Oroszország ellentámadásba kezdett Kurszkban

Az orosz védelmi minisztérium szerint visszafoglaltak 10 települést, melyeket az ukrán hadsereg a múlt hónapban indított meglepetésszerű behatolás után foglalt el a határ menti orosz Kurszk megyében, írja BBC. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy Oroszország

ellentámadásba kezdett,

amely az ukrán tervvel összhangban halad”.

Az oroszok közlése szerint az „Észak egységei” erők két nap alatt visszafoglalták a településeket Sznagoszt környékén, annak a területnek a nyugati szárnyán, amelyet Ukrajna az augusztus 6-án indított hadjáratában elfoglalt. Az ellentámadás első jelét Apti Alaudinov vezérőrnagy, a csecsen különleges erők parancsnoka adta, aki szerint hat ukrán dandár súlyos veszteségeket szenvedett.

Egy, a Kurszki területen harcoló ukrán tiszt a BBC-nek elmondta, hogy az orosz ellentámadás Szudzsától nyugatra kezdődött. „A harcok nagyon kemények, és a helyzet jelenleg nem a mi javunkra áll” – mondta a névtelenséget kérő tiszt.

Az ukrán offenzíva azzal a nyilvánvaló céllal indult, hogy elvonjon orosz erőket a kelet-ukrajnai, elsősorban Donyeck megyei előrenyomulástól. Ukrajna jelenleg 1300 négyzetkilométernyi orosz területet ellenőrizhet. Az orosz erők azonban haladtak, és további falvakat foglaltak el Kelet-Ukrajnában, és közelednek a stratégiai fontosságú Pokrovszk városához.

Az amerikai Institute for the Study of War elemzői szerint az orosz ellentámadások mérete, mértéke és lehetséges kilátásai nem világosak, és korai lenne bármilyen következtetést levonni. Az egyik ukrán dandárhoz kapcsolódó közösségi média fiók szerint az orosz erők váratlanul indították meg támadásukat Sznagoszt közelében, az ukránok pedig visszavágnak.

Orosz drónok okoztak jelentős károkat az Ukrajna északi részén található Konotop város energetikai infrastruktúrájában egy éjszakai támadás során. A támadás következtében legalább tizennégy ember megsérült, és megszűnt az áramszolgáltatás a településen – közölték helyi illetékesek csütörtökön.

A város Szumi régióban található, amely az elmúlt hetekben különösen ki van téve az orosz támadásoknak. A Konotop elleni csapás egy szélesebb körű orosz támadás része volt, amelyben 64 drónt használtak – közölte a légierő. Közülük 44-et kilenc különböző régióban lőttek le – tették hozzá.

Oroszországnak világossá kellene tennie, hogy kész atomfegyvereket használni olyan országok ellen, amelyek „támogatják a NATO agresszióját Ukrajnában” – közölte Szergej Karaganov a Kommerszant című napilapnak adott interjújában, amelyet a Reuters szemlézett.

A befolyásos külpolitikai és védelmi szakember, aki Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és elődjének, Borisz Jelcinnek is volt tanácsadója, úgy látja, Moszkva képes lenne úgy korlátozott atomcsapást mérni egy NATO-tagországra, hogy azzal totális atomháborút mégsem robbantana ki. Karaganov azt is hozzátette az interjúban, hogy az Egyesült Államok hazudik, amikor azt állítja: nukleáris védelmet biztosít szövetségesei számára.

Itt az ideje kijelenteni, hogy jogunk van atomcsapással válaszolni a területünket érő bármilyen tömeges csapásra. Ez vonatkozik a területünk bármiféle elfoglalására is

– közölte az orosz elnök főideológusaként is számon tartott szakember a Kurszki ukrán offenzíva árnyékában.

Oroszország szerinte katasztrófa felé tart, ha nem sikerül visszaállítania az elrettentő erejét. Az az állítás hogy a nukleáris fegyverek bármilyen korlátozott alkalmazása szükségszerűen általános nukleáris armageddonhoz vezet, nem állja meg a helyét – tette hozzá.

Nem a veszély útjára hívok, hanem a világ és Oroszország megmentésére. Vagy megnyerjük ezt a háborút, vagy szétesünk

– fogalmazott az interjúban.

Noha Karaganov a véleményével nem a hivatalos orosz politikát képviseli, nagy befolyással rendelkezik, és a Kreml gyakran lehetőséget adott neki a múltban is, hogy hangot adjon elképzeléseinek. Több mint egy éven át követelte például az orosz nukleáris doktrína felülvizsgálatát is, mire Moszkva közölte, hogy végül hajlandó erre.

Oroszország jelenlegi nukleáris doktrínája kimondja, hogy Oroszország kész lenne atomfegyverek bevetésére egy másik ország nukleáris támadására esetén, illetve olyan hagyományos támadásra válaszul, amely az állam létét fenyegeti. Karaganov szerint ez azonban felelőtlen, sőt öngyilkos doktrína, amennyiben nem riasztja el eléggé Oroszország ellenségeit, és elhitette velük, hogy nemigen vannak olyan körülmények, amelyek között Moszkva valóban atomfegyvert vetne be.