Kultúra

Ébredj velünk! [filmpremier]

Tanulságos kis vígjáték jó, öregedő színészekkel és érdektelen fiatalokkal az amerikai televíziózás világából.

Képzeljük el, hogy Vitray Tamást felkérik, ugyan, menne el már valamelyik reggeli műsorba lötyögni, kérdezgetni a szandikákat és győzikéket a szerelmi horoszkópjukról. El tudjuk képzelni, hogy reagál a nagy öreg? – nagyjából ez az abszurd helyzet az Ébredj velünk magja. Azzal a nagy különbséggel, hogy 1, Vitray Tamás a négyzeten 2, győzikék a négyzeten, 3, munka a négyzeten.

A fiatal, megállás nélkül dolgozó Becky Fuller (neve akár egy Dickens-hősnőé) lényegében nem alszik, és napi ötven kilométereket rohangál, hogy csatornája reggeli műsorát pöpecre megcsinálja. A munkájával elégedettek is, ennek ellenére kirúgják. A munka nélkül partra vetett hal Beckynek egy lehetősége van: a rossznál is rosszabb Pirkadat című reggeli műsort kéne gatyába ráznia egy kisebb csatornánál. A helyzet nem könnyű, mivel a hírolvasó-showmanek annyira vannak elszállva maguktól, amennyire botrányosan csinálják a munkájukat, a hírszerkesztők gyámoltalanok, szóval innen szép nyerni. Ráadásul, mivel sürgősen új férfibemondóra kell szert tenni, a csatornával szerződésben álló, egykori sztárriporter, Mike Pomeroy (Harrison Ford) ott lenne kéznél, de a számára alávaló pozícióhoz és munkához úgy viszonyul, mint a fenti, fiktív példában Vitraynk a négyzeten viszonyulna. Vajon sikerül-e végül rávenni a vén medvét az együttműködésre, és ha igen, hogy?

Olyan hatalmas meglepetésre persze a történetben innentől nem érdemes felkészülni, de nem is ez a lényeg. A lényeg egyrészt ott van, hogy a Becky Fullert alakító Rachel McAdams, ügyeletes pörgőgép pörög rendesen, még nézni is tereh, kár, hogy a munkán túl kicsit ügyefogyott, Hollywood számára tipikus őrült lány figuráját nem tudja élettel megtölteni, nem érezni, miért olyan szeretnivaló ez a gépszíj hajtotta lány – Ellen Page lett volna tán az igazi a szerepre. A két tévés figurát viszont elég jól eltalálta Roger Michell rendező: Diane Keaton rémesen ripacs játéka kifejezetten illik a primadonnáskodó műsorvezető alajához, Harrison Ford pedig meglepően visszafogott a fogfájós, gyomorbajos, megsavanyodott Pomeroy szerepében, sehol a rá jellemző túljátszás.

Az pedig csak pár érdeklődőnek érdekes, ahogy a filmben megjelenített tévés munka zajlik, ahogy még ebben az utolsó reggeli műsorban sem csak érdektelen fecsegés folyik, hanem próbálnak belenyomni valamennyi kreativitást, sőt, még az oknyomozás is belefér valahogy – de hát ez tényleg fikció, romantikus túlzás az álomgyárból… Elvégre itt vannak nekünk a szandikák és győzikék…

Morning Glory színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték, 107 perc, 2010, rendező: Roger Michell, forgatókönyvíró: Aline Brosh McKenna, zeneszerző: David Arnold, operatőr: Alwin H. Kuchler, producer: J.J. Abrams, Bryan Burke, vágó: Nick Moore, Steven Weisberg, Daniel Farrell, szereplők: Rachel McAdams (Becky Fuller), Harrison Ford (Mike Pomeroy), Diane Keaton (Colleen Peck), Patrick Wilson (Adam Bennett), Jeff Goldblum (Jerry Barnes), Vanessa Aspillaga (Anna Garcia),50 Cent, John Pankow, forgalmazza a UIP-Dunafilm

Hazai bemutató: március 24.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.