Száz éve még a tojásfestést is betiltották egy időre

A Pest-Budai Aukciósház archívumában pillanatok alatt bukkanhatunk valódi csodákra: a Corvin Áruház a karácsonyi ajándékvásárlási lázat meglovagló ötletére, a mainál sokkal igényesebb, évszázados magyar sorsjegyekre, vagy épp a budapesti állatkert látogatói között bicikliző, illetve annak kormányán kézen álló csimpánzok képére, de százszámra böngészhetünk a bizarr, vagy épp gyönyörű ünnepi képeslapok közt is.

A legbizarrabb karácsonyi és újévi lapokat látva nem csak a mínuszoktól rázná ki a hideg

Úgy gondolja, hogy karácsonykor a Reszkessetek, betörők a legbizarrabb dolog, amit valaha láthat? Óriási tévedés.

Emellett felbukkannak persze plakátok és hirdetmények is – most az utóbbiak közt lettünk figyelmesek egy húsvéti készülődéssel kapcsolatos darabra.

Az 1917. március 20-án készült, méretes (47×63 cm) lapon ugyanis jókora betűkkel szerepel a következő cím:

A húsvéti tojás festésének eltiltása.

Az 1917-ben történt eseményeket ismerve, vagy tovább olvasva természetesen fény derül az okokra is:

“A tanács az országos közélelmezési hivatalnak 1917. évi március hó 16-án 25.000/VII. szám alatt kelt átirata alapján a m. kir. ministeriumnak 1123/1916. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi.

A m. kir. ministerium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli:

1. §.
A tyúktojásnak a húsvéti ünnepek alkalmából szokásos festése vagy hasonló kikészítése, továbbá az ily festett vagy kikészített tyúktojásnak forgalomba hozatala az ország egész területén tilos.

2. §.
Aki a jelen rendelet rendelkezését vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ezen tilalom hatálya mindennemű baromfitojásra kiterjed.

A Székesfőváros Tanácsa.”

Az élelmiszerhiány és a háború miatt hozott rendelet egyébként 1916-ban született meg, és még 1918-ban is hatályban volt, amint arról a Népszava, illetve a Budapesti Hírlap vonatkozó számai is hírt adtak:

in: Népszava, 1916. április 16.

in: Budapesti Hírlap, 1918. március 18.

A gyerekek az első világháború idején így jó eséllyel csak képeslapokon találkozhattak a szépen festett hímes tojásokkal.

Ma, egy évszázaddal később pedig már a szokás is jobbára halott.

Az újságkivágásokat az Arcanum Digitális Tudománytárat használva fedeztük fel.