Néhány héttel ezelőtt a HVG-nek adott portréinterjút a Magyarországon átkelt menekültekről írt könyvével a kormány célkeresztjbe került Nick Thorpe, a BBC harminckét éve Budapesten élő riportere, kijelentve:
„Első otthonom otthagyja Európát, a második pedig eltávolodik az európai értékektől.”
Harminc évvel korábban, a rendszerváltás küszöbén állva persze még ő, illetve az ország is bizakodóan tekintett a jövőbe – derül ki a legnagyobb videómegosztóra még márciusban feltöltött, 1988-ban készült adásból, melyben az akkor még csak huszonnyolc éves Thorpe a főváros, illetve az apró baranyai falu, Martonfa fiatal lakóinak gondolatait és életét mutatja be.
“A magyarok elég durvák egymással, de kedvesek az idegenek felé. Keményen dolgoznak, sokaknak két-három munkahelye is van, és tizenkét órát, vagy akár annál is többet dolgoznak egy nap. […] Korán, akár tizenkilenc, húsz, vagy huszonegy évesen is megházasodnak. […] Szeretnek itt lenni, de a legtöbben nem bánnák, ha lenne esélyük elutazni innen – de csak nyaralni, aztán pedig visszatérni.”
– hallatszik Thorpe narrációja a budapesti mindennapokat, így egy meglepően erős PECSA-bulit bemutató képsorok alatt, majd gimnazista korú diákok mesélnek a céljaikról és álmaikról, olyan kijelentéseket téve, mint
“nem tudom, hogy az angolok hogy élnek, de legalább olyan jól [szeretnénk] élni, mint ők”,
vagy épp hogy
“a Martinnal találkozzak a Depeche Mode-ból.”
Az adásban elhangzik, hogy a fiatalok legnagyobb előtt tornyosuló legnagyobb akadály a fővárosi lakhatás, illetve a lakáshiány kérdése, hiszen a friss házasok sokszor még akkor is egyikük szüleinek otthonában élnek, ha már van közös gyermekük.
Felbukkan a Régiposta utcában megnyílt első magyar McDonald’s is, ahol a tömött étterem képei alatti narráció szerint naponta hétezren állnak sorba azért, hogy néhány falat Nyugathoz jussanak.
“Az a gond a nyugati dolgokkal, hogy bármiről, ami onnan jön, elhisszük, hogy az jó. Az Adidas például nagyon jó, de a horrorfilmek és a pornográfia nagyon rossz. Sokkal válogatósabbnak kellene lennünk, és visszautasítani, ami rossz.”
Szó esik a kötelező tizennyolc hónapos sorkatonai szolgálatról, a nyolc éven át kötelező orosztanulásról, a munkanélküliek számának emelkedéséről, a még mindig folyóvíz nélküli falvakról, illetve az új autók vásárlását megelőző akár öt éves várólistáról is, a legmeglepőbb momentuma azonban az éppen szárnyait bontogató, új utakat kereső, kritikus KISZ-esekből alapított Fidesz feltűnése.
Az épp bontás alatt álló egykori KISZ-székház előtt a huszonhét éves Szájer József mesélte el Thorpe-nak a Fidesz célját:
olyan Magyarországot akarunk, ahol nem irányítják felülről a magyarokat. Szabad állampolgárokat akarnak, akik úgy rendezik a dolgaikat, ahogyan ők akarják, szervezhetnek, és lapokat adhatnak ki bármiféle ideológiai megkötés nélkül.
Az 1989. január 13-án a BBC2-n bemutatott riport a videóhoz fűzött leírás szerint a Magyar Televízió közreműködésével készült, teljes hosszában pedig itt érhető el:
