Nagyvilág

Indul az amerikai előválasztás – a legnagyobb meglepetés az lenne, ha Trump nem nyerne

Kevin Dietsch / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP
Kevin Dietsch / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP
Január 15-én tartják az első előválasztást a 2024-es amerikai elnökválasztási kampányban. Donald Trump már az előválasztási kampány elején eldöntötte, hogy nem vesz részt vitákban, mert feleslegesnek tartja azokat. Neki ez nem is létkérdés, ugyanis csak a második helyért dúl a harc.

Szó szerint fagyos lesz a hangulat hétfőn, az amerikai Republikánus Párt 2024-es elnökválasztáshoz kapcsolódó első előválasztásán Iowa államban. A hétvégi, súlyos hóviharokat követően a meteorológusok szerint az állam nagy részén még napközben is mindössze mínusz 20 fok körül várható hőmérséklet, így aztán rendesen fel kell öltözni azoknak a pártszimpatizánsoknak, akik le akarják adni a szavazatukat.

De a fagyos légkör a jelöltek egymás közötti viszonyára is jellemző. A szerdai jelölti vitán csak ketten, Nikki Haley és Ron DeSantis vettek részt, mert a többiek egyrészt nem érték el a szükséges közvélemény-kutatási küszöböt, másrészt Donald Trump már az előválasztási kampány elején eldöntötte, hogy nem vesz részt a vitákban, mert feleslegesnek tartja azokat. Így aztán Haley és DeSantis egymással csatázott egy olyan előválasztás előtt, amely ugyan nem feltétlenül lesz döntő jelentőségű a versenyben, de azért érdemes odafigyelni rá.

Jim WATSON / AFP Az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete, Nikki Haley és Florida kormányzója, Ron DeSantis az ötödik republikánus előválasztási vitán az iowai Des Moines-i Drake Egyetemen.

Előválasztás kicsit másképp

Az Egyesült Államokban a két nagy párt, a Republikánus Párt és a Demokrata Párt hagyományosan minden államban tart előválasztást, hogy annak eredményei alapján a jelöltállító konvenciókon a delegáltak eldöntsék, kit indítsanak az elnökségért. Mivel a demokratáknál Joe Biden már jelezte, hogy újraindul a választáson, és a pártnak nem áll érdekében, hogy a hivatalban lévő elnököt hátba támadja egy másik jelölttel – még ha lesznek is kihívói –,

borítékolható, hogy Bident fogják jelölni.

A republikánusoknál kicsit más a helyzet. Ott a volt elnök vezeti a közvélemény-kutatásokat, de több kihívója is akadt, akik közül Haley és DeSantis egymás ellen versenyezve próbálja meg elcsípni a második helyet. Az iowai előválasztás arra lehet jó, hogy a közvélemény-kutatások után tényleges képünk legyen arról, mit gondolnak a pártszimpatizánsok. Legalábbis annak egy bizonyos csoportja, merthogy Iowa választói egy meglehetősen speciális csoportot alkotnak.

De mielőtt erre kitérnénk, érdemes elmondani, hogy az iowai kaukusz vagy jelölőgyűlés még Amerikán belül is sajátos jelenség. A hagyományos előválasztáson a tényleges választáshoz hasonlóan egy teljes nap áll rendelkezésére a választóknak, hogy a kijelölt szavazókörben leadják a szavazatukat – vagy akár korábban beküldjék azt levélben –, a jelölőgyűlések esetében viszont egy bizonyos időpontban kell megjelenni a kaukusznak helyet adó iskolában, könyvtárban vagy akár magánháznál. Ez most helyi idő szerint este 7 óra lesz, mintegy 1700 helyszínen Iowa-szerte. A jelenlévők titkosan szavaznak, az eredményeket beküldik a pártirodába, ott összesítik azokat, majd éjszaka eredményt hirdetnek.

Keresztény erő

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire fontos az iowai előválasztás eredménye, a Reuters megjegyzi, hogy 2008-ban, 2012-ben és 2016-ban sem az lett a párt jelöltje, aki megnyerte az előválasztást, bár 2020-ban a hivatalban lévő Trump könnyű győzelmet aratott itt is. A cikk hozzáteszi, hogy

Iowában – más államokhoz képest – igen nagy az evangéliumi keresztények aránya, ráadásul a lakosság 90 százaléka fehér, ami nem reprezentatív az Egyesült Államok demográfiai helyzetére nézve.

