Kultúra

Nem szereti a régi filmeket? Ezeket a rég feledésbe merült darabokat akkor is imádni fogja

A filmgyártás hajnalán, az alig néhány perces filmek korában is készültek olyan, mára feledésbe merült klasszikusok, melyek most, száz évvel később is imádnivalóak, vagy épp érdekesek. A legismertebb korai rendezők tíz munkájával be is bizonyítjuk ezt.

A talán legismertebb némafilmrendező, az első európai filmstúdiót építő Georges Méliès különösen vonzódott a saját fejéhez, amint ezt A négy neveletlen fej címet kapott filmjében is láthatjuk (Un Homme de têtes, 1898, Georges Méliès)

A klasszikus Utazás a Holdba rendezője három évvel később rájött, hogy ezt a levágott fej dolgot még tovább lehet húzni, így megszületett A gumifej (L’homme à la tête en caoutchouc, 1901, Georges Méliès)

Festővászonról a valóságba (Artistic Creation, 1901, Robert. W. Paul)

A saját fejének szerepeltetéséhez iszonyúan ragaszkodó Méliès A zeneőrülttel (Le mélomane, 1903) még egy lépéssel tovább ment:

Kutyából nem lesz szalonna – tartja a mondás. A Thomas Edison filmstúdiójában elkészült Kutyagyár (Dog Factory, 1904, Edwin S. Porter) erre ugyan nem cáfol rá, ellenben bemutatja a gépet, ami kolbásszá alakítja a kutyákat, valamint ugyanezt visszafelé is elvégzi.

A szintén Edison stúdiójában készült maratoni hosszúságú, mintegy hét perces alkotás ugyan A sajtos pirítós-függő álma (Dream of a Rarebit Fiend, 1906, Edwin S. Porter) címet viseli, de mindegyikünk ette már magát úgy degeszre a kedvenc ételéből, hogy nyugtalanul aludt tőle, bár ilyen derekas hallucinációkat egy egyszerű étel szerencsére nem szokott okozni.

A szellemház (Le Maison Ensorcelée, 1908, Segundo de Chomón)

A rémisztő piknik (Une excursion incohérente, 1909, Segundo de Chomón), ahol semmi sem az, aminek látszik, a békés erdei falatozás pedig pillanatok alatt pokoli élménnyé változik.

Az Edisonnál készült Utazás a Marsra (A Trip To Mars, 1910, Ashley Miller) a Méliès-féle legendás Utazás a Holdba korhatáros horrorverziója is lehetne.

Mindannyian kíváncsiak vagyunk, hogy miként fog festeni környezetünk húsz, ötven, vagy akár száz év múlva. A Pillantás a jövőbe (The Fugitive Futurist, 1924, Gaston Quiribet) főszereplője egy feltaláló titokzatos gépe segítségével London legismertebb helyeit nézheti meg addig láthatatlan szemmel.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.