Kultúra

Sziget: elfogytak a magyar sztárok

Azt már tudják, kik dzsemmelnek a bluesszínpadon az utolsó napon, azt még nem, mi lesz a mínusz egyediken.

A szokásoshoz képest egy héttel később, augusztus 11-én kezdődik idén a huszonkettedik Sziget-fesztivál. Amerikában és Japánban ugyanis ekkor kevesebb a fesztivál, kevesebben is turnéznak, tehát több sztáregyüttes ér rá. „Nem volt túl hatékony az árral szemben úszni” – indokolta a döntést Gerendai Károly főszervező hétfői sajtótájékoztatóján. Így sikerült meghívni a most bejelentett három új együttest is: a tíz éve inaktív, kultikus Outkast hiphopduót, a politikával nyakon öntött Manic Street Preachers rockegyüttest (ők amúgy már voltak) és a The 1975-öt is. A korábbban bejelentett bandákkal (Queens of the Stone Age, Skrillex, The Kooks, Deadmau5 – a Prodigyt és a Placebót most hagyjuk) együtt tehát kifejezetten erős lesz a Sziget-felhozatal. Mindezt úgy, hogy „a nyári fesztiválok száma az utóbbi pár évben megötszöröződött, viszont nem lett ötször annyi menő együttes, sőt, inkább stagnálnak”.

A döntésnek hátulütői is vannak: Európában azon a héten éppen hogy több lesz a fesztivál, azaz a Szigetnek drágább és gazdagabb konkurenciája akad. Gerendaiék azonban mostanra eljuttatták oda a bulit, hogy be mernek szállni a komoly versenybe. A visszajelzések eddig jók, a szervezők nem félnek a látogatószám-csökkenéstől. Végtére is az ország legnagyobb turistalátványossága lett a Sziget, kétszer annyi külföldi jön, mint a Forma 1-re – hangzott el a sajtótájékoztatón.


Gerendai Károly
Fotó: Neményi Márton

Persze sok minden megváltozik. Teljes értékű lesz a nulladik nap, Deadmau5 ütemeivel kezdődik a buli, fellép a már említett Queens of the Stone Age stoner kultegyüttes, de ekkor lesz Ska-P és Anti Flag is. A hagyományosan egy-egy magyar együttesnek (vagy úgy általában a magyar zenének) szentelt mínusz egyedik nappal azonban nem tudni, mi lesz: úgy tűnik, egyszerűen elfogytak a Nagy Magyar Bandák. Egyelőre gondolkodnak, kit hívjanak.

A Szigetet évről évre több kritika éri a nem magyar pénztárcához szabott (de a nyugat-európaiaknak még így is nevetségesen alacsony) áraktól a nagyszínpad programján át a vécék állapotáig. Gerendai ezek közül eggyel ért részben egyet: a Sziget már nem az az intim, családias hangulatot árasztó fesztivál, mint tíz-tizenöt (hát még huszonkét) éve volt. A látogatók számát nyilván nem tizedelik meg (sőt), viszont okos átszervezéssel össze lehet hozni a nézőket és a kisebb produkciókat. Az eddig négy, elszórt színpadon jelen lévő világzene most egy nagy közös helyszínt kap a domb mellett, összevonják az írzene- és blueshelyszínt is (itt egyébként az utolsó nap egy hatalmas jammeléssel emlékeznek a most elhunyt Oláh Andor zenészre és szervezőre), és külön országok szerinti szinpadok helyett egy Európa-színpad lesz. Utóbbi egyrészt tehetségmutatóként (és nem –kutatóként) funkcionál majd, másrészt olyan bandákat hívnak, akik még nem jártak az országban.

Lesz közösségi kert (az is ültethet növényt, aki még életében nem látott vetőmagot) és a szokásos közösségi élmények, mint a korábbi color party és lufieregetés. Marad a tavaly bemutatott és nagyon sikeres Beach helyszín, megnő a raklapokból felépített Colosseum és több helyen feltűnik a Berlini fal mint motívum. Újra kiköltözik a Sziget Eye óriáskerék a Belvárosba, ám ezúttal szeptember végéig ott is marad, a Szigetre pedig a két évvel ezelőtti kisebb, nyílt fülkés változat kerül. Gerendai Károly szerint csak a sztárfellépők már nem különböztetik meg a Szigetet a többi fesztiváltól, és a Magyarországra jellemző kulturális sajátosságok hangsúlyozása sem viszi el a bulit a hátán, de ezzel a tömegeket összehozó, közös alkotásra ösztökélő szervezéssel újat tudnak mutatni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik