Tüntetést hirdetett az orosz elnökválasztás idejére Navalnij özvegye

Moszkva az európai diplomatáktól – akik a közelmúltban lemondtak egy a találkozót Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – választ vár arra a kérdésre , hogy mit is csinálnak Oroszországban – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Sziriusz szövetségi területen megtartott sajtótájékoztatóján.

Lavrov hétfőn közölte: személyesen kívánta volna az európai uniós nagyköveteket eltanácsolni attól, hogy megpróbáljanak beavatkozni az orosz elnökválasztásba, de ők két nappal a megbeszélés előtt lemondták a találkozót. Zaharova szerdán elmondta, hogy a megbeszélésre az unió és a tagállamok diplomáciai képviseletvezetői kaptak meghívást.

A következtetés nyilvánvaló: nem érdekli őket egészében véve az orosz hivatalos szervekkel való kapcsolattartás. Ez nem egyedi eset, mi ezt az egészet tágabb értelemben látjuk

– mondta a szóvivő.

„Hallottam az EU vonalán elhangzott kommentárt, miszerint ez normális diplomáciai gyakorlat. Nem, ez rendellenes diplomáciai gyakorlat, ez logikátlan, ez a nagykövetek kiküldésének elveit leromboló gyakorlat. Ez olyasvalami, ami alapvetően megkérdőjelezi ezen országok diplomáciai képviseleteinek rendeltetését. Ilyen módon került napirendre a kérdés: miben látják hát akkor ők maguk a saját jelenlétük értelmét országunkban?”- tette hozzá a külügyi szóvivő.

Emlékeztetett rá, hogy a NATO-országok képviselői ugyanakkor kollektíven tüntetésekre és bírósági tárgyalásokra jártak, valamint orosz diákokkal kommunikálnak, hogy megpróbálják befolyásolni a nézeteiket.

Mindig fel akartam tenni nekik egy kérdést: ha a nyugati nagykövetek olyan ügyben mennek el a bíróságra, amelyben a mi országunk állampolgárai érintettek, és ha a bíróságok az Oroszországi Föderáció területén találhatók, akkor ennek megfelelően bűnrészesnek kell minősíteni őket. Hogyan lehet egy másik ország állampolgárát a bíróságon támogatni, ha nem arról van szó, hogy ezek a külföldiek is részesei sorsának? És ez amúgy abszolút normává vált

– hangsúlyozta Zaharova.

„Választ várunk tehát tőlük (a nagykövetektől) arra a kérdésre, hogy akkor mit is csinálnak az országunkban, miben látják a feladatukat, és hogyan fogják felépíteni a munkájukat” – nyilatkozott a szóvivő.

A távozó Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkárral kapcsolatban Zaharova azt mondta, hogy jellemző eset az övé, amikor egy tehetséges, Oroszországot jól ismerő, művelt ember nem megfelelő módon élt a tudásával és képességeivel, tönkretéve a Moszkvával fennálló kapcsolatokat. Hozzátette, hogy Nuland nem egyedül felelős az orosz-amerikai kapcsolatok megromlásáért, de valahogy ő az arca mindannak, ami most Ukrajna körül zajlik.

Zaharova arra is figyelmeztetett, hogy az amerikai atomfegyverek megjelenése Észak-Európában nem erősíteni, hanem gyengíti fogyja az ezeket az eszközöket befogadó országok biztonságát.

Nem kell katonai stratégának lenni ahhoz, hogy megértsük: az ilyen (nukleáris) objektumok közvetlen fenyegetés forrását jelentik majd, és természetesen elkerülhetetlenül felkerülnek a legitim célpontok listájára, amelyet az országunk és a NATO közötti közvetlen katonai összecsapás forgatókönyve határoz meg. És tisztában vagyunk azzal, hogy az Egyesült Államok és szatellitjei pontosan ezt szándékoznak kikényszeríteni

– hangoztatta.

Zelenszkij konvoját érte orosz rakétacsapás szerdán – írja a Washington Post. Az eset a  a fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában történt, ahol az ukrán elnök Kirjakosz Mitsotakisz görög miniszterelnökkel tárgyalt.

Zelenszkij és a görög delegáció tagjai nem sérültek meg. A rakéta a konvojtól mintegy 500 méterre csapódott be – közölték görög tisztviselők. Az ukrán elnöki hivatal nem reagált az incidensre.

Zelenszkij és Mitsotakisz délelőtt 10:40 körül az odesszai kikötőben tartózkodtak, amikor légiriadó-szirénákat lehetett hallani, percekkel később pedig becsapódott a rakéta.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és Tobias Billstrom külügyminiszter még szerdán Washingtonba utazik, írja a Reuters.

A látogatás célja, hogy átadják az amerikaiaknak a NATO-csatlakozáshoz szükséges dokumentumokat, ami az utolsó lépés ahhoz, hogy az ország kétéves huzavona után ténylegesen a szövetség tagja lehessen.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) vezetője közölte, hogy szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fog tárgyalni a zaporizzsjai atomerőműről, valamint az orosz hatóságokkal folytatott tárgyalásokról, melyek Grossi szerint feszültek voltak.

A RIA állami hírügynökség szerint a bécsi székhelyű NAÜ főigazgatója azt mondta, hogy sikerült felmérnie a helyzetet a dél-ukrajnai Zaporizzsjai üzem körül. Korábban az üzemet felügyelő oroszok megtagadták az ügynökség ellenőreitől a belépést az atomerőmű egyes részeibe.

A zaporizzsjai atomerőművet a háború kitörését követő napokban foglalták el az orosz erők. Mindkét fél rendszeresen a másikat vádolja az üzem körüli tüzérségi támadások miatt. A zaporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve, bár hat reaktora jelenleg nem termel áramot.

(The Guardian)

„Alekszej azt szokta mondani, hogy arra jók ezek az úgynevezett választások, hogy megmutassuk: létezünk és sokan vagyunk (…) Ezért egy napon, egy időben kell megjelennünk a szavazóhelyiségeknél: március 17-én 12:00-kor” – mondta Julija Navalnaja, a két hete elhunyt orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye.

Oroszországban az idei elnökválasztáson három napon keresztül lehet szavazni, március 15. és 17. között.

Julija Navalnaja arra buzdítja férje híveit, hogy szavazzanak egy Putyinon kívüli, szabadon választott jelöltre, vagy tépjék szét a szavazólapot, esetleg írják rá Navalnij nevét, de azok is jöjjenek el a szavazóhelyiségekhez, akik egyáltalán nem akarnak részt venni a voksoláson.

Elmondta azt is, hogy Putyin olyan választási eredményt kerekít magának, amilyen jól esik, legyen szó „80 vagy akár 180 százalékról”.

Kapcsolódó

Át tudja venni Alekszej Navalnij szerepét az özvegye?

Egyes megfigyelők szerint Julija Navalnaja képes mind Oroszországon belül, mind azon kívül egyesíteni a Putyin-ellenes erőket, de ettől még sok reménye nincs az orosz ellenzéknek.

„A mi Európánkban közeledik a pillanat, amikor nem lehetünk gyávák” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Prágában.

A közelmúltban Macront sok kritika érte amiatt, hogy kilátásba helyezte nyugati katonák Ukrajnába küldését – miután Lettország jelezte is, hogy nincs ellene az ötletnek. Az elnök kitartott az állításai mellett, hozzátéve, hogy „stratégiai ugrásra” van szükség.

Macron elmondta: Franciaország és Csehország „tisztában van azzal, hogy ismét a mi földünkön, Európában zajlik a háború, és egyes megállíthatatlanná vált hatalmak napról napra növekvő fenyegetést jelentenek, nekünk pedig bátran szembe kell néznünk a történelmi kihívással”.

A francia államfő azt is közölte, hogy támogatja a Csehország által a múlt hónapban bejelentet tervet, amelyet Dánia, Kanada és több szövetséges állam is támogat, és amelyek célja, hogy mihamarabb több százezer, harmadik országtól beszerzett lőszerrel lássák el Ukrajnát.

(Reuters)