gyártású „Én vagyok Mark Sargent”-feliratú pólóban mászkál, mégis gyermeki meghatottsággal fogadja, amikor valaki felismeri az utcán. Felemelkedését viszont nem mindenki nézte ezt jó szemmel: többen terjeszteni kezdték róla, hogy Mark Sargent valójában nem is létezik, csak a kormány, illetve Hollywood ügynöke, akit a mozgalom bomlasztására béreltek fel. Hasonlóan járt egyik szövetségese, a csinos Patricia Steere, akiről váltig állították, hogy valójában férfi, hogy vért iszik, hogy gyíkember – látták is a YouTube-on, amikor alakot váltott a szeme. És persze, hogy beépített kém, munkáltatóit már a neve utolsó három betűje is egyértelműen leleplezi: PatriCIA.
Egyikről sem tudom bizonyítani, hogy hamis. Mutogathatom a születési bizonyítványomat, a jogosítványomat, a gyerekkori fotóimat, ők erre azt felelik: Ha a CIA-nek dolgozol, mindezt képesek hamisítani. És továbbra is azzal vádolnának, hogy nincs is családom, se testvéreim. Semmit nem tehetek ez ellen. Néha elgondolkodom, hogy tudják-e hogy hazudnak, vagy annyira elmerültek az összeesküvés-elméleteikben, hogy tényleg elhiszik mindezt. Ilyenkor aztán elgondolkodom azokról a dolgokról is, amikben én hiszek. Olyan lennék, mint ők?
– teszi föl a legfontosabb kérdést Steere a film egyik szívszorító jelenetében, de csak azért, hogy lélegzetvétel nélkül rávágja:
Persze tudom, hogy nem.
Lenyűgöző és szomorú működésben látni ezt a tökéletes szellemi bezárulást. Ahogy valaki a saját bőrén tapasztalja, milyen kontrollálhatatlan és ártalmas az összeesküvés-elméleti gondolkodás, mégis képtelen feladni a saját – hasonlóan elborult – konteóját. Ebből a jelenetből érthetőbbé válik, miért olyan pokoli nehéz kikeveredni ezekből a lefelé tartó spirálokból, még akkor is, amikor fojtogatóvá válnak. Patricia számára a laposföld-elmélet ugyanis nem egy vélemény, hanem identitásának központi magja. Leszámolni vele tehát nem csupán ciki vagy kényelmetlen lenne, hanem totális lenullázás, személyes katasztrófa, ami után saját magát is újra kellene építenie az alapoktól. Ekkora árat pedig nem hajlandó fizetni, inkább szorgalmasan hozzá görbíti a valóságot.
Önmagukat cáfolják meg
Ez a kognitív disszonancia még tisztábban megjelenik a laposföldes kísérletekben. Mert a mozgalom természetesen nem tudományellenes vakhitként tekint magára, hanem az egyetlen IGAZI tudományként, ami még nem adta el magát a háttérhatalomnak, mint az úgynevezett tudósok. Így vissza akarják állítani a tudomány becsületét és leszámolni a tévhitekkel. Ám néha porszem kerül a gépezetbe. Egyik prominens tagjuk például giroszkópos kísérleteket hajtott végre, hogy bizonyítsa, a Föld nem foroghat. A giroszkóp azonban rohadt árulónak bizonyult, és sajnos 15 fokos fordulatot jelzett óránként.
Namost, ez nyilvánvalóan sokkolt minket. „Hű, ez azért probléma”. Természetesen nem fogadhattuk el az eredményt, új utakat kellett keresnünk annak megcáfolására, hogy ez tényleg a Föld forgására utalna
– mondja a Behind the Curve-ben Bob Knodel, aki mérnökből lett konteógyáros és a Globebusters YouTube-csatorna egyik arca. Később azt is megjegyzi egyik társának, hogy ha már 20 ezer dollárt ráköltöttek a giroszkópra, akkor kár lenne ebből kihátrálni. Inkább addig módosítgatják a kísérletet, amíg ki nem mutatja, amit akarnak. A filmben egy másik csapat lézeres kísérletét is láthatjuk, ami véletlenül épp azt bizonyítja, amit cáfolni igyekeznek: a Föld görbületét. Vicces látni az arcokon a pillanatnyi zavart és hitetlenkedést, de teljesen nyilvánvaló, hogy pár perccel később már van rá egy elméletük, mi volt a baj a kísérlettel. Ugyanez történik, amikor Mark Sargent végignézi a 2017-es napfogyatkozást. Látszik rajta a lenyűgözöttség, de egy nap múlva már a szokásos idült mosollyal magyarázza a YouTube-on: egyértelmű volt, hogy speciális effekt az egész.
Ennél tökéletesebben nem is lehetne demonstrálni, hogy működik a megerősítési torzítás, amikor a kívánatos eredmény megelőzi a kísérletet, és csak azokat az információkat engedjük át a szűrőnkön, amik minket igazolnak. A laposföld-hívők végletekig viszik ezt a mindnyájunkban meglévő emberi képességet. Amikor már elképzelni sem tudunk olyan bizonyítékot, amivel meggyőzhetők lennénk, akkor tudnunk kéne, hogy bajba kerültünk. Persze akkor már késő. Ezért is mondja a népszerű tudományos blogger, Tim Urban, hogy szerinte azzal sem lehetne megrendíteni a laposföldesek hitét, ha egy űrhajóból visszanézhetnének a Földgolyóra, mert erre is lenne magyarázatuk (az ablak valójában képernyő, titokban bedrogozták őket, speciális effekt stb.)
Kihullottak a réseken
Persze a laposföld-elmélet önmagában ártalmatlan hülyeségnek tűnik, de korántsem az. Szinte mindig csomagban jár olyan konteókkal, mint az oltásellenesség, az evolúció, a klímaváltozás vagy az orvostudomány tagadása, amiknek már sokkal közvetlenebb veszélyei lehetnek, és szélsebesen terjednek.
– foglalja össze fő üzenetét Mark Sargent, akinek egy apuka aztán büszkén meséli a konferencián, hogy az ő gyerekei már harmadgenerációs laposföldesként térítik az osztálytársaikat. Ez a vetület kifejezetten ijesztő, és a kétségbeejtő hülyeségek terjedését nem lehet meggátolni pusztán azzal, hogy jókat röhögünk rajta, de még azzal sem, ha átírjuk a YouTube-algoritmusokat. A legnagyobb szükség arra van, hogy a társadalom és intézményei jobb munkát végezzenek a tudományos alapműveltség átadásában, és ne hagyunk tömegeket végleg leszakadni és perifériára szorulni. A lekezelés és a megszégyenítés tehát nem fog javítani a helyzeten. Ezt a felelősséget a Caltech egyik fizikusa foglalja össze legjobban a film végén:
Amikor embereket hagyunk hátra, éles elméket hagyunk stagnálni és deformálódni. Potenciális tudósok, akik teljes tévútra tévedtek. A határtalan kíváncsiságuk a tudomány hasznára lehetne, ha erősebbek lennének a tudományos alapismereteik. A laposföldhívőkre tehát nem megvetéssel kellene tekintenünk, inkább úgy, mint olyanokra, akik akár tudósok lehetett volna, csak kihullottak a rendszer résein.
Kiemelt kép: behindthecurvefilm.com
