A kegyelmi botránytól a gyermekvédelem rendszerszintű válságán át a Magyar Nemzeti Bank 500 milliárdos vagyonvesztéséig összesen öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Tisza-frakció. A törvényjavaslatot Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István nyújtotta be szerda délután. A javaslat lényege, hogy az elmúlt évek legsúlyosabb politikai botrányainak főszereplőit mindenképpen olyan parlamenti vizsgálóbizottságok elé állítsák, ahol nem tudnak majd kibújni a kérdések alól.
A Tisza szigorít a korábbi vizsgálóbizottsági meghallgatásoknál fennálló szabályokon is (erről lásd keretes írásunkat).
Lakner Zoltán politológus szerint ezek a bizottságok egyfajta „társadalmi bíróságként” lebeghetnek az emberek szeme előtt, hiszen a széles nyilvánosság bevonásával zajló meghallgatások átélhetővé teszik a Tisza által ígért jóvátételt és elszámoltatást. Az eredmények elsősorban politikai eredmények lesznek, a valós jogi lépésekre éveket kell majd várni, de ez a „teátrális szembesítés” jól beleilleszkedik Magyar Péter „abszolút filmszínházába”.
Az elemző szerint a szembesítés a politikai funkción túl azt üzeni, hogy ezt, ami 16 évig történt, még egyszer nem lehet megcsinálni.
Milyen eredményekre lehet számítani?
