Az Európai Parlamentben szólalt fel videókapcsolaton keresztül Volodomir Zelenszkij ukrán elnök kedden, az orosz-ukrán háború kitörésének ezredik napján tartott rendkívüli plenáris ülésen.
Az ukrán elnök a pozitívumokat igyekezett megfogni beszédében. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt ezer napban Ukrajna egyszer sem árulta el a közös európai értékeket, nemzetközi partnereivel együtt pedig sikerült megakadályozniuk azt, hogy Oroszország elfoglalja és elvegye egy nemzet szabadságát. Zelenszkij szerint hiába hívta Putyin segítségül Észak-Koreát, a két szövetséges még így sem ér fel Ukrajnához és az összefogott Európához.
Zelenszkij szerint Európa képes elérni a céljait, és ha biztosítani tudja az európai értékek megőrzését, akkor a békéhez is képes lesz eljutni. Hangoztatta ugyanakkor azt is, hogy minden egyes orosz csapás vagy fenyegetés esetében határozott fellépésre, határozott válaszokra van szükség, és folytatni kell azon törekvés megvalósítását, amely az orosz háborús képességek radikális csökkentésére irányul – utalt az oroszellenes szakciókra.
Amíg a tankhajók üzemelnek, addig Putyin folytatni tudja a háborút. Tönkre kell tenni a szállítási láncokat, és szükség van a szigorú szankciókra is. Nem szabad visszariadnunk attól, hogy még többet tegyünk. Putyin háborút akar nyerni. Minél több időt hagyunk neki, annál jobbak lesznek az esélyei
– figyelmeztetett végül.
Az ukrán elnök beszédét magyar EP-képviselők is a helyszínen hallgatták, köztük a Tisza Párt két képviselője is: Dávid Dórát és Lakos Esztert egy ponton bevágták az ülése közvetítésében, így jól lehetett látni, hogy a tiszás képviselők az Európai Uniós és Ukrajna egységét hirdető pólókban hallgatták végig Zelenszkij beszédét – amint az kiemelt képünkön látható.
A Fidesz EP-képviselője, Gál Kinga ugyan nem húzott pólót, de a szintén a helyszínen tartózkodó DK-s Molnár Csaba közlése szerint „állva tapsolt az ukrán elnöknek”, amikor Zelenszkij megjelent a képernyőn.
Gál Kinga (akit egy Trump-féle gálavacsora miatt nemrég bepanaszolt a Transparency International) később fel is szólalt a plenáris ülésen a Patrióták Európáért frakció alelnökeként, és kijelentette, hogy elítéli Oroszország katonai agresszióját, az erőszakot, amely szavai szerint „nemcsak a nemzetközi jog alapján jelent súlyos sérelmet, hanem morális szempontból is igazolhatatlan”.
A képviselő ezután azt fejtegette, hogy mivel a háború a szomszédunkban zajlik, Magyarország nem vesz részt a fegyverszállításokban, és továbbra is ellenez minden javaslatot, ami eszkalációhoz vezethet. Fájdalmát fejezte ki, amiért egyre nagyobb számban vesznek oda a fronton kárpátaljai magyarok is a háborúban, a Kárpátalját is elérő hétvégi orosz támadásról azonban nem ejtett szót. Azt viszont megjegyezte, hogy szerinte az EU eddigi Ukrajna-stratégiája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem hozta el a háború végét, és a háborús konfliktusban az életek mentése és a szenvedők megsegítése kellene, hogy legyen a legfontosabb. Gál megismételte, hogy ehhez mielőbbi tűzszünetre és béketárgyalásokra lenne szükség, és hozzátette, hogy minden eddiginél jobb esélyek kínálkoznak a diplomáciai megoldásra, miután a háború lezárását sürgető Donald Trump győzött az amerikai elnökválasztáson.
„Most mindenekelőtt a béketeremtésre kell összpontosítani” – tette még hozzá a Fidesz képviselője.
A háború ezredik napján Ukrajna először vett célba nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal orosz földön belüli célpontokat, két nappal azután, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök erre engedélyt adott nekik. Moszkva máris reagált, akár nukleáris válaszcsapást is kilátásba helyezve.
