Kultúra

Szűk utcában rejtőzik a belváros legdíszesebb iskolaépülete

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 05. 18. 21:08

A kisgyerekek tucatjait ábrázoló Róth Miksa-mozaikok sorával díszített iskola már száztizenkét éve Erzsébetváros legszebbje, tavaly véget ért felújításának köszönhetően pedig szinte kiemelkedik a környezetéből – szépségére azonban mégis csak kevesen figyelnek fel.
Korábban a témában:

Közel három éves fennállása alatt már egy vaskos kötetre való epizóddal gazdagodott, térképen is követhető Ismeretlen Budapest-sorozatunk legfrissebb fejezeteiben a szocializmus évtizedeinek néhány emlékét emeltük ki a feledésből: Újpest legkülönösebb, faliképekkel teli lakótelepét, a hatvanéves kőbányai bronzpingvineket, valamint a főváros legnagyobb összefüggő épületdíszét.

hdr
Rakétameghajtású teknős is várja az újjászületést Újpest legkülönösebb lakótelepén
A szocializmus építészetét még nem tanultuk meg a helyén kezelni, pedig lassan ideje lenne megkezdeni a korszak műveinek megőrzését. Újpesten többé-kevésbé sikerült.

Most azonban ideje visszatérnünk a szecesszió fémjelezte századfordulóra, hogy a főváros egyetlen, a vakolatréteg alatt jó eséllyel ma is létező Horthy-freskójának szomszédságába sétáljunk el, és megismerjük a belváros legdíszesebb, a kor építészete iránt rajongók elől elbújni próbáló iskolaépületét.

A ma a Károly körúttól a Rottenbiller utcáig – többé-kevésbé a hosszú időn át tervezett Erzsébet, majd Madách sugárút vonalán – tartó, 1874 óta Dob utcaként ismert út mentén álló iskolaépület száztizenkét évvel ezelőtt, 1906-ban nyitotta meg kapuit a diákok előtt.

A főváros által kijelölt szűk telken a legtöbb építész számára igazi kihívást jelentett volna egy, a feltételeknek megfelelő méretű épület létrehozása, Hegedűs Ármin azonban ritkán látott magabiztosággal készítette el 1890-ben a Dob utca 95.-ben alapított elemi iskola utódjaként született, a telek három oldalának beépítésével létrejött épület terveit.

Hegedűs Ármin (1869-1945), a tervező

A zsidó származású zseni évtizedeken át határozta meg Budapest fejlődésének irányát: Böhm Henrikkel közös, 1896-ban megnyílt irodájában születtek meg a ma is vörös csillaggal díszített újpesti városházacsáktornyai kereskedelmi kaszinó, a Szervita téri Török Bankház, a kiskunfélegyházi, a békéscsabai, valamint az egri fürdő tervei – sőt, ők fejezték a Lajta Béla és Hegedűs által közösen tervezett Radnóti Miklós Általános Iskola és Gimnázium tömbjét is. 

 

Mindezek mellett Hegedűs tehetségét dicséri a szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő, de Sterk Izidor és Sebestyén Artúr mellett az általunk korábban a kupolától a pincéig bejárt Gellért Hotel és Gyógyfürdő szecessziós részleteiben is találkozhatunk a zsenialitásával.

A kor szokásának megfelelően az épület két szélére helyezte a fiúk és lányok bejáratát (felettük két-két fiú-, illetve leányalakkal, Melocco Péter szobrászművész munkáival), a két kapu közti homlokzatrészt pedig néhány lépéssel hátrébb tolta, hogy az utca túloldalán lévő házak még véletlenül se akadályozhassák meg a természetes fény tantermekbe jutását.

in: Magyar Pályázatok – Magyar Építőművészet, IV. évf. 12. szám, 1906

 

A főhomlokzat sem maradt díszítetlen, hiszen a szépen ívelt téglaszalagok és a szintenként változó ablakosztások mellett óriási mennyiségű, kerámiagombokkal még egyedibbé tett mozaik is került a jókora falfelületre. A festőművész Vajda Zsigmond által tervezett, Róth Miksa műhelyében megszületett képek természetesen az épület céljára utalnak: a földszinti ablakok felett gyerekek egész sorát láthatjuk – a sor bal oldalán lányokat, a másikon pedig fiúkat, akik a díszítősor közepén találkoznak, hogy egymás kezét fogva játszhassanak szembekötősdit:

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

A mozaikok álmodója

Vajda Zsigmond (1859-1931) neve első hallásra talán nem hangzik ismerősen, pedig a Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványaként festőművésszé vált, rövid itáliai és párizsi kitérő után magát Münchenben továbbképzett alkotó falfestményei a főváros számos pontján bukkantak fel a századfordulón – így a Fiumei úti Sírkert árkádsorában, a ma irodaházként működő terézvárosi telefonközpontban, az egykori Lipótvárosi Kaszinóban (ma Duna Palota), a Pannónia és Royal Szállóban, a Lövölde téren állt Kairó Kávéházban, az Országházban, a Széchenyi Fürdőben, de készített freskókat a betléri Andrássy-kastélyba is. Festményei a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain tűntek fel, de számos példány nemesi családok otthonában, illetve vidéki nagyvárosok városházáiban – így Szegeden, ahová mennyezeti festményt is készített – nyerte el végső helyét.

