Nagyvilág

Januárban még visszavonult volna, most osztrák kancellár lehet

HELMUT FOHRINGER / APA / AFP
Christian Stocker, az ÖVP elnöke.
HELMUT FOHRINGER / APA / AFP
Christian Stocker, az ÖVP elnöke.
Néhány hete azt elemezte a világsajtó, hogy Bécsben és Berlinben is áttörik a „tűzfalat” a szélsőjobboldali pártok: Ausztriában Herbert Kickl a győztes Szabadságpártja élén már a kancellárságra készült, és koalícióról tárgyalt a mérsékelt Osztrák Néppárttal. Berlinben a szélsőséges AfD együtt szavazott a mérsékelten jobbos CDU-val, de a múlt hétvégi választás után mégiscsak a szocdemekkel lépnének szövetségre a kereszténydemokraták. És a korábbi sikertelen kísérlet után Ausztriában is összefoghatnak a mérsékelt pártok, néppárti-szocdem-liberális koalíció alakulhat Christian Stocker vezetésével, aki januárban még a politikából való visszavonulásra készült.

Az utolsó fázisban tartanak a tárgyalások egy hármas koalíció létrehozásáról Ausztriában – ezúttal a három mérsékelt középpárt (a konzervatív Osztrák Néppárt, az ÖVP, a baloldali SPÖ és a liberális NEOS), a tavaly őszi választás második, harmadik és negyedik helyezettje foghatna össze.

A tavaly őszi választás relatív győztesét, Herbert Kickl szélsőjobbos, oroszbarát pártját, az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) ebből a középpárti koalícióból kihagynák, így az Európai Parlamentben a Patrióták frakciójának továbbra is Orbán Viktor maradna az egyetlen hivatalban lévő miniszterelnöke. Kickl kudarca után Németországban sem sikerült elérnie Alice Weidelnek és szélsőséges pártjának, az AfD-nek, hogy a hétvégi választás győztese, a kereszténydemokrata CDU/CSU velük fogjon össze, és ne a szociáldemokratákkal kezdjen tárgyalást egy mérsékelt középerőkből álló kormány megalakításáról. (Pedig az AfD és a CDU már szavazott együtt az idén a migráció ügyében a Bundestagban, és Alice Weidel együttműködést is ajánlott a kereszténydemokratáknak.)

Mind Németországban, mind Ausztriában tehát a mérsékelt középerők esélyesek most arra, hogy kormányt alakítsanak, jóllehet a világsajtó pár hete azt a lehetőséget boncolgatta, hogy a szélsőségesek mindkét országban kormányra juthatnak, sőt Ausztriában még a kancellári széket is megszerezhetik. Bécsben azonban Kickl eltaktikázta magát január-februárban, és nem tudott élni a lehetőséggel, amit az osztrák államfő, Alexander van der Bellen felkínált neki a kormányalakítási megbízással.

Az FPÖ vezére túl magabiztosan tárgyalt a meggyengült Néppárttal. Ám már tavaly is megírtuk: hiába lett az ÖVP csak a második a 2024-es általános választáson, mégis kulcspozícióban maradt. Nélkülük ugyanis nincs stabil koalíció, és csak ők voltak hajlandók egyáltalán tárgyalni az FPÖ-vel a kormányalakításról. A többi párt – a szocdemek, a zöldek és a liberálisok – ugyanis nem állt készen arra, hogy Kicklékkel koalícióra lépjen, az ÖVP-vel viszont tárgyalásokba bocsátkozott az SPÖ és a NEOS is. Így Kicklnek kellett volna gesztusokat tennie a második helyezett ÖVP-nek, de erre a szinte teljhatalomra törő, magát a kampányban „Volkskanzlerként”, azaz népkancellárként hirdető szélsőséges politikus nem volt képes.

Miután Kickl kiengedte a kezéből a lehetőséget a hatalom megszerzésére, újra az a három párt került képbe, amely az FPÖ mögött végzett a tavaly őszi választáson.

Helmut Fohringer / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk / AFP Herbert Kickl

Egyszer ugyanis már – 2024 végén – megpróbálta ugyanez a három mérsékelt politikai erő összehozni a koalíciót, de akkor ez nem sikerült nekik. Karl Nehammernek, az akkor még hivatalban lévő néppárti kancellárnak kudarcba fulladt a kísérlete, hogy egységbe kovácsolja a triót.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik