Az utolsó fázisban tartanak a tárgyalások egy hármas koalíció létrehozásáról Ausztriában – ezúttal a három mérsékelt középpárt (a konzervatív Osztrák Néppárt, az ÖVP, a baloldali SPÖ és a liberális NEOS), a tavaly őszi választás második, harmadik és negyedik helyezettje foghatna össze.
A tavaly őszi választás relatív győztesét, Herbert Kickl szélsőjobbos, oroszbarát pártját, az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) ebből a középpárti koalícióból kihagynák, így az Európai Parlamentben a Patrióták frakciójának továbbra is Orbán Viktor maradna az egyetlen hivatalban lévő miniszterelnöke. Kickl kudarca után Németországban sem sikerült elérnie Alice Weidelnek és szélsőséges pártjának, az AfD-nek, hogy a hétvégi választás győztese, a kereszténydemokrata CDU/CSU velük fogjon össze, és ne a szociáldemokratákkal kezdjen tárgyalást egy mérsékelt középerőkből álló kormány megalakításáról. (Pedig az AfD és a CDU már szavazott együtt az idén a migráció ügyében a Bundestagban, és Alice Weidel együttműködést is ajánlott a kereszténydemokratáknak.)
Mind Németországban, mind Ausztriában tehát a mérsékelt középerők esélyesek most arra, hogy kormányt alakítsanak, jóllehet a világsajtó pár hete azt a lehetőséget boncolgatta, hogy a szélsőségesek mindkét országban kormányra juthatnak, sőt Ausztriában még a kancellári széket is megszerezhetik. Bécsben azonban Kickl eltaktikázta magát január-februárban, és nem tudott élni a lehetőséggel, amit az osztrák államfő, Alexander van der Bellen felkínált neki a kormányalakítási megbízással.
Az FPÖ vezére túl magabiztosan tárgyalt a meggyengült Néppárttal. Ám már tavaly is megírtuk: hiába lett az ÖVP csak a második a 2024-es általános választáson, mégis kulcspozícióban maradt. Nélkülük ugyanis nincs stabil koalíció, és csak ők voltak hajlandók egyáltalán tárgyalni az FPÖ-vel a kormányalakításról. A többi párt – a szocdemek, a zöldek és a liberálisok – ugyanis nem állt készen arra, hogy Kicklékkel koalícióra lépjen, az ÖVP-vel viszont tárgyalásokba bocsátkozott az SPÖ és a NEOS is. Így Kicklnek kellett volna gesztusokat tennie a második helyezett ÖVP-nek, de erre a szinte teljhatalomra törő, magát a kampányban „Volkskanzlerként”, azaz népkancellárként hirdető szélsőséges politikus nem volt képes.
Egyszer ugyanis már – 2024 végén – megpróbálta ugyanez a három mérsékelt politikai erő összehozni a koalíciót, de akkor ez nem sikerült nekik. Karl Nehammernek, az akkor még hivatalban lévő néppárti kancellárnak kudarcba fulladt a kísérlete, hogy egységbe kovácsolja a triót.