Kevin Dietsch / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP Ogden, Iowa, 2024. január 11-én.

Viszont ez az a társadalmi közeg, amely különösen vevő Trump kampányüzeneteire. Ahogy arra a New York Times riportja rámutat, a fehér, evangéliumi keresztény szavazók már évtizedek óta a republikánus jelölteket választják, mostanra azonban gyakran tekintenek úgy magukra, mint üldözött kisebbségre, akik szkeptikusak a hagyományos (kormányzati) intézményekkel szemben, és akik támogatják Trumpnak a washingtoni „mélyállamot” támadó, vagyis a hatalmi ágakat ártalmas erőként feltüntető kinyilatkozásait. Az intézményekkel való szembenállást az is jelzi, hogy egyes keresztény csoportok tagjai egyre kevésbé járnak templomba, inkább otthon, önállóan gyakorolják a hitüket.

A floridai kormányzó, Ron DeSantis is felismerte, sokat nyerhet azzal, ha ezt a speciális választóközösséget maga mögé állítja, ezért áthelyezte a kampányközpontját Iowába, és gyakorlatilag odaköltözött.

A jó szereplés Iowában nemcsak azt jelenti a jelöltnek, hogy van társadalmi támogatottsága, hanem azt is, hogy érdemes neki pénzt adományozni,

és minél több adományt kap, annál jobban és annál tovább tud kampányolni. Az USA-ban ugyanis nem állami pénzből zajlik a kampányolás – beleértve az utazást egyik helyről a másikra, a tévéreklámokat, óriásplakátokat –, hanem adományokból, ami lehet 5 dollár és 5 millió dollár is.

Trump elhúzott

DeSantis és a korábbi ENSZ-nagykövet Haley múlt szerdai vitájuk során azt bizonygatták, hogy melyikük lenne a jobb vezető, de a kérdést ellentétes oldalról közelítették meg. DeSantis arról beszélt, hogy Floridában sikeresen vezetett be mélyen konzervatív reformokat, például elfogadtak egy, a magyarhoz hasonló „gyermekvédelmi” törvényt. Haley ezzel szemben a jövőre koncentrált, és azzal támadta DeSantist, hogy az már 150 millió dollárt elköltött a kampánya során, és közben nem jutott előrébb a felmérésekben.

Szóba került Ukrajna is:

  • Haley a támogatások további folyósítását sürgette,
  • DeSantis viszont a háború befejezését, és azt, hogy az USA inkább koncentráljon a Kínával kapcsolatos nemzetbiztonsági kérdésekre.
Kevi Dietsch / GETTY IMAGES / AFP Donald Trumpot támogató tábla egy házon 2024. január 11-én az iowai Ogdenben.

Aki viszont nem nagyon került szóba, az

mindkettejük legnagyobb ellenfele, Donald Trump, aki a vita idején a város másik végében, a Fox televízió szervezésében tartott lakossági fórumot, ahol belengette, már tudja, kit választ alelnökjelöltnek,

és erről időben tájékoztatni fogja a közvéleményt is. Ugyan Trump előtt nem csak egy választási év áll, hanem egy bírósági perekkel tarkított időszak is, nem nagyon kell izgulnia azon, hogy Iowában ne nyerné meg az előválasztást. A Fivethirtyeight összesítése szerint a republikánus választók fele rá fog szavazni. Haley és DeSantis viszont hasonlóan áll, és ugyan előbbi van feljövőben, az NBC News hétvégén közzétett felmérése még mindig 28 százalékpontos előnyt mutat Trumpnak.

Haley számára a február 3-i, dél-karolinai előválasztás lehet döntő jelentőségű, 2011 és 2017 között ugyanis az állam kormányzója volt, és ha ott nem sikerül legyőznie Trumpot, akkor kétséges, hogy bármelyik másik államban sikerülne. A jelenlegi állás szerint pedig ez a helyzet: Trump Iowához hasonlóan 53 százalékon áll, Haley pedig mindössze 24 százalékon. A volt ENSZ-nagykövet január 23-án még New Hampshire-ben javíthat az esélyein, ott mindössze 12 százalékpont különbség van közte és Trump között az utóbbi javára. Kérdés, hogy ez elég lesz-e, vagy pedig márciusra a demokratákéhoz hasonlóan végképp jelentőségét veszti a republikánus előválasztási sorozat is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik