Kétségtelen, hogy a világ egyik legerősebb nem állami szervezete, a Hezbollah és az egyik legmodernebb hadsereggel rendelkező állama, Izrael közötti aktív harcok szüneteltetése jó hír. Sajnos ugyanakkor túlzott optimizmusra nincs okunk sem a libanoni helyzettel, sem a közel-keleti válsággal kapcsolatban. A fegyvernyugvás átmeneti megkönnyebbülést hozhat a helyiek számára, de végleges megoldással önmagában nem tud szolgálni.
A fegyverszünet részletei
Az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött megállapodást Izrael Libanonnal és nem a Hezbollahhal kötötte meg, bár abba a fegyveres szervezet is beleegyezett (ráadásul politikai szárnya tagja a kormánykoalíciónak). A síita csoportnak 60 napja van kivonulni a libanoni-izraeli határ és az attól mintegy 30 kilométerre húzódó Litáni folyó közötti területről, ez alatt pedig Izraelnek nem szabad támadóan fellépnie ellene. A Hezbollah kivonulását követően Izraelnek is ki kell vonnia szárazföldi erőit, a vákuumot pedig a libanoni állami hadseregnek kell betöltenie. A megállapodás nem átmeneti jellegű, mint például a tavaly év végén megszületett gázai tűzszünet, tehát
Az elméleti lehetőség azonban nem biztos, hogy a gyakorlatban is megvalósul.
Az egyezmény kísértetiesen hasonlít a két fél legutóbbi, 2006-os háborúját lezáró megállapodásra. Ahogy akkor is, úgy most is a rendezés fontosabb pontjai az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozatára épülnek, ezt ugyanakkor a felek 2006-tól a mai napig nem hajtották végre. Nehezen látni, hogy ami tizennyolc évig nem sikerült, most miért sikerülne, ráadásul ilyen feszült és kiszámíthatatlan időkben.
Kinek miért jó?
Mint minden fegyverszüneti egyezmény, a libanoni megállapodás is a felek legalábbis átmeneti érdekegyezésének köszönhető. A Hezbollah az elmúlt hónapokban egyértelműen megroggyant, és sokkal gyengébb ellenfélnek bizonyult Izraellel szemben, mint ahogy azt a csoport támogatói és ellenfelei is képzelték. A politikai és katonai szervezet nem csak a presztízsét vesztette el, de képességeinek jelentős részét, a belső kommunikációs csatornáit, valamint a legendás vezetőjét, Haszan Naszrallahot is. A tűzszünet ebben a helyzetben lehetőséget teremt arra, hogy a Hezbollah rendezze a sorait, átgondolja a stratégiáját, és akár újrafegyverkezzen.
