Kultúra

Cinema Total – A művészetet és a politikát el kell választani

Administrator
Administrator

2011. 02. 13. 20:39

A jelent kell megoldani a magyar filmszakmában, hogy tervezni lehessen jövőt - összegezték a magyar filmgyártás helyzetét a berlini magyar kulturális intézetben zajló filmes rendezvénysorozaton.
Korábban a témában:

A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) által rendezett filmes fórumon a magyar film jövőjéről beszélt Andrew Vajna kormánybiztos és Bokor Attila, minisztériumi főosztályvezető, és Bereczki Csaba, a Magyar Mozgókép Közalapítvány nemzetközi igazgatója.

A külföldi filmszakma meghívott képviselői megnyugtatónak nevezték, hogy Magyarország tartja magát a koprodukciós együttműködésekhez. Az előadók és a hallgatóság tagjai között azonban többen is említést tettek olyan koprodukciós projektekről, amelyek azért állnak, mert a magyar fél nem jut hozzá pénzéhez.

A szakemberek hangsúlyozták a politikai szférától való távolságtartás jelentőségét is. Henrik Bo Nielsen, a Dán Filmintézet vezetője rámutatott, őt például egy testület nevezi ki, nem a kormány, nem a producerek. A legfontosabb kérdés, amelyet meg kell válaszolni, hogy miért kellene az adófizetők pénzét filmgyártásra fordítani – vetette fel a dán filmes szakember, aki szerint a politika mellett távolságot kell tartani a piactól is. Az igen sikeres dán filmgyártás kulcsa az oktatás, valamint az az alapelv, hogy a művészi döntéshozatal a politikusoktól lehető legtávolabb szülessen. “A művészet és a közönség pedig semmi esetre sem ellenség” – tette hozzá. Dániában két útja van a finanszírozásnak: egyfelől a populáris kultúrát szolgáló filmek, másfelől a művészi filmek támogatása. Az északi országban évente 100 millió dollárnak megfelelő összeget költenek a filmgyártásra. Ötfős testület dönt a filmtervekről, amelyek csak akkor kapnak támogatást, ha esély mutatkozik arra, hogy szélesebb közönséget érnek el. Évente átlagosan 25 játékfilm készül, egy-egy alkotás költségvetése hárommillió euró. A televíziós csatornák, a közszolgálati adók fontos részét képezik a támogatási rendszernek – mondta Nielsen.

A vasárnapi beszélgetés egyik legfontosabb kérdése volt, hogy a kis országok, “kis nyelvek” miként boldogulhatnak a filmiparban. Ehhez kapcsolódóan Hrvoje Hribar, a horvát audiovizuális központ irányítója úgy fogalmazott: a közép-európai régió volt szocialista blokkhoz tartozó országai a rendszerváltozás után nyugati mintákat másoltak, ez viszont tévútnak bizonyult. Horvátországban kipróbálták az “egyszemélyes irányítást” is, de – mint a szakember megjegyezte – az az időszak volt a horvát filmgyártás legrosszabb tíz éve. Jelenleg egy kis iroda irányítja a támogatási-finanszírozási rendszert, ennek a néhány fős testületnek az állam és a szakma mellett a piac is fontos partnere – részletezte Hribar. Mint mondta: hazájában nemrég új filmtörvényt fogadtak el, ehhez még alkalmazkodni kell. Évente tízmillió eurónak megfelelő összeget szánnak a filmgyártásra, fele állami, fele piaci forrásból érkezik. Idén – épp a törvénnyel kapcsolatos változások miatt – kilenc millió euróból készülhetnek filmek.

A regionális együttműködést és az államtól való távolságtartás jelentőségét emelte ki Peter Zawrel, a Bécsi Filmalap elnöke. Mint mondta, a regionális alapoknak az a jelentősége, hogy más irányú fejlődést hoznak. A Bécsi Filmalap az egyik legnagyobb Európában, ha a koprodukciókat is beleszámítják, évente 30 játékfilmet, és ugyanennyi dokumentumfilmet támogatnak. A forrásokról nemzetközi testület dönt. A testületnek négy állandó tagja és négy póttagja van, évente négy ülést tartanak.

Simon Perry, az Ír Filmtestület képviseletében vett részt a Cinema Total rendezvényén. A szakember tíz évig vezette a brit filmalapot, öt éve tevékenykedik az ír testületnél. Írország négymillió lakosú ország, az ottani filmgyártás helyzetét igencsak megnehezíti, hogy közvetlenül a britekkel kell versenyezniük. Az ír filmgyártás 17 millió eurós költségvetésből gazdálkodik. És bár a finanszírozás során figyelembe veszik a piaci szempontokat, valamint azt, hogy meglegyen a lehetőség az új tehetségek és technikák felkutatására, elsősorban mégis az ír kultúra képviselete a legfontosabb szempont – fogalmazott. Míg korábban csak a zene, a tánc és a színház jutott az emberek eszébe Írországról – emlékeztetett -, most már egyre inkább a film is. “Óriási bevételeket hoz, ha az emberek látják Írországot a vásznon, majd odautaznak” – hangsúlyozta Perry.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

smoking sign in coffe shop
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.