Lavrov: Oroszországnak nincsenek hódítási tervei Európában

„Mit jelent a szuverenitás országunk, minden család, minden ember számára? Mi a jelentése, az értéke, a valódi tartalma? – tette fel a kérdést Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orosz Népi Világtanács 25. kongresszusán lejátszott videóbeszédében, amelyet a TASZSZ szemlézett. Az orosz államfő így válaszolt az általa feltett kérdésekre: „Mindenekelőtt szabadságot jelent: szabadságot Oroszország és népünk számára, tehát mindannyiunk számára”.

Elmondta továbbá, hogy az orosz nép hagyománya szerint az ember nem érezheti magát szabadnak, „ha a szerettei, a gyermekei, a hazája nem szabad”. Az orosz elnök az Ukrajna ellen háborúba küldött oroszokra utalva azt mondta:

ez az a fajta igazi szabadság, amelyet a fiaink, a férfijaink, katonáink és tisztjeink, a haza lányai most védelmeznek.

„Ez a szabad nép, amely érti a felelősségét a jelen és a jövő nemzedékek iránt. Ez a hatalom egyetlen forrása. Ez a szuverén hatalom, amely arra hivatott, hogy szolgáljon minden egyes embert, az egész nemzetet, és természetesen nem arra, hogy valakinek a magán-, vállalati, osztály- és még inkább külföldi érdekeit szolgálja” – adta meg a szuverenitás végső megfejtését az orosz államfő.

Putyin kijelentette: a nemzeti érdekű szuverén fejlődés mindenekelőtt az egyes ember azon törekvése köré épül, hogy az ország, a társadalom és a nép javát szolgálja, és Oroszország támogatja ezt a törekvést.

Orosz találatok értek kedden több lakóházat Ukrajnában. Négy ember meghalt és legalább öten megsebesültek – derült ki ukrán illetékesek tájékoztatásából.

Szerhij Liszak dnyipropetrovszki kormányzó szerint Nikopolban egy ötemeletes épületet ért találat, ennek során meghalt egy hatvanhárom éves férfi, egy hatvanöt és egy hatvanhárom éves nő pedig megsebesült. Nem kizárt az sem, hogy további emberek rekedtek a törmelék alatt.

Délután egy másik támadásban öt további magánházat romboltak le, közvetlenül az északi, orosz-ukrán határon – jelentette a szumi megyei ügyészség. A romok alatt két holttestet találtak, egy hétéves kislány pedig a kórházban halt meg, miután az autó, amiben ült, tűz alá került. Három további ember megsebesült.

(Reuters)

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Békekeret keretében további 194 millió euró (mintegy 75,6 milliárd forint) finanszírozást hagyott jóvá az ukrán fegyveres erők kiképzéséhez – tájékoztatott az uniós tanács kedden. A brüsszeli közlemény szerint a kiegészítő finanszírozás az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében történő kiképzéséhez járul hozzá. Az EUMAM Ukrajna keretében az ukrán katonai kiképzésre a kedden megítélt támogatással együtt 255 millió euróra emelkedett az uniós finanszírozás – írták.

A jóváhagyás célja, hogy továbbra is támogassa az ukrán fegyveres erők kapacitásépítését Ukrajna kérése és szükségletei alapján. Az EUMAM Ukrajna misszió az elindítása óta ez idáig több mint 34 ezer ukrán katonát képzett ki.

Nehézfémekkel megmérgezték az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének feleségét – közölte kedden az ukrán média meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva.

A megmérgezett nő Marianna Budanova férje az a Kirilo Budanov, aki az ukrán katonai hírszerző szolgálat, a GRU feje.

Budanov kiemelkedő szerepet játszik az orosz erők elleni titkos műveletekben. A szélesebb körű ismertséget az orosz-ukrán háború hozta meg számára, őt tartják ugyanis az Oroszországgal szembeni ellentámadás színfalak mögötti ötletgazdájának. Az orosz média ugyanakkor gyűlöletes szereplőként állítja be őt – emlékezik meg alakjáról a Reuters hírügynökség.

Ha bebizonyosodik, hogy a kémfőnök feleségét szándékosan mérgezték meg, az azért lenne különösen jelentős hír, mert ilyen magas rangú ukrán tisztviselő családtagját eddig még nem érte támadás a háború kezdete óta.

Reményét fejezte ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatást fog nyújtani Ukrajnának, mert állítása szerint ez az Egyesült Államok biztonsági érdeke.

A NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve Stoltenberg kifejtette a jelen lévő újságíróknak: az ukrán fegyveres erők bátorsága, elszántsága, ügyessége lenyűgözte az egész világot, mivel vissza tudták szorítani az orosz erőket északon, keleten és délen, és felszabadították azon területek körülbelül a felét, amelyet Oroszország a háború elején elfoglalt.

Ez az ukrán fegyveres erők képességeit bizonyítja, amelyhez a NATO-szövetségesek példátlan katonai segítséget nyújtottak. Arra kérem a szövetségeseket hogy ezt a támogatást továbbra is tartsák fent, mert minél erősebb Ukrajna a harctéren, annál erősebbek leszünk a tárgyalóasztalnál. Ha olyan békés, megoldást akarunk, amely biztosítja, Ukrajna szuverenitását, akkor továbbra is segítséget kell nyújtanunk és ezt a szövetségesek meg is fogják tenni

– hangoztatta.

Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban azt mondta: remélte, hogy a csatlakozás mára megtörténik, de továbbra is bízik abban, hogy Törökország mihamarabb lezárja a folyamatot. Úgy véli, hogy Svédország már teljesítette ígéreteit a terrorizmus elleni küzdelem terén, tehát eljött az ideje annak, hogy Törökország is véglegesítse a megállapodás rá eső részét és ratifikálja a csatlakozást.

Németország kancellárja, Olaf Scholz szerint az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatás „egzisztenciális jelentőségű” Európa számára.

Az AFP idézte a parlamentben elmondott beszédét:

Addig folytatjuk ezt a támogatást, amíg szükséges. Ez a támogatás egzisztenciális jelentőségű. Ukrajna számára … de számunkra Európában is. Egyikünk sem akarja elképzelni, milyen még súlyosabb következményekkel járna számunkra, ha Putyin megnyerné ezt a háborút.

Scholz szerint Németország az USA mellett Ukrajna egyik legnagyobb támogatója, amely fegyverekkel látja el Kijevet.

Valamennyi NATO-szövetséges egyetért Svédország NATO-csatlakozásával, és Svédország teljesítette is kötelezettségvállalásait. Számítok arra, hogy Törökország és Magyarország további késedelem nélkül ratifikálja Svédország csatlakozását.

– nyilatkozta Jens Stoltenberg az Indexnek.

A NATO-főtitkár elmondta: Novák Katalin köztársasági elnök asszonnyal is „megvitattam a svéd tagságot, amikor nemrég Brüsszelben járt. Mindketten azon a véleményen vagyunk, hogy Svédország tagsága erősebbé teszi az egész szövetséget. A magyar kormány többször megismételte, hogy nem ő lesz az utolsó szövetséges, amely ratifikálja majd Svédország csatlakozását. Számítok arra, hogy Magyarország teljesíti kötelezettségvállalását” – fogalmazott Stoltenberg.

A főtitkár szerint Ukrajna jövője a NATO-ban van. Felidézte: az idei vilniusi NATO-csúcson a szövetségesek egy többéves segélyprogramban állapodtak meg Ukrajna számára, amely átmenetet biztosít a szovjet érából a NATO felszerelésére és szabványaira való átállására, valamint a hadseregek kölcsönös átjárhatóságára. Hozzátette, a szövetségesek eddig 500 millió eurót ígértek a kritikus szükségletekre,

• beleértve az üzemanyagot,
• az orvosi felszereléseket,
• az aknamentesítő berendezéseket
• és a pontonhidakat.

Stoltenberg emlékeztetett: a szervezet felfrissítette a politikai kapcsolatait az új NATO–Ukrajna Tanácson keresztül, amely egy válságkezelési és döntéshozatali platform, ahol egyenrangú félként kezelik a közös biztonsági problémákat.

A krasznodari régióban teljesen helyreállt az áramellátás, az Ukrajnától elcsatolt Krímben pedig a távfűtés – közölte kedden az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma a Telegramon.

Nyikolaj Sulginov orosz energiaügyi miniszter a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy 346 ezer fogyasztót kell még visszakapcsolni az elektromos hálózatra. Kijelentette, hogy a Krasznodari terület mellett a Dagesztáni Köztársaságban és Rosztov megyében is teljesen helyreállt az áramellátás. Beszámolója szerint helyreállítási munkálatok folynak a Krímben, ahol mintegy 100 ezer ember maradt áram nélkül, valamint a luhanszki és a donyecki régióban, Zaporizzsja és Herszon megyében.

Hétfőre a vihar mintegy kétmillió ember áramellátását szakította meg Dél-Oroszországban. A rendkívüli helyzetek minisztériumának tájékoztatása szerint Rosztov megyében a víz levonult, nem maradtak elárasztott települések, a helyszínt kárfelmérő bizottságok vizsgálják.

Oroszországnak nincsenek és nem is lehetnek agresszív, hódítási tervei Európában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Primakov-felolvasások elnevezésű, Moszkvában hétfőn megkezdődött nemzetközi fórumon.

Szerinte Oroszország azért volt kénytelen megindítani „különleges hadműveletét” Ukrajnában, mert az ottani „neonáci rezsim”, amellyel szemben a Nyugat elnézően viselkedik, arra vetemedett, hogy mindent kiírtson, ami orosz. „Ezzel párhuzamosan ezt a neonáci rezsimet eszközként használták fel arra, hogy a Nyugat érdekében stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra a harctéren” – mondta Lavrov rámutatva, hogy ez közvetlen veszélyt jelent az orosz érdekekre és biztonságra.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem fog elzárkózni „a történelmi Nyugat józanul gondolkodó szereplői elől”. Azt mondta, Európa „nagyon-nagyon csúnyán aláásta a hírnevét, ha talán még nem is véglegesen”, és Moszkva „tízszer is meggondolja majd”, hogy a kapcsolatok helyreállítására irányuló esetleges javaslatok az ő érdekeit szolgálják-e.

Meglátása szerint Oroszországnak most nem az Európával való kapcsolatok helyreállításán kell gondolkodnia, hanem azon, hogyan ne legyen függő azon európai politikusok lépéseitől, akik az Egyesült Államok befolyása alatt állnak. Úgy vélekedett, hogy Moszkva ellen bevezetett szankciók nem fognak eltűnni az ukrajnai konfliktus lezárása után sem, ezért Oroszországnak mindent magának kell előállítania, hogy ne legyen kitéve egy újabb olyan szeszélynek, amely ismét a büntetőintézkedések bevezetésével járhat.

Lavrov úgy vélekedett, hogy a nyugati országok csak felfüggeszteni akarják az ukrán konfliktust, nem lezárni.

(MTI)