Jókora épülettömb is állhatna ma a Zsinagógához tapadva

Bemutatjuk a Dohány utcai zsinagóga bővítésének a húszas és harmincas évek fordulóján született terveit.
Korábban a témában:

Az egykori zsidónegyed szélén álló Dohány utcai zsinagógát, Európa legnagyobbját (New York szívében áll egyébként a majdnem pontos mása) mindenki ismeri, azt azonban kevesen tudják, hogy a bécsi akadémia tanára, a bécsi (Synagoge Tempelgasse, 1938-ban lerombolták) és a miskolci (1863) zsinagóga terveit is papírra vető Ludwig Förster (1797-1863), illetve a leginkább a Vigadó tervezőjeként ismert Feszl Frigyes (az ő feladata a szentély megalkotása volt) munkáját 1859-es átadása után hét évtizeddel jócskán kibővítették.

1929-1931 közt Faragó Ferenc és Vágó László munkájaként született ugyanis meg a mai Zsidó Múzeum épülete (a Herzl Tivadar tér felé néző főhomlokzat mór stílusához illeszkedve, meghosszabbítva az épületet), az első világháborúban elhunyt tízezer zsidónak emléket állító Hősök Temploma, illetve az oszlopcsarnok és a kert, ami a háború utolsó hónapjaira a mártírok temetőjévé vált.

Egy részük ma is itt nyugszik, másokat pedig exhumáltak, és zsidó temetőkbe temettek át – ettől függetlenül ez a világ egyetlen olyan zsinagógája, aminek a kertjében temető kapott helyet. Az épületegyüttest 1990-ben a Holokauszt-parkkal bővítették, melynek központjában a levelein harmincezer mártír nevét tartalmazó Emanuel-emlékfa (Varga Imre, 1990) áll.

De milyen lehetett volna a zsinagóga kiegészítése, ha nem erre a tervre esik az ítészek választása?

A magyar modern mozgalom magazinja, a két világháború közti építészeti gondolkodást meghatározó Tér és Forma (1928-1948) egyik korai száma (II. évf. 1. szám, p. 35-44., 1929) szerencsére bemutatja az akkor már hosszú évek óta fejtörést okozó projektre beérkezett pályázatok legszebbjeit.

A helyzet a bővítés előtt

De miért is okozott fejtörést ez az egész? Az 1929 elején született cikk így emlékszik meg ezekről:

A [hitközségi] kívánságok rendkívül elágazók voltak: szükség volt ugyanis egy kultúrházra, könyvtárral és múzeummal, továbbá egy közel 500 személyt befogadó képességű és a világháborúban elesettek emlékének szentelt templomra, ezen kívül egy leányiskolára és mindezeken felül még bérlakásokra, hivatalokra, egy hősi emlék elhelyezésére, továbbá egy park megtervezésére.

Az sem segített persze a helyzeten, hogy a Hitközség semmiféle megkötést nem alkalmazott, így az építészek szabad kezet kaptak. A cikk be is mutat néhányat az elkészült munkák közül:

Komor Marcell és [fia,] Komor János a sarokra parkot terveztek és az egyik legnehezebb kérdést, a tűzfalával a város felé néző régi jobbszárnyat úgy kívánták megoldani, hogy azt megduplázzák és az új frontra pontosan átviszik a túloldalon, a cour d’honneur-ön látható architektúrát. Az elliptikus templom a régi templom axisába kerül és mögötte a bérház, majd az iskola következik egy Rombach utca tengelyében álló toronnyal.”

„Faragó Ferenc és Polacsek György terve különválasztja a kultúrházat és a templomot, a régi épület kérdéses úgynevezett bástyájából pedig egy ívet leoperál. A középen átlyukasztott kultúrház axisába helyezi az orientális kupolájú templomot, a két épület között pedig egy vízmedencét tervez. Az architektura már nagyon kevéssé emlékeztet a régi temploméra, és sznte kényelmetlenül veszi fel a régi elemeket.”

Jakab Dezső és Sós Aladár úgy oldják meg a legnehezebb “sarok” problémáját, hogy a hegyes szögű bástyát az új templom tengelyével szimmetriusan megismétlik és ívesen kötik őket össze. A kultúrház körülveszi a templomot és a régi templom egész oldalhosszában parkot terveznek, amelyet árkádos bejárat és ugyancsak árkádos bérlakások vesznek körül.”

Vágó László még radikálisabb a régi templommal szemben, mert a bástya kétharmadát kivánja lerombolni és a homlokfalat merőlegesre állítani. A kultúrházat ugyancsak árkádosan áttöri és az axisba helyezi el a hősök templomát. A két építmény között parkot létesít, amelyet a Wesselényi utca felé vaskerítéssel zár el. A templom hosszanti axisának vonalában tervez egy kapuzatot, amelyen keresztül az iskolaudvarra lehet jutni.”

„Tauszig Béla és Róth Zsigmond érdekes emelt sarokmegoldást terveztek és a régi templom oldalszárnyának magasságában építik körül a telket.”

Novák Ede takarékosan bánt a beépítéssel, amennyiben templomot és kultúrházat szorosan összekötötte, ami által a templom egy kissé keskeny lett. Az előcsarnok ölött négyzetes tornyot emelt és architektúrája ugyancsak kissé olaszos és semmit sem vesz át a régi templomból.”

Román Ernő meghagyja eredeti keskenységében a bástyaszárnyat, és a túloldallal azonos nyílásokat aplikál rája. Kupolás templomot tervezett, amelynek kupoláját azonban, főleg a Wesselény utcáról lehet látni. Architektúrája rokon a régivel.”

A bírálóbizottság nem tudott dönteni, így a fentieket ugyan 3000, illetve – Román Ernő, Novák Ede, illetve a Tauszig-Róth páros esetében – ezer pengővel jutalmazta, de két újabb pályázatot is ki kellett írniuk, mielőtt végül dönteni tudtak:

a két legjobb terv egyesítését határozták el, így Faragó Ferenc és Vágó László dolgozott együtt a munkán.

5 Fotó megtekintése

Jókora épülettömb is állhatna ma a Zsinagógához tapadva

Az 1930. augusztusában kezdődött építkezés végül egy év alatt fejeződött be, így az 1931-es őszi ünnepeken a közösség már használhatta az új tereket.

A tervek és az archív fotók a Tér és Forma, II. évf. 1. számából (1929. január), illetve a IV. évf. 11-12. számából (1931. december) származnak, melyeket az Arcanum Digitális Tudománytárból értünk el. A zsinagóga távoli fotóját Dimitar Denev készítette.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.