Kultúra

Virágszirmokból épít fészket egy magányos méhfaj

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 07. 01. 17:00

Az utódait színpompás tölcsérekkel védő rovarok titkára csak néhány éve derült fény.
Korábban a témában:

A méheket a legtöbben jókora közösségekben élő állatokként ismerjük, ahol akár több tízezer (a háziméheknél akár 70 ezer is!) egyed is élhet együtt. Vannak azonban olyan fajok is, akik inkább az egyedüllétet választották: ilyen például a tudományosan csak 1988-ban leírt Osmia avosetta, amiről a kutatók két évtizeden át nem tudták, hogyan is védi meg az utódait a természetes ellenségeiktől, illetve az időjárás viszontagságaitól.

2009-ben azonban két kutatócsoport egymástól függetlenül fedezte fel, hogy a Törökországban és Iránban élő egyedek a csoportokban élő fajok dolgozóinak hiányában tökéletes védelmi rendszert találtak:

sárral összeragasztott, legalább két réteg virágsziromból álló tölcséreket hoznak létre, melyeket előbb feltöltenek a lárvák számára nélkülözhetetlen virágporral kevert nektárral, a védőburok bejáratához pedig gyorsan megszilárduló sárdugót készítenek.

A földre helyezett, majd onnan begyűjtött, sárdugók nélküli, üres burkok

A szirmokat a Törökországtól a Kaukázus hegyein át egészen Iránig megtalálható méhek nem a talajszintről szedik fel, hanem saját maguk rágják le a virágokról, majd repülnek azzal a fészeképítés helyére.

A szirmok lerágása

A teljesen szokatlan eljárást a biológusok évek óta kutatják, így most, közel tíz év után már számos fotó és kézzelfogható bizonyíték áll rendelkezésre az egyszerű, de mégis fantasztikus megoldásról.

A rózsafejekhez hasonlító fészkek alapanyaga a legtöbbször a csillagfürt és a bükköny rokonaiként számon tartott Hedysarum elymaiticum és a sár nem jelent azonban tökéletes védelmet, hiszen a parazita darazsak bejuthatnak a lárvákhoz, és mellé helyezhetik saját utódaikat, akik szép lassan felfalják az előző lakót. Hiszen a természet körforgása sosem áll meg – feltéve persze, ha nem pusztítjuk el a közeljövőben a világ összes méhét.

Először a növények halnak ki, aztán a méhek, végül minden más
Miközben egyes leendő amerikai elnökök marhaságnak tartják a klímaváltozást, hamarosan apró lépésenként, de a saját bőrünkön is érzékelhetjük azt. Például nem lesz méh, ami beporoz.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Migrants are transferred upon their arrival onboard a coast guard boat at Algeciras' harbour on November 27, 2018 following their rescue off the Spanish coast. - The onset of autumn, with the cold, storms and fog, has not stopped migrants from crossing the Mediterranean from Morocco to Spain, a journey that has this year claimed the lives of hundreds of youths.
From the heights of Tarifa, veteran sailors work in shifts behind radar screens at the rescue service command centre monitoring the Strait of Gibraltar, through which 100,000 ships transit every year. (Photo by JORGE GUERRERO / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.