Kultúra

Az Éjjel-nappal Budapesttől féltik a szülők a gyerekeket

Szegény szülők szétaggódják magukat a tévéző gyerekeik miatt, de nem használnak tartalomszűrőket. Az NMHH felmérése megmutatja, hány órát tévéznek a tinik, hogy nincs már értelme a korhatár-besorolásnak és a szülőknek van egy apró, de kitartó feljelentgetős rétege.

Az Éjjel-nappal Budapest című sorozatot és a valóságshow-kat ítélték a legkárosabbnak azok a szülők és gyermektelen felnőttek, akiket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kérdezett meg arról, milyen műsorokat ítélnek a gyerekekre nézve legkárosabbnak.

Az NMHH nyolc típust adott meg: erőszak, félelemkeltés, szexualitás, trágárság, alkohol- és droghasználat, családi konfliktus, diszkrimináció és reklám. Ezek közül a káros tartalmak közül a válaszadók 71 százaléka az erőszakot találta a legkérosabbnak, ezt 64 százalékkal a félelemkeltés követte. A családi konfliktusokat és a reklámokat tartották a legkevésbé veszélyesnek. A félelemkeltő és szexuális jellegű tartalmaktól lényegesen több nő és szülő tart a felmérés szerint.

 

Arra a kérdésre, hogy melyik korosztályt mitől kell legjobban óvni, vegyes válaszok születtek. Az 5 év alattiaknál a félelemkeltő képsorok, a 6-11 éveseknél a trágárságot, a 12-15, illetve a 16-18 éveseknél a drogozás bemutatását vélték a legkárosabbnak. Érdekesség, hogy a legidősebb korcsoportnál a diszkrimináció került a harmadik helyre. Amúgy a többség szerint a szülők felelőssége megóvni a gyerekeket a káros tartalmaktól, valamint szerintük a képernyőn jelzett korhatár-besorolás nem nyújt valódi segítséget (itt az NMHH külön kiemelte a külföldről sugárzó magyar csatornákat, amik egyénileg oldják ezt meg).

Korcsoportonként megadták, melyik gyerek mennyit tévézik: alapvetően az életkor növekedésével egyre többet néznek tévét, a 16-18 évesek 22 százaléka pl. két óránál is többet. Minden korcsoportban akad ugyanakkor átlag 15 százalék, amelyik abszolút nem néz tévét. A szülők 55 százaléka csatornát váltat a gyerekkel, ha károsnak ítéli meg, míg 34 százalék megbeszéli vele a látottakat, 8 százalék kikapcsoltatja a tévét, 3 százalék nem tesz semmit, 0,2 százalék pedig panaszt tesz az NMHH-nál. Érdekes még, hogy a szülők 69 százaléka ismer tartalomszűrő eszközt, de mindössze 23 százalékuk használja azt.

A nem reprezentatív kutatás 1105 ember online kérdőívvel történő megkérdezésével készült 2014 decembere és 2015 februárja között.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik