Kedden döntött arról három európai ország, hogy hivatalosan is elismeri a palesztin államiságot. Írország, Norvégia és Spanyolország hét hónappal az Izrael-Hamász háború kezdete után ezzel a palesztin államiság megteremtése felé tolja el az egész izraeli-palesztin konfliktust – mondta a 24.hu érdeklődésére Csepregi Zsolt Izrael-szakértő.
Madrid, Dublin és Oslo a szimbolikus gesztussal a tűzszünethez vezető folyamatot kívánja felgyorsítani. A három országnak azonban nagyon különböző okai vannak erre, de reményüket is kifejezték, hogy döntésük más európai uniós országokat is arra ösztönöz majd, hogy kövessék példájukat.
Írország esete a szakértő szerint azért speciális, mert az Egyesült Királysággal fennálló konfliktusát igyekszik áthelyezni az izraeli-palesztin konfliktusra a jelképesnek tekinthető szolidaritás kifejezése révén. Csepregi Zsolt kifejtette, hogy Írország Izraelről alkotott felfogása jelentős átalakuláson ment keresztül, miután Észak-Írország brit ellenőrzés alá került. – Írországban történelmi okokból sokan úgy tekintenek Izraelre, mint a brit befolyás által erőszakkal létrehozott gyarmati entitásra, amely hatalmat gyakorol az őslakos lakosság felett. Ezt a nézőpontot csak tovább erősítette, hogy Izrael 1967-ben, a hatnapos háború során elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet, Ciszjordániát és a Gázai övezetet. A palesztin területek elfoglalása és a katonai uralom bevezetése felidézte Írország britek általi elnyomásának történetét – mondta a szakértő, aki szerint Írország esetében a kérdés inkább úgy merült fel, hogy egyedül megteszi-e a nagy jelentőségű diplomáciai gesztust Palesztina felé, vagy sem.
Spanyolország jelenlegi, baloldali kormánya ideológiai okokból is közel állt hozzá, hogy elismerje a palesztin államiságot, ezt azonban árnyalja némiképp, hogy az autonómia igényével fellépő kisebbségei is vannak. Kritikusok szerint Palesztina elismerése így belpolitikai kockázattal is jár. Norvégia esete pedig azért különleges, mert a kilencvenes években a skandináv ország az 1993-as oslói békefolyamat révén (mely szerint a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett a Palesztin Nemzeti Hatóság gyakorolhat korlátozott önkormányzatot, Ciszjordánia területének 61 százaléka felett pedig Izrael közvetlen irányítást gyakorol) kulcsszerepet játszott az izraeli-palesztin együttélés kereteinek megteremtését célzó kísérletekben.
A Palesztina megítélésével kapcsolatos nemzetközi változásokat jelzi, hogy az ENSZ Közgyűlése május 10-én 143 igen, 9 nem szavazattal, huszonöt tartózkodás mellett elfogadta azt a határozatot, amely lehetővé teszi, hogy a palesztinok teljes jogú ENSZ-tagságra formáljanak jogot. A határozat ugyan nem ad teljes jogú ENSZ-tagságot a palesztinoknak, de elismeri, hogy jogosultak a csatlakozásra, és erős üzenet az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A várakozásoknak megfelelően Izrael mellett az Egyesült Államok is a palesztin kérés ellen szavazott.
A palesztin államiságot újonnan elismerő három európai ország közül kettő az Európai Unió tagja (Írország és Spanyolország). Ez abból a szempontból fontos, hogy
A Palesztin Hatóság, amely korlátozott önrendelkezést gyakorol az izraeli katonai megszállás alatt álló Ciszjordániában, üdvözölte a döntést.
Pedro Sanchez spanyol kormányfő kijelentette, hogy Madrid nem fogja elismerni az 1967 előtti határok bármilyen módosítását, kivéve, ha ebbe mindkét fél beleegyezik.
Az ír külügyminisztérium már a múlt héten közölte, hogy a ciszjordániai Rámalláhban lévő képviseletét nagykövetséggé minősíti át, nagykövetet nevez ki, és az írországi palesztin misszió státuszát nagykövetséggé emeli.
Az izraeli kormány hevesen reagált a palesztin állam elismerésére. Izrael Katz izraeli külügyminiszter kedden a közösségi médiában a spanyol kormányfőnek címezve azt írta:
Sanchez, amikor elismered a palesztin államot, bűnrészes vagy a zsidó nép elleni népirtásra való felbujtásban és háborús bűnökben.
Csepregi Zsolt rövidtávon kizártnak tartja, hogy az Európai Unión belül egységes álláspont alakuljon ki, hiszen Magyarország például nagy eséllyel megvétózna egy ilyen folyamatot, de legalábbis akadályozná azt – és ezzel az álláspontjával hazánk messze nem lenne egyedül. A kérdés a szakember szerint az, hogy az olyan EU-tagállamok, mint
- Franciaország,
- Németország,
- vagy akár kisebbek is, mint Svédország
- vagy Hollandia
a belpolitikai folyamtokkal összhangban elindul-e az Írország, Norvégia és Spanyolország által kijelölt úton.
Az ENSZ Közgyűlés májusi szavazásán Argentina, Csehország, Izrael, az Egyesül Államok és négy óceániai ország, Mikronézia, Nauru, Pápua Új-Guinea és Palau mellett Magyarország is ellenezte a palesztin államiság elismerését. Lengyelország, Franciaország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Portugália viszont a támogatók között volt.
Csepregi Zsolt ezzel együtt hangsúlyozta: a magyar palesztin viszony alapvetően jó. Magyarország a gesztusok szintjén hagyományosan – már csak a szocialista hagyományok miatt is – mindent megtett a palesztin ügy képviselete mellett. Hazánk – mint mondta – elkötelezett a kétállamos megoldás mellett, a Hamász tavaly október 7-i Izrael elleni támadása azonban befagyasztotta a palesztin ügy megtárgyalhatóságának lehetőségét a nemzetközi porondon. A palesztinoktól Magyarország túl sok gyakorlati együttműködésre mindazonáltal nem is számíthat.
A szocialista időkben Magyarország pro-palesztin ország volt, és ez fokozatosan alakult át. A rendszerváltást követően egyre erősödő Izrael-pártiság jellemzi Magyarországot. Ez nem jelenti az, hogy rossz lenne a viszony a palesztin képviseletekkel, de a gyakorlati együttműködés nagyrészt kiüresedett az elmúlt években – magyarázta a szakértő.
