Nagyvilág europoli

De sikerült elfoglalni Brüsszelt?

Simon Wohlfahrt / AFP
Simon Wohlfahrt / AFP
Győzött a béke Európában? Sikerül pártcsaládot találnia a Fidesznek? Orbán Viktor legfontosabb céljait elemeztük az EP-választás után.

Orbán Viktor és a Fidesz három céllal ugrott neki a vasárnapi európai parlamenti választásnak:

  • elfoglalni Brüsszelt,
  • megállítani a háborúpártiakat,
  • és csatlakozni egy új, nagyobb európai parlamenti frakcióhoz.

Elfoglalni Brüsszelt

Ez eleve nehezen definiálható cél volt. Az Európai Parlament ugyan társjogalkotója az Európai Tanácsnak, de a valódi hatalom az utóbbinál van. Erről hosszabban is írtunk, de a lényeg az, hogy a Fidesz sem a megszerzett 11, sem az eddigi 13 képviselői hellyel nem tudta volna elfoglalni Brüsszelt.

Az Európai Unió hatalmi felosztásában valójában az Európai Tanács összetétele számít. Az Európai Tanácsban pedig az unió miniszterelnökei ülnek. Őket nem egyszerre és nem most vasárnap választották. Az Európai Tanács összetétele nem változott, maradt ugyanaz a többség, amely korábban úgy döntött, hogy befagyasztja a Magyarországnak járó források egy részét.

Az Elfoglalni Brüsszelt jelszó arra vonatkozhatott, hogy jó európai parlamenti szerepléssel a Fidesznek nagyobb felhatalmazása lett volna beleszólni Európa napi ügyeibe. Inkább volt ez belpolitikai kampánszlogen, amellyel a részvételre próbálták rávenni a saját szavazóikat.

Megállítani a háborúpártiakat

A háborúpárti-békepárti dichotómia Orbán Viktor saját politikai találmánya, nem a valóság.

A Fidesz talán ezen az európai parlamenti választáson rugaszkodott el leginkább a valóságtól a kampányüzeneteiben. Háborúpárti képviselők vagy politikai erők nincsenek az Európai Parlamentben.

Ahhoz, hogy ezt a dichotómiát valójában azonosítsuk, vissza kell fejteni, mit értenek alatta a felek. A Fidesz a békepártiság alatt egy nem túl pontosan definiált azonnali tűzszünetet és a háború végét érti. Ebben a verzióban ez nem annyira a béke-, mint inkább Oroszország érdeke lenne. Azok az erők, amelyeket a Fidesz háborúpártinak nevez, arra törekszenek, hogy Ukrajna további támogatásával elérjék az ukrán győzelmet. Mivel a háborút Oroszország indította Ukrajna ellen, és a két háborús fél közül egyedül az oroszoknak vannak csapatai a másik ország területén, így a háború leállítása is Oroszországnak áll lehetőségében.

Az Orbán által békepártinak nevezett erők nem erre a békére gondolnak, hanem arra, hogy

  • Ukrajna törődjön bele az orosz agresszióba és abba, hogy területekről kell lemondania,
  • illetve hogy az Európai Unió ne küldjön több fegyvert és támogatást Ukrajnába, ezzel az ukránok ne tudjanak ellenállni az orosz agressziónak.

Az Ukrajnának nyújtott támogatások mértékéről létezik vita, de béke- és háborúpárti küzdelem nincs.

Szajki Bálint / 24.hu

Csatlakozni egy új európai parlamenti pártcsaládhoz

A Fidesz azóta nem talált magának parlamenti frakciót, hogy a kizárás elől menekülve kilépett az Európai Néppártból. A feszültség régóta érett, de végül a CEU elüldözése rontotta meg végleg a viszonyt a centrista-jobboldali tömbbel. A kapcsolat teljesen nem szakadt meg, a Néppárt tolerálta az egy sem KDNP-s képviselőt a soraiban. Ugyanakkor pénteken Semjén Zsolt bejelentette, hogy a KDNP kilép az Európai Néppártból, mert számukra erkölcsileg elfogadhatatlan Magyar Péter és a Tisza Párt tagsága az EPP-ben.

A Fidesz képviselői 2021 óta függetlenként dolgoznak az Európai Parlamentben. Ez jóval kevesebb pénzt, befolyást, hozzáférést és beleszólást jelent Európa napi ügyeibe.

Jelenleg két lehetséges pártcsalád van, amelyekhez a Fidesz csatlakozni tud. Orbán nemrég kimondta, hogy ők alapvetően az atlantista, oroszellenes, de euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakcióhoz szeretnének csatlakozni. A másik lehetséges pártcsalád az Identitás és Demokrácia (ID). Ők az ECR-től is jobbra állnak. Ez a parlamentben a populisták, szélsőjobboldaliak és oroszbarátok gyűjtőpártja. Az ID-vel szemben eddig komoly elutasítás volt a parlamentben, a többséget adó pártok nem voltak hajlandóak együttműködni vele.

És volt egy negyedik, talán kevésbé hangsúlyos cél: megakadályozni, hogy Ursula von der Leyen legyen az Európai Bizottság következő elnöke.

Erről Orbán nyíltan is beszélt, a kampány során pedig von der Leyent Soros György fia mellett ábrázolták a plakátokon.

Nem foglaltuk el

Az európai parlamenti választások eredménye egyértelmű: a szélsőjobb erősödött, de az EP-t az elmúlt öt évben irányító centrista erők kitartottak, és továbbra is többségük van a parlamentben.

Az Európai Parlament története során nagyrészt két nagy, néppártként működő pártcsalád irányított: az Európai Néppárt és a szociáldemokraták. Ez a jobb- és baloldali pártfelosztás döntött mindenről, ami Európában történt. A 2019-es EP-választásig a két pártcsaládnak többsége volt, nem volt szükség további szövetségesekre.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik