Kultúra

Van pápánk! [filmpremier]

Abszurdba hajló olasz tragikomédia egy kitalált pápaválasztásról.

Az újonnan megválasztott pápára pánikroham tör, mielőtt kilépne az erkélyre integetni a Szent Péter Bazilika előtt összegyűlt tömegnek. Melville (a 86 éves élő legenda, Michel Piccoli) hirtelen úgy érzi, nem képes a feladatra. Először egy neves pszichoanalitikus segítségét kérik, hátha segít oldani a sokkot, ám a bíborosok körében az új Szentatya nem tud megnyílni az egyébként ateista lélekkurkásznak. Aztán megszökik a Vatikánból, és Róma utcáit róva próbálja meglelni múltjában a probléma gyökerét.

A terapeutát alakító Nanni Moretti filmje lassú ráfutással indul, a pápaválasztás hosszadalmas folyamatát bemutatva. Ezt a közelmúltban a Borgiák sorozatban már láthattuk, ám míg Jeremy Irons diadalmasan kerekedett felül a rivális jelölteken, itt meglepő módon mindenki azért imádkozik, hogy ne őt válasszák. Ez az abszurd jelenet vezeti fel a történetet, mely nem is a hit elvesztését, inkább magát az elbizonytalanodást állítja középpontba.

Az események két szálon folynak: a friss pápa angolos távozása és önismereti kalandja az egyik, a Vatikánban rekedt konklávé időtöltése a másik. Főként az utóbbi szolgál néhány meglepő és szellemes fordulattal, melynek csúcspontja a terapeuta által rendezett röplabdabajnokság. Az atyák önfeledt gyerekekként ugrálnak a háló két oldalán, és néha felintegetnek a Szentatya ablakába, ahol egy svájci gárdista kibicel csirkecombot zabálva. Eközben a pápa magát színésznek kiadva idéz Csehovot.

Bár a témaválasztás dicséretesen merész és pimasz, a színészvezetés itt-ott hagy némi kívánnivalót maga után. Hozsanna Michel Piccoli életművének, ám az egykor Godard, Ferreri, Bunuel opuszokban remeklő idős mester szerepeltetése távolról sem nevezhető telitalálatnak. A vágóasztalon is dolgozhattak volna, a film tíz-húsz perccel hosszabb a kelleténél. Hogy a pápa a római vakáció után afféle idős, hímnemű Audrey Hepburnként visszatér-e kötelezettségéhez, azt megtudja, aki beül a moziba.

Kinek ajánljuk?

Aki képes szentnek tekintett dolgokra friss tekintettel nézni.

Kinek nem ajánljuk?

Bigott katolikusoknak.

Habemus Papam – színes, feliratos, olasz-francia vígjáték, 102 perc, 2011. Rendezte: Nanni Moretti.Szereplők: Michel Piccoli (a pápa), Jerzy Stuhr (szóvivő), Renato Scarpa (Gregori bíboros), Franco Graziosi (Bollati bíboros), Leonardo Della Bianca (kisfiú), Camilla Ridolfi (kisleány). Forgalmazó: Cirko Film.

Hazai premier: december 29.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik