Mozgalmasnak ígérkezik az év eleji előválasztásoktól és kaukuszoktól a november 5-ei elnökválasztásig tartó politikai szezon az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a választási év első, jelöltállító szakasza aligha tartogat nagy meglepetéseket: gyorsan eldőlhet, hogy tényleg a 2020-as elnökválasztási meccset játsszák-e újra a piros sarokban Donald Trumppal, a kékben Joe Bidennel.
A visszatérésére készülő Trump, aki ellen 91 vádpontban folyik eljárás, sikerrel vette az első akadályt Iowában, és mostanra mindössze két kihívója maradt. A címvédő Bidennek sem párton belüli riválistól kell féltenie második elnöki ciklusát, megjegyezve, hogy a demokrata elnökjelölt-állítási folyamat is erősen felé dönti a pályát. Három államban a párttagok egyedül a regnáló elnök nevét találják majd a szavazólapokon, de a jövő héten egy olyan választást is tartanak, melyet egyszerűen nem tekint érvényesnek a demokrata pártközpont.
Ahol a demokrata pártelitet a Yankeesnél is jobban utalják
New Hampshire alkotmánya kimondja, hogy az első országos előválasztást egyetlen államban sem rendezhetik meg korábban, mint náluk (hozzátéve, hogy a republikánusok Iowa államban január 15-én rendezték az első jelölőgyűlést, más néven kaukuszt, de az nem önkormányzati vagy állami szervezésű). Bő száz éve, 1920 óta fordulnak rá itt a pártok a választási kampányra, amit az elmúlt időben egyre több kritika ért. New Hampshire ugyanis egy kicsi állam, nem különösebben sokszínű választóközönséggel, így a bírálók szerint az északkeleti állam nem reprezentatív az ország egészére nézve. A diverzitás hiányára hivatkozva a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC, lényegében a washingtoni pártvezetés) tavaly az etnikailag színesebb Dél-Karolinába tűzte ki az első előválasztás időpontját, február 3-ára (abba az államba, ahol az előző előválasztáson Biden kimagasló eredményt ért el), három nappal megelőzve a New Hampshire-ben megrendezett előválasztást és a nevadai kaukuszt.
New Hampshire állam mindkét pártvezetése jelezte, hogy a döntéssel nem tud mit kezdni, mivel a helyi alkotmány egyértelműen úgy rendelkezik, hogy előbb kell előválasztást tartaniuk, mint bármely más államnak. Ráadásul a helyi demokraták ezt a klauzulát, ha akarnák sem tudnák megváltoztatni, hiszen az állami törvényhozás mindkét kamarájában republikánus többség van, az öttagú legfelsőbb bíróságban pedig négy konzervatív bíró ül.
A DNC szabályokkal foglalkozó bizottsága közölte a helyi pártvezetéssel, hogy „semmi értelme” megrendezni a New Hampshire-i előválasztást, mert nem tekintik érvényesnek az eredményeket, és azt kérték, erről tájékoztassák a nyilvánosságot is. Miután a január 23-ára kitűzött választást a demokraták nem tekintik hivatalosnak, küldötteket sem szerezhet senki az akkori voksoláson. (Az amerikaiak az országos választáshoz hasonlóan az előválasztásokon és a kaukuszokon sem közvetlenül a jelöltekre, hanem küldöttekre szavaznak, akik a folyamat végén a nyári nemzeti konventen megválasztják az elnök- és az alelnökjelöltet.)
Ezt követően New Hampshire republikánus államügyésze törvényszegéssel vádolta meg a DNC-t. „Ha valaki valótlanul azt mondja a New Hampshire-i választóknak, hogy a New Hampshire-i választások » értelmetlenek«, az megsérti a New Hampshire-i a szavazók elnyomását tiltó jogszabályokat” – figyelmeztetett John M. Formella.
A helyi demokraták közölték, hogy a január 23-ai választást törvényi kötelezettsége lebonyolítani az állam külügyminiszterének, így bíznak benne, hogy a párt hívei közül minél többen szavaznak. „Az biztos, hogy a DNC még a Yankeesnél is népszerűtlenebb New Hampshire-ben” – mondta a demokrata párt helyi vezetője a Boston Red Sox hazájában. (A két baseballcsapat több mint száz éve rivalizál.)
A vita ellenére a közvélemény-kutatók magabiztos győzelmet jósolnak Bidennek. A University of New Hampshire mérése szerint a szavazatok 69 százalékra számíthat az újrázni készülő elnök, aki write-in szavazatokkal, vagyis a jelölt nevének beírásával még úgyis nyerhet, hogy csak az esélytelenek nyugalmával pályára lépő kihívóinak neve szerepel a szavazólapokon. Bident balról előzné a kaliforniai bestseller-író, Marianne Williamson, míg a minnesotai centrista kongresszusi képviselő, Dean Phillips olyan jobboldali slágertémákkal állítaná táborába a középen állókat, mint a határvédelem erősítése. Egy vita során a két jelölt egyetértett abban, hogy a demokrata pártvezetés előre eldöntötte, hogy Biden lesz a jelölt az országos választáson, aminek szerintük vereség lesz a vége. A New York Times egy évvel a választás előtt tette közzé a demokrata szempontból apokaliptikus közvélemény-kutatását, miszerint Donald Trump az összes ütközőállamban vezet. Williamson és Phillips, illetve a versenybe szállni szándékozó progresszív politikai kommentátor, Cenk Uygur szerint is
A DNC tagadja a vádakat: szerintük bevett gyakorlat, hogy a párt a hivatalban lévő elnököt támogatja.
Ahol tálcán kínálják a győzelmet Bidennek
Az első pofont Floridában kapták Biden kihívói. Novemberben a helyi demokraták fű alatt benyújtották a március 19-i előválasztásukon részt vevő elnökjelöltek listáját. A listára egyedül Biden nevét írták fel, annak ellenére, hogy Williamson és Philips ekkor már elindította a kampányát. (Az isztambuli születésű Uygur indulása erősebb jogi falakba ütközhet, hiszen az amerikai alkotmány rögzíti, hogy az elnöki tisztséget csak az pályázhatja meg és töltheti be, aki az USA-ban született).
Az állami külügyminiszternél elvileg november 30-ig kellett volna benyújtani a szavazólapra kerülő jelölteket, de a helyi demokraták már közölték, hogy a négyévente megrendezett állami konvención úgy döntöttek, egyedül Biden nevét adják le (amit meg is tettek november 1-jén). Williamson stábja szerint már szeptemberben elküldték a floridai demokratáknak az induláshoz szükséges dokumentációt, de választ sem kaptak a helyi pártközponttól.
Az eredetileg a szuperkeddre (ezen a napon, március 5-én egyszerre 14 államban előválasztanak) időzített szavazást így vélhetően meg sem rendezik: a 250 küldöttet delegáló Floridában az állami törvények értelmében egy jelölt esetén törlik az előválasztást.
Az amerikaiak azt gondolnák, Teheránban nincs demokrácia, és nem Tallahassee-ben
– mondta Philips, aki hiába próbált utólag felkéredzkedni Biden mellé a szavazólapra, a szövetségi bíróság elutasította a keresetét.
A floridai demokraták szintúgy azzal érvelnek, hogy ez bevett gyakorlat, 2012-ben, Barack Obama újraindulásakor sem rendeztek előválasztást.
Hasonló helyzet állt elő Tennessee és Észak-Karolina államban: kizárólag Biden került a szavazólapra, annak ellenére, hogy a döntés bejelentése után Phillips, Williamson és Uygur kampánystábja is jelezte, hogy ők is kérték a listára vételüket. Ezt az észak-karolinai demokraták tagadták, míg Tennessee-ben annyit mondtak, hogy a jelöltállításnál egyedül Bident találták „jóhiszemű demokratának”. A floridai törvényekkel szemben ezekben az államokban egy jelölt esetén is megrendezhető az előválasztás.
Sokáig úgy tűnt, hogy a sort Massachusetts állam folytathatja. Ott háromféleképpen lehet a szavazólapra kerülni: amennyiben nem helyezi automatikusan a szavazólapra az állami pártközpont, egy jelölt 2500 aláírás összegyűjtésével is felkerülhet oda, ahogy a massachusettsi nemzetközösségi titkár (a legtöbb államban külügyminiszter) is kiegészítheti a jelöltsort. Tavaly decemberben a pártközpont egyedül Biden nevét adta le, ám végül William Galvin nemzetközösségi titkár Williamson és Phillips nevével kiegészítette a szavazólapot.
A közvélemény-kutatások szerint
A 81 éves államfőt 70 százalékra mérik, Willamson mindössze 6 százalékon áll. Philipsre ennél is kevesebben szavaznának (3,5 százalék), Uygur pedig nem is szerepel a FiveThirtyEight gyűjtésében.
