Azok számára, akik esetleg a Filmalap elmúlt hat éves működéséből annyit láttak, hogy Vajna Tímea néha szelfizik Andy-vel valamilyen vörös szőnyegről, pár mondatban összefoglalom, mi is történt ezen kívül.
Andrew G. Vajna 2011 óta tölt be filmipari kormánybiztosi posztot, viszont 2013-ig kellett várni az első Vajna-érában készült film érkezéséig. A Filmalap vezetői, Havas Ágnes és Andy Vajna akkor azt hangsúlyozták:
jó forgatókönyvek kellenek, akkor lesz jó film is.
Az Isteni műszak, amely a Vajna-éra első filmje, nem aratott osztatlan sikert 2013 végén. Se a közönség, se a kritikusok nem voltak elájulva tőle.
Legyünk azonban jóhiszeműek és fogadjuk el, hogy az alatt a két év alatt a előmunkálatok zajlottak, aminek köszönhetően most úgy néz ki, hogy Európa leggyorsabban fejlődő filmes nemzete lettünk.
Legalábbis ezt állítja Radnai Károly, az OrienTax elemzője annak a kutatásnak a vezetője, amit a Magyar Nemzeti Filmalap rendelt meg a cégtől (lásd a lentebbi ábrát). Tizenegy ország (Bulgária, Csehország, Horvátország Írország, Lengyelország Litvánia, Magyarország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Románia) filmiparát hasonlították össze. Vizsgálták hogy milyen az ország támogatási rendszerének hatékonysága és mértéke, ha van. Figyelembe vették a politikai környezetet, az átlagos ár- és bérszínvonalat, a devizastabilitást, valamint a rendelkezésre álló filmipari infrastruktúrát és nyelvismeretet.
A Vajna-érában készült nagyjátékfilmek listája:
- Isteni műszak
- Coming Out
- A nagy füzet
- Senki szigete
- Swing
- Parkoló
- Fekete leves
- Free entry
- Megdönteni Hajnal Tímeát
- Fehér Isten
- Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan
- Utóélet
- Szabadesés
- Aura
- Couch Surf
- Viharsarok
- Délibáb
- Hajnali láz
- Az éjszakám a nappalod
- Liza, a rókatündér
- Mancs
- Dumapárbaj
- Argo 2.
- Saul fia
- Víkend
- Veszettek
- Anyám és más futóbolondok a családból
- Szerdai gyerek
- Gondolj rám
- Zero
- Hurok
- Tiszta szívvel
- Liliomösvény
- Kút
- Ernelláék Farkaséknál
- JutalomJáték
- A martfűi rém
- Halj már meg!
- Utazás apánkkal
- Az állampolgár
- Testről és lélekről
- 1945
Eddig a pillanatig tehát 42 darab film készült el a Filmalap hat éves fennállása óta, ami átlagosan hét nagyjátékfilmet jelent évente. Ehhez pedig még nem vettük hozzá a dokumentum- és kisjátékfilmeket. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mind a 42 film hibátlan alkotás, mégis beszédes, hogy az elmúlt években 190 díjat nyertek, köztük egy Oscar-díjat is a Saul fia révén.
Miből forgatják ezt a rengeteg filmet?
A magyar állam évi hatmilliárd forinttal támogatja a Magyar Nemzeti Filmalapot és ehhez jön hozzá az a letéti számlarendszer, amelyen a Filmalap különböző cégektől támogatást gyűjt, ezzel kizárva egy harmadik fél, egy közvetítő ügynök jelenlétét, aki magas járulékért cserébe segíti a produkciót.
Ebből az összegből gazdálkodják ki annak az átlagosan hét filmnek a költségvetését, amelyet évente finanszíroznak. Túlnyomó többségben viszont egy film nem hozza vissza gyártási támogatását, veszteséget viszont azért nem termel, mert a Filmalap törekszik a koprodukcióra és arra figyel, hogy az adott film minimum nullszaldós legyen. A cél ilyetén nem is elsősorban a profitmaximalizálás, hanem a kulturális misszió, hogy egyáltalán készüljenek magyar filmek, legyen magyar filmszakma, a külföldi produkciók ne a térség más országaiban, hanem itt költsék el a pénzüket, ami által nő a hazai foglalkoztatottság.
Az elmúlt öt évben a Filmalap az alábbi fejlesztésekkel biztosította a hazai filmes szakma megélhetését:
- A 2004-ben a régióban elsőként Magyarországon bevezetett filmtámogatási programnak köszönhetően évről évre jelentős nemzetközi produkciók érkeznek hazánkba forgatni, ezzel párhuzamosan pedig egyre több forrás biztosított a magyar filmek gyártására. A közvetett támogatás, azaz a filmes adókedvezmény mértéke az elszámolható filmgyártási költségek 25%-a – olvasható a Magyar Nemzeti Filmalap honlapján.
- Az Európai Bizottság 2013-ban újabb hat évvel hosszabbította meg a magyar filmtámogatási programot. Jelenleg 2019. december 31-ig biztosított a magyar filmszakmai adókedvezmény, azaz a közvetett filmtámogatási rendszer működése. 2014-ben az Európai Bizottság jóváhagyta a magyarországi filmes adókedvezmény 20-ról 25%-ra való emelését.
- 2016-ban a Filmalap elindított egy olyan képzési programot, amelynek célja a hazai filmiparban mutatkozó szakemberhiány hatékony és gyors orvoslása. A költségvetést pedig minden magyarországi produkció teljes költségvetésének 0,5%-os befizetéséből finanszírozzák. A 10 millió forintot meghaladó költségvetésű produkcióknak pedig kötelezővé tették, hogy minimum 5 héten keresztül bizonyos számú gyakornokot kell alkalmazniuk a produkció költségvetésétől függően. A produkciók a filmesgyakornok.hu-n tudnak tájékozódni a jelentkezőkről.
- 2016. októberében kezdte meg működését a Filmalapon belül a közterület-foglalás egyszerűsítésére létrehozott Filmforgatási Helyszínek Irodája, a Location Office. Az iroda már az első hónapban mintegy 200 kérelmet fogadott be és dolgozott fel, döntési jogköre viszont nincs a kérelmek jóváhagyása, vagy elutasítása tekintetében.
Fontos elválasztanunk azonban a filmfinanszírozási rendszert, a hazai filmes szakma jelenlegi helyzetétől. A kettő ugyanis hiába van átfedésben (hiszen hazai filmeket, a hazai szakemberek gyártják) nem összekeverendő. A jelenlegi filmfinanszírozási rendszernek a rövid távon meg nem térülő de sok díjat hozó és minőségben fejlődést mutató filmeken kívül azt is köszönhetjük, hogy egyelőre:
A filmes szakmában a legkisebb a kivándorlás.
Ezt jegyezte meg Havas Ágnes a fentebb nevezett kutatás prezentációján, majd hozzátette, hogy a hazai szakemberek olyan szakértelmet tanulhatnak azzal, hogy sok külföldi produkció érkezik hazánkba, ami máshol nehezen megszerezhető.
Vannak azért furcsaságok
Nem lenne teljes a kép ha a sikerek mellett nem említenénk meg azokat a visszásságokat és kellemetlen szituációkat, amikor a Filmalap éppen a filmszakma szereplőivel szemben bánt méltatlanul.
Egy 2015-ös cikkünkben arról írtunk, hogy a Filmalap hogyan vágta újra a Megdönteni Hajnal Tímeát utolsó jelenetét a rendező tudta nélkül. Ennek kapcsán sok filmszakmai szereplő szólalt meg név nélkül, akik összességében azt mondták, hogy
ahogy korábban, úgy most is előfordul, hogy a pénzosztókhoz közel állók kapnak pénzt.
A pár hónappal ezelőtti Kálomista-ügy kapcsán, amikor kálomista Gábor utólag kivágatott néhány olyan kockát a Kút című filmből, amelyen ő is feltűnt, majd a Kútban dolgozó szakembereket elkezdte kirakni saját futó projektjeiből. Sokan várták, hogy a Filmalap meg fog szólalni az ügyben, foglaljon állást. A filmes szakma egy petícióban jelezte: nem hajlandók a Kálomista Gábor producer érdekeltségébe tartozó Megafilm-cégcsaládhoz köthető produkcióban semmilyen minőségben közreműködni.
A mostani prezentáció kapcsán Janisch Attila rendező és az SZFE tanára jegyezte meg a következőket Facebook-oldalán:
Érdekes, hogy Andy Vajna kormágyügyi filmbiztost – amikor a saját bizniszéről, a saját tevékenységéről van szó – nem zavarja a “előfinanszírozás”… holott pont erre hivatkozva tudták a Magyar Mozgókép Közalapítványt 2010-ben két vállra fektetni, a munkatársait megrágalmazni, az akkor éppen aktív filmes produkciókban lévő producereket megzsarolni, az egész magyar filmszakmát térdre kényszeríteni.
A fenti példák ellenére a Filmalapnak azt mindenképp sikerült elérnie, hogy a régió egyik legdinamikusabban fejlődő országa legyen Magyarország filmes szempontból. Minden hazai filmes produkció 31 százalékos bevételt termel az államháztartás számára a 25%-os adó-visszatérítési támogatás mellett, vagyis 1000 forint adóvisszatérítésre 1248 forint adóbevétel jut.
Nehéz elmagyarázni, és még nehezebb megérteni, hogy ma Magyarországon – vagy bárhol a világon – miért jó, ha a az adófizető adóforintjaiból negyvenkét darab film készül el hat év alatt. Kultúrába befektetni mindig is kockázattal járt, arról nem is beszélve, hogy a magyar mozinézők még mindig nem szívesen költenek magyar filmre, kivéve ha az nem valamilyen vígjáték kategóriába sorolható.Ugyanakkor egy-egy alkotás javíthatja és gazdagíthatja az adott ország nemzetközi megítélését.
