Az USA-ban az abortuszhoz való alkotmányos jog eltörlését követően a művi terhesség-megszakításhoz való hozzáférés lett a közbeszéd egyik meghatározó kérdésköre, az idén pedig különösen, hiszen tíz államban a választók nem csak az elnök személyéről és a kongresszus összetételéről dönthetnek majd a 2024. november 5-i választásokon, hanem az abortusszal kapcsolatos törvények módosításáról is. Ráadásul ez a téma mobilizációs erővel is bírhat, ami az elnökválasztás eredményére is hatással lehet, sőt, Floridában az abortuszon kívül a marihuána esetleges legalizációja is sokakat az urnákhoz csábíthat.
Abortusz: szigorítás, lazítás, egyik sem?
Az arizonai választók novemberben arról is döntenek, hogy az állam alkotmányában rögzítsék-e az abortuszhoz való jogot, amely a magzati életképesség határáig engedélyezné a művi terhesség-megszakítást, utána pedig csak akkor, ha a terhesség veszélyt jelent az anya egészségére vagy életére. Az „igen” szavazat hatályon kívül helyezné a jelenlegi törvényt, amely a vészhelyzetek kivételével a terhesség 15. hete után már tiltja az abortuszt. Az új határidő a 24. hét környéke lenne, ez az időpont, amely után az újszülött már a méhen kívül is életben tartható.
Coloradóban egy olyan kezdeményezés kerül a szavazólapokra, amely beillesztené az abortuszhoz való jogot az állam alkotmányába – egyúttal hatályon kívül helyezné az abortuszok állami finanszírozásának tilalmát. Az „igen” szavazat megszilárdítaná az abortuszjogokat, és védelmet nyújtana a jövőbeli korlátozások ellen, míg a „nem” szavazat megtartaná a meglévő törvényeket. Az intézkedés elfogadásához 55 százalékos támogatottságra van szükség.
Floridában a választók arról dönthetnek majd, hogy az állam alkotmányának módosításával megvédjék-e a az abortuszhoz való jogot a magzati életképességig, vagy, ha a beavatkozásra egészségügyi okok miatt van szükség. Az „igen” szavazat hatályon kívül helyezné az államban jelenleg érvényben lévő szabályt, amely 6 hét után már tiltja az abortuszt, míg a „nem” szavazat fenntartaná a meglévő korlátozásokat. A módosításhoz 60 százalékos jóváhagyásra van szükség.
Marylandben a választók olyan intézkedést mérlegelhetnek, amely a reproduktív szabadsághoz való jogot az állami alkotmányban rögzítené. Az „igen” szavazat megerősítené a terhességgel kapcsolatos döntések meghozatalának jogát, beleértve a terhesség megelőzését, folytatását vagy befejezését, míg a „nem” szavazat elutasítaná a módosítást. Az intézkedés elfogadásához egyszerű többségre van szükség. Maryland helyzete annyiban különleges, hogy a módosításról való népszavazást az állam demokrata irányítása kezdeményezte, ráadásul ebben az államban külön jogszabályok védik azokat, akik más államok szigorúbb szabályozása miatt Marylandben kérnek segítséget.
Missouri lakosai arról dönthetnek majd, hogy megvédik-e az abortuszhoz való jogot a magzat életképességéig, beleértve az életet vagy egészséget veszélyeztető kivételekkel. Az „igen” szavazat támogatja ezt az alkotmányos védelmet, amely más reproduktív jogokra, például a terhesgondozásra és a születésszabályozásra is kiterjedne, míg a „nem” szavazat fenntartaná az állam szigorú abortuszkorlátozásait. Az intézkedés elfogadásához egyszerű többségre van szükség, azt pedig, hogy mennyire foglalkoztatja a választókat ez a téma, jól mutatja, hogy több mint 380 ezer aláírás összegyűjtése után került fel a szavazólapra, ami duplája az előírt minimumnak.
A montanai szavazólapokon egy olyan, az állami alkotmányra vonatkozó módosító javaslat szerepel majd, amely védi a terhességgel kapcsolatos döntések meghozatalának jogát, beleértve az abortuszt is. Az „igen” szavazat megerősítené az abortuszhoz való hozzáférés védelmét a magzat életképességéig, sőt, megakadályozná a jövőbeni korlátozásokat is, míg a „nem” szavazat elutasítaná a módosítást. Az intézkedés elfogadásához egyszerű többségre van szükség.
Nebraskában két egymással versengő abortuszmódosításról kell majd voksolni. Az egyik a magzati életképességig, illetve egészségügyi okokból később is biztosítani kívánja az abortuszhoz való jogot, míg a másik az első trimeszter utáni abortusz betiltását javasolja – kivéve a vészhelyzetet, illetve a nemi erőszakból vagy vérfertőzésből fakadó terhességet. Ha mindkettő átmegy, akkor a legtöbb „igen” szavazatot kapó intézkedés lép hatályba. Érdemes megjegyezni, hogy a nebraskai legfelsőbb bíróság annak ellenére engedélyezte mindkét javaslat szerepeltetését a szavazólapon, hogy aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az egymással versengő kezdeményezések összezavarhatják a választókat.
Nevadában a választók arról döntenek, hogy az abortuszhoz való jogot beiktatják-e az állam alkotmányába, amely a magzati életképességig védené az abortuszhoz való jogot, azt követően pedig kivételes esetekben. Az államban az abortusz már most is legális a 24. hétig, és itt is segítséget kapnak a más államból érkezők, az alkotmányos védelemhez nem elég az, ha most az igenek nyernek majd: 2026-ban – a félidős választások során – egy második jóváhagyásra is szükség lesz.
New York államban olyan széles körű, az egyenlő jogokról szóló módosításról fognak szavazni, amely védelmet nyújt a terhesség, a terhesség kimenetele és a reproduktív egészségügyi ellátás, valamint más tényezők, például az etnikai hovatartozás és a nemi identitás alapján történő megkülönböztetés ellen. Bár a módosítás nem említi kifejezetten az abortuszt, a támogatók szerint a módosítás megerősítené a meglévő védelmet. Az intézkedés elfogadásához egyszerű többség szükséges.
Dél-Dakotában eldönthetik a választók, hogy az állam alkotmányában rögzítsék-e az abortuszhoz való jogot, amely az első trimeszterben engedélyezi, a második trimeszterben egészségügyi okoktól teszi függővé, a harmadik trimeszterben pedig az élet vagy az egészségi állapot miatti kivételek figyelembevételével engedélyezi vagy tiltja azt. Ha megszavazzák, akkor az feloldaná az állam jelenlegi, majdnem teljes abortusztilalmát. A népszavazási kérdés miatt annak ellenzői pert is indítottak, döntés azonban csak azután várható, hogy elkezdődik a korai szavazás.
Saját termesztésű varázsgomba legálisan?
Vagy féltucatnyi államban a kábítószerek használatáról dönthet a lakosság. A szavazás eredményétől függően Floridában, Észak-Dakotában és Dél-Dakotában engedélyezhetik a marihuána használatát a 21 éven felettiek számára rekreációs célból. Az orvosi célú kannabisz már több éve legális ezekben az államokban, Nebraskában viszont most novemberben dönthetnek majd erről a választók, ahogy arról is, hogy létrejöjjön egy bizottság az orvosi célú kannabisz használatának ellenőrzésére.
Massachussettsben nem a marihuána, hanem a természetes pszichedelikus szereknek a mentális betegségek kezelése során történő használatáról lehet majd szavazni. A hatályos szövetségi szabályok szerint a pszilocibin vagy meszkalin a kábítószereknek abba a csoportjába tartozik, amelyeknek „nincs elfogadott orvosi hasznuk”, ugyanakkor több tudományos kutatás is rámutatott arra, hogy egyes anyagok segíthetnek a depresszió és a szorongásos zavar csökkentésében, és alkalmasak a poszttraumás stressz zavar, illetve az alkohol- és cigarettafüggőség kezelésére is.
A javaslat szerint ezeket a pszichedelikus anyagokat szabályozott körülmények között, meghatározott mennyiségben lehetne árulni orvosi kezelésben részesülő betegeknek, illetve 21 éven felüliek otthon, legfeljebb 13 négyzetméteres területen termeszthetnének is olyan növényeket és gombákat, amelyekből kinyerhetők ezek az anyagok, azzal a feltétellel, hogy a területet elzárják a kiskorúak elől.
