Szerintem minden nagyobb város polgármestere retteg, hogy egy nap elé áll egy producer, és bejelenti, Woody Allen forgatni óhajt a településen. A magát következetesen optimistának, pozitívnak valló, ám minden nézője számára a neurotikus, hipochonder szinonímájaként élő rendező ugyanis éves rendes emberiség-karikatúráit feltűnően szereti összekötni egy nagyvárossal. Most épp Londonon van a sor (tudjuk, azóta már lement egy párizsi fejezet is), ide helyezte el a mizantrópia mestere karikatúráit.
Hogyne, szerepről van szó, szerepről és modorról, ám Allen ezt annyira élvezi, hogy ez könnyen ráragad a nézőjére is. Sorsokkal, felskiccelt karakterekkel bábozni, majd mindet behajítani a sarokba, avagy gyün egy metafizikai Vitéz László, és (egyre kevésbé) finoman ironikus serpenyőjével ledönget mindenkit (azonosulni már rég nem lehet senkivel) – így él és alkot mostanában a rendező, és ezen a nézői távolság biztonságából könnyen elnevetgélünk.
Mert most is akárhány szálon indulunk neki a válogatott színésztársasággal, már a kezdet sem ígér sokat: súlyosan kapuzárási pánikkal küszködő öregember (Anthony Hopkins) elválik szintén nem fiatal feleségétől, hogy elvegyen egy Alekosznénak való libát, a másik oldalon egy döglődő házasságban szenved sikertelen író (Josh Brolin) és jobbra vágyó neje (Naomi Watts), utóbbi anyját hagyta el amúgy a Hopkins által megformált karikatúra. Ja, és mivel muszáj egy bombázót is szerepeltetni, Freida Pinto is feltűnik egy ablakban, melyre épp a Brolin személyében szenvedő író lát rá.
Ezek után már csak a dominók eldöntése következik, persze a kellő eleganciával és álszerénységgel, egy Macbeth-idézettel, szinte látjuk Allent Obi-Wan Kenobiként suhanni a háttérben, ahogy szakállát simogatja, hogy ő mennyire leszámolt mindennel. Szinte biztos vagyok benne, hogy magányában hangosan röhög a sztárszínészein, akik körében egy idő óta kifejezett divat lett szerepelgetni egyet ennek a sikkes kis figurának a filmjeiben. Aki ellenszenves kis pozőr ugyan, de valamit tud, humora még mindig akad, úgyhogy a heti embergyűlöleti dózist tán innen a legszórakoztatóbb összeszedni.
You Will Meet a Tall, Black Stranger – színes, feliratos, amerikai-spanyol romantikus vígjáték, 98 perc, 2010, rendező: Woody Allen, író: Woody Allen, operatőr: Zsigmond Vilmos, producer: Letty Aronson, Jaume Roures, vágó: Alisa Lepselter, szereplők: Gemma Jones (Helena), Sir Anthony Hopkins (Alfie), Naomi Watts (Sally), Josh Brolin (Roy), Antonio Banderas (Greg), Freida Pinto (Dia), Lucy Punch (Charmaine), Roger Ashton-Griffiths (Jonathan), Pauline Collins (Cristal), Rupert Frazer (futótárs), Kelly Harrison (személyi edző), Ewen Bremner (Henry Strangler), forgalmazza a Budapest Film
Hazai bemutató: május 12.