Na de lássuk a munkák részleteit külön-külön, így az olvasó, virágokat csodáló, fonalat gombolyító, éneklő, vagy épp a Szózat első sorát – “Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar…” – épp egy vászonra hímző lányokat:

Fotók: Vincze Miklós / 24.hu

 

Vagy épp a súlyt tartó, sportoló, Nemzeti dalt szavaló, festő, tanuló, lepkét gyűjtő, katonásdit játszó, vagy épp egy jókora földgömböt tanulmányozó fiúkat:

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

Az épület felsőbb szintjeire pillantva is maradnak persze meglepetések: a két bejárat feletti Budapest-címerek, az első emeleti ablakok közti növénymotívumok, az eredeti nevet őrző “FŐV. ÁLT. ISKOLA” felirat, illetve az azalatti központi Róth-munka, melyen a tanuláshoz szükséges eszközök egész sorát láthatjuk egy halomban: a számológép elődjeként használt abakuszt, földgömböt, írótáblát, vonalzókat, illetve füzetet és könyvet:

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

A különlegességek mindezzel azonban nem érnek véget, hiszen a fiúk felső két emeleten lévő termeiből a főlépcsőn át juthattak fel az egykor tetőn lévő, ma már nem létező játszótérre, a lányok lépcsősora azonban csak a harmadik emeleten lévő, tornateremként is használt díszteremig nyújtózott. A folyosók és a tantermek falát 1,3 méteres magasságig könnyen tisztítható olajzománcfesték fedte, efelett pedig virágmintás szegély húzódott, melynek ma már csak néhány apró szelete látszik, köszönhetően az első és második világháború, illetve a szocializmus évtizedei által hozott változásoknak: az első világháborúban az épület hadikórházként működött, a másodikban pedig katonai célokat látott el.

Gera Lajos asztalosműhelye az Óriás utca 35.-ben (ma VIII. Leonardo da Vinci utca 35.), a csoportkép hátterében az iskola épületéhez készült magyaros szecessziós ablakkerettel

 

A bombatalálatot és több belövést is kapott épületet a háború utáni két évben állították helyre, majd újra iskolaként nyitotta meg a kapuit. Falai közt olyan híres diákok fordultak meg, mint a közeli Alsóerdősor utca 10-ben született Garas Dezső, Ruttkai Éva, Gálvölgyi János, Bernáth György, vagy épp a színpadon és a filmvásznon is maradandót alkotó Somló István. Az intézmény 1960-ban vált koedukálttá – ekkor még jócskán működött a “növendékek hosszúszüneti levegőztetésére” szolgáló tetőterasz, de az átépítések már megkezdődtek: megjelentek az ország összes iskolájából jól ismert padok, száműzve az akkor már több mint ötvenéves, tinta- és tolltartós darabokat, az udvari szárnyra pedig a diákok létszámának növekedése miatt újabb emelet került. Azóta már a tetőjátszótér is megszűnt, helyén azonban ma is lapostetőt találhatunk, emlékeztetve az egykor gyerekzsivajt árasztó térre:

A kép bal szélén az iskola épülete a lapostetős szakasszal, a kép jobb felső negyedét kitöltő modern épület pedig az egykor (és talán még most is?) Horthy-freskót rejtő egykori postaigazgatósági székház jókora tömbje / fotó: Google Earth

 

Nem sérültek azonban a főlépcsőház díszei, illetve a padlót díszítő terrazzo burkolat, így utóbbin ma is kecses virágdíszeket, az oszlopfőkön pedig galambokat és mókusokat találunk.

Tanterem az új iskolában / in: Magyar Pályázatok – Magyar Építőművészet, IV. évf. 12. szám, 1906

Az iskola ma az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskola részeként működik, állapota alapján pedig a főváros egyik legjobbja, hiszen egy évvel ezelőtt ért véget az épület történetének legnagyobb felújítása, melynek részét képezték a homlokzatot érintő munkák is. Ennek köszönhetően az épület ma épp úgy fest, mint ahogyan azt a századforduló embere láthatta, sorsa pedig a főváros számtalan műemlékével és védelmet érdemlő épületével szemben hosszú évtizedekre biztosított.

 

A Magyar Pályázatok és a Magyar Építőművészet vonatkozó számát az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével értük el.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. december 12.
Burány Sándor és Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselői, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő, Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője, Bősz Anett független képviselő, Gurmai Zita szocialista képviselő, Szél Bernadett független képviselő, Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő és Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője (b-j) elállja a házelnöki pulpitusra vezető lépcsőt az Országgyűlés plenáris ülésének kezdete előtt 2018. december 12-én.
MTI/Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.