Teljes bizonyossággal nem lehet megjósolni a szinte naponta publikált közvélemény-kutatásokból és az esélyeket latolgató cikkekből, hogy ki nyeri a novemberi elnökválasztást az Egyesült Államokban. De trendek azért látszódnak, az, például, egyértelmű, hogy a Demokrata Párt számára hasznos volt Joe Biden visszalépése, mert az addig inkább Donald Trump felé lejtő pályát kiegyenlítette, és ezzel lehet, hogy olyan szorossá tette a versenyt, amilyenre az ABC News szerint 1876 óta nem volt példa.
Ha ugyanis a szeptember 24-én mért állás szerint alakul a csatatérállamok eredménye (négy demokrata és négy republikánus győzelem), akkor Kamala Harrisnek elég lesz a győzelemhez az, ha mindössze két elektori szavazattal többet kap, mint Trump (az amerikai választási rendszerről és az elektori szavazatok számolásáról ebben a cikkben írtunk). Ilyen kis különbség 148 éve volt, amikor Rutherford B. Hayest mindössze eggyel több elektor támogatta, mint Samuel J. Tildent.
Az ABC cikke ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy nem lehet kizárni azt, hogy az egyik jelölt földcsuszamlásszerű győzelmet arat. Ennek oka pedig épp a rendkívül szoros verseny, mert akár egy apró hiba a közvélemény-kutatások elkészítése során vagy egy enyhe elmozdulás a társadalomban is elég lehet ahhoz, hogy a végeredmény nagyot változzon, hiszen a legtöbb államban a több szavazatot kapó jelölt viszi az összes elektori szavazatot.
Ilyen kiélezett helyzetben az eddigieknél is nagyobb figyelmet kapnak a csatatérállamok. Az elnökválasztási kampány véghajrájára hétre szűkült az ingadozó államok csoportja:
- Arizona,
- Észak-Karolina,
- Georgia,
- Michigan,
- Nevada,
- Pennsylvania
- és Wisconsin.
Egyes szakértők szerint Texas és Florida Republikánus Párt melletti elköteleződése is elkezdett halványulni, de ezekben egy Harris-győzelem nagy meglepetésnek számítana.
Az alábbi táblázatban megmutatjuk a 2020-as elnökválasztási eredményeket ebben a hét államban:
Látható, hogy a Magyarországnál valamennyivel kisebb lélekszámú Arizonában mindössze 10 ezer szavazat döntött, de a kicsivel népesebb Georgiában is csak 13 ezer, ez pedig nem akkora különbség, hogy azt lehessen mondani, ha 2020-ban az arizonai szavazók többsége Bident támogatta, akkor 2024-ben nem Trumpot fogják.
A Redfield & Wilton Strategies közvélemény-kutatása szerint Arizonában, Pennsylvaniában és Wisconsinban Harris és Trump egyaránt 47 százalékon áll, amíg Nevadában mindkét jelöltnek 45–45 százaléka van. A The New York Times több mérést összesített, ezek alapján a csatatérállamokból háromban (Arizona, Észak-Karolina, Georgia) Trump vezet, a másik négyben pedig Harris, ám a különbség minden esetben 1–2 pont.
Ha a NYT összesített mérése alapján számoljuk az ingaállamokat, és az összes többi állam esetében a 2020-as eredményeket vesszük alapul, akkor Harris kicsivel több mint 270 elektori szavazattal megnyeri a választást. Ha elveszíti Pennsylvaniát, de helyette megnyeri Georgiát, akkor az 538 nevű elemzőoldal számítása szerint ugyancsak ő győz. Ha viszont Trump nyeri Georgiát, Pennsylvaniát és Észak-Karolinát, akkor nem számít, hogy Harris viszi a többi négy államot, az egyes államoknak járó elektori szavazatok közötti különbség miatt Trump térhet vissza a Fehér Házba.
Az, hogy végül melyik államban melyik jelölt győz, azon is múlik, hogy kire szavaznak majd a feketék és a fiatalok, illetve a nők, valamint, hogy mennyire mozgósítja a választókat a gazdaság helyzete vagy az abortuszszabályok módosítása.