Tucker Carlson interjút jelentett be Zelenszkijjel, amit az ukrán elnöki hivatal rögtön cáfolt

Tűzszünet mindaddig lehetetlen, amíg nem kezdődnek béketárgyalások Ukrajnával – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki asztanai sajtótájékoztatóján az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Egyszerűen nem hirdethetünk ki tűzszünetet abban a reményben, hogy a másik fél valamilyen pozitív lépéseket tesz, egyszerűen nem tehetünk ilyet

– hangoztatta Putyin, aki a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján vett részt a kazah fővárosba.

Hozzátette: Moszkva nem engedheti meg, hogy az ukrán fél a fegyvernyugvást helyzetének javítására és fegyverutánpótlásra használja fel, ahogy korábban tette.

„El kell érnünk, hogy a szemben álló fél olyan lépések megtételébe egyezzen bele, amelyek visszafordíthatatlanok és elfogadhatók az Oroszországi Föderáció számára. E megállapodások elérése nélkül lehetetlen a tűzszünet” – tette hozzá.

Az orosz vezető kevéssé valószínűnek tartja, hogy a konfliktusnak pusztán közvetítők segítségével véget lehetne vetni, a közvetítőt ugyanis fel kellene hatalmazni arra, hogy dokumentumokat írjon alá. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország üdvözli a közvetítést.

Elvileg lehetségesnek, de értelmetlennek nevezte, hogy Moszkva az ukrán parlamenthez forduljon a rendezési tárgyalások ügyében, miután Volodimir Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma kifutott. Úgy vélekedett, hogy az orosz fél által továbbra is legitimnek tekintett ukrán törvényhozás a hatalmat bitorló felső vezetésnek van alárendelve.

Putyin azt mondta, hogy nem ismeri Donald Trump volt amerikai államfő és republikánus elnökjelölt konkrét javaslatait az ukrajnai konfliktus rendezésére, de mint mondta,

azt a tényt, hogy Trump úr elnökjelöltként azt mondja, hogy kész és hajlandó megállítani az ukrajnai háborút, teljesen komolyan vesszük.

Kulcskérdésnek nevezte, hogy mit tartalmaznak Trump konkrét javaslatai, hozzátéve, hogy nem tudja, hogy a volt hivatali partnere miként készül előterjeszteni őket.

„Nincs kétségem afelől, hogy őszintén beszél, és mi ezt támogatjuk” – mondta az orosz elnök.

Kitérve az orosz-amerikai kapcsolatok kérdéskörére, lehetetlennek nevezte az Egyesült Államokkal való konstruktív párbeszéd kialakítását az amerikai elnökválasztás előtt. Azt mondta, a hadászati stabilitásról szóló tárgyalásokhoz az Egyesült Államok részéről jóakarat szükséges, Washington pedig egyszer hajlandó párbeszédet folytatni, másszor pedig nem.

Közölte: azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok korábban felmondta az ilyen eszközök telepítését betiltó INF-szerződést, utóbb pedig bejelentette, hogy megkezdik a gyártásukat, Oroszország is feljogosítottnak érzi magát arra, hogy belefogjon a tervezési és fejlesztési munkálatokba, a jövőben pedig a gyártásba is. Mint mondta, az erre vonatkozó utasításokat az orosz ipar már megkapta.

Mindemellett emlékeztetett rá, hogy korábban moratóriumot rendelt el az ilyen közepes és rövidebb hatótávolságú rakétarendszerek telepítésére, amíg ilyenek nem jelennek meg a világ valamelyik régiójában.

Putyin a világűr militarizálásával szembeni, az egész világnak szánt jelzésnek nevezte, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójának részvevői állást foglaltak a fegyverek világűrbe telepítése ellen.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az Afganisztánban hatalomra került tálibok Moszkva szövetségesei a terrorizmus elleni küzdelemben, és az afgán mozgalom jelezte: kész ezen a téren együttműködni.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „áttörésnek” tartja Kaja Kallas észt kormányfő kinevezését az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztére.

Erről az ukrán diplomácia vezetője az LRT litván állami televíziónak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön. „Észtország miniszterelnökének kinevezése az EU főképviselőjévé áttörést jelent, különösen a Keletről érkező fenyegetésekkel összefüggésben. Három évvel ezelőtt szerintem nehéz lett volna elképzelni, hogy a volt Szovjetunió egyik országának politikusa lehet a külpolitikai ügyek főképviselője” – jegyezte meg a miniszter.

Kuleba szerint ez bizonyítja azt, hogy az EU „nem rejtőzködik”, és nem próbál „puhább” politikát folytatni az orosz fenyegetéssel szemben. „Éppen ellenkezőleg, készen áll erővel, bátran, tisztességgel fogadni a kihívást” – hangoztatta a tárcavezető. Hozzáfűzte, hogy Ukrajna figyelemmel fogja kísérni az Európai Parlamentben az uniós intézmények új vezetőinek kinevezéséről szóló végső döntéseket és vitákat.

(MTI)

Szlovákia kész arra, hogy szükség esetén több NATO-katonát fogadjon, továbbá növelje az áramszállításokat Ukrajnába – jelentette ki szerdán Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök Varsóban, ahol lengyel kollégájával, Andrzej Dudával tárgyalt.

Duda újságíróknak nyilatkozva méltatta a két ország közötti nagyon jó szomszédsági viszonyt, amelyet szerinte Pellegrinek a NATO-csúcstalálkozót megelőző látogatása is bizonyít.

Lengyelország a második ország, ahová a június óta államfőként hivatalban lévő Pellegrini szlovák elnökként ellátogatott. Az első elnöki látogatás hagyományosan Csehországba vezetett.

Pellegrini szerint Szlovákia valójában „rengeteg munkát” végez Kijev érdekében, annak ellenére, hogy a média Robert Fico miniszterelnök kormányának visszafogott hozzáállását hangsúlyozza Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Ezt bizonyítja a lőszerek és fegyveralkatrészek fokozott gyártása a szlovák fegyvergyárakban, valamint a villamosenergia-export Ukrajnába, amelynek áramtermelő kapacitását az orosz légicsapások tönkreteszik – mondta.

Kiemelte: „A háború kezdete óta Szlovákia több mint 40 ezer megawatt villamosenergiát exportált Ukrajnába, és ősszel és télen növelni fogjuk a szállításokat, ami valószínűleg kulcsfontosságú lesz Ukrajna számára”. Hangoztatta, Szlovákia nem ismeri el a Krím Oroszország általi annektálását, sem a határok erőszakos megváltoztatását Ukrajna keleti és déli részén.
Leszögezte, hogy „Lengyelország Szlovákia stratégiai partnere, egyike annak a három országnak, amely Szlovákia legnagyobb befektetője vagy legnagyobb kereskedelmi partnere”.

Szlovákiát és Lengyelországot az európai uniós és NATO-tagságuk sikertörténete is összeköti – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a szlovák védelmi kiadások a NATO-tagok vállalásának megfelelően meghaladja a bruttó hazai termék 2 százalékát.
Pellegrini egyben felajánlotta vendéglátójának a szlovák szakértők segítségét és tapasztalatát a lengyelországi atomerőmű-építésben.

(MTI)

Visszavonultak az ukrán erők csapatai a keleti-ukrajnai Donyeck megyében lévő Csasziv Jar egy részéből – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg, miután előző nap Oroszország bejelentette, hogy sikerült ellenőrzése alá vonni a stratégiai fontosságú város egyik körzetét.

Csasziv Jar stratégiai fontosságát az adja, hogy egy magaslaton fekszik, és ha az orosz erők az egész város felett megszerzik az ellenőrzést, potenciális bázisként használhatják a nyugati – Kramtorszk és Szlovjanszk városok felé történő – előrenyomuláshoz. Az orosz védelmi minisztérium szerdai közleménye szerint a város keleti részén, a Sziverszkij Donec-Donbász vízi csatornától nyugatra lévő Novij körzet felett sikerült átvenniük az ellenőrzést.

Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője az ukrán televízióban elmondta, hogy a városrészből azért vonultak ki, mert az orosz csapatok betörése, a védők állásainak lerombolása után nem akarták kockáztatni a katonák életét és egészségét, ezért a parancsnokság döntése értelmében védettebb, felkészültebb állásokba rendelték vissza őket. Hozzátette: hogy az ellenség ezeket az állásokat is tovább támadja.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6702-en léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6060-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

A hírek szerint legalább hat halottja és 53 sérültje van annak a szerdai dnyiprói támadásnak, amely során az orosz erők tűz alá vettek egy bevásárlóközpontot. A támadás után közvetlenül öt áldozatról írtak, egy hatvanéves nő másnap, kórházban halt meg – idézi Serhii Lysak kormányzót a Kyiv Indepenndent.

A támadás helyszínének közelébe egy gyermekkórház intenzív osztálya helyezkedik el, a detonációt kísérő törmelék nem kímélte azt az épületet sem, de egyelőre nem érkeztek hírek arról, hogy ott bárki megsérült volna. Emellett a közeli óvodákban és iskolákba betörtek az ablakok, ennek kapcsán egy 14 éves lány sérüléséről írnak.

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ számolt be róla csütörtökön, hogy az amerikai konzervatív média nagyágyúja, Tucker Carlson (aki az év elején Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is beszélgetett) interjút készít Ukrajna elnökével, Volodomir Zelenszkijjel. A beszélgetés dátumáról nem közöltek pontos információkat, mindössze annyit, hogy a beszélgetéssel Carlson célja az, hogy az amerikai polgárok képet kapjanak annak a konfliktusnak a mindennapjairól, ami az Egyesült Államok életére is nagy befolyással van.

Néhány órával később, a Kyiv Independenten megjelentek szerint az ukrán elnöki hivatal határozottan cáfolta, hogy az ukrán elnök interjút adna a „szélsőjobboldali politikai kommentátornak”.