Június 10-én gyilkosság történt Csehország második legnagyobb városában, Brnóban. Az áldozatot egy villamoson elfajuló vita után az utcán késelték halálra. Roma származású volt, az elkövető pedig a hírek szerint egy ukrán menekült, bár a rendőrség ezt az információt nem erősítette meg. Egy hónappal később a német határnál fekvő Krupka településen tört ki botrány, miután roma fiatalok szexuális zaklatással vádoltak meg szintén ukrán menekülteket.
Ezek az események döntő módon járultak hozzá ahhoz, hogy az utóbbi időben elmérgesedjen a viszony a csehországi romák és az országba érkező ukrán menekültek között. Azóta Csehországban több demonstrációt is tartottak, melyeken a gyalázkodó megjegyzésekből rendre kijutott az ukrajnai menekülteknek, akik olyan ütemben érkeznek a háborús övezetből az országba, hogy mára már többen vannak mint a romák.
Fáradnak a csehek?
A júniusi és júliusi adatok szerint mintegy 350 ezer ukrán menekült él Csehországban. A háború kezdete óta a kormány elindított egy projektet, aminek keretében jelentős forrást különített el támogatásukra. Az állami segítség azonban keveset érne, ha a civil szervezetek nem aktivizálták volna magukat. Az Iniciativa Hlavák (Hlavák-kezdeményezés) elnevezésű online civil kezdeményezés például több száz önkéntest szervezett össze: a tagok csoportokba verődve siettek a menekültek segítségére, ingyen, sokszor a teljes kimerülésig végezve a munkát.
Még azok a csehek is szolidaritást vállalnak Ukrajnával, akik általában óvatosak ilyen kérdésekben. Az ukrajnai események főleg az idősebb generáció tagjainak az 1968-as szovjet agresszióhoz köthető emlékeit idézik fel, képesek azonosulni az ukránok dühével és tehetetlenségével
– mondta el lapunknak Adéla Gálova, és adott egyben magyarázatot arra, minek köszönhető a csehek partneri hozzáállása. Gálova a budapesti Cseh Centrum igazgatója, korábban különböző civil szervezetek munkatársaként romákkal foglalkozott Csehországban, így rálátása van a kibontakozóban lévő konfliktusra.
A szakértő szerint a háború kirobbanása óta az átlagpolgárok szolidaritása cseh viszonylatban egészen figyelemreméltó, azt viszont ő sem tagadja, hogy az ellenségeskedés felütötte a fejét az országban az elmúlt másfél évben. Ezek sokáig elszigetelt esetek voltak, az utóbbi hónapokban viszont egyre több az olyan türelmetlen, elégedetlenkedő hang, melyek szorosan összefonódnak a menekültkérdéssel.
A korábbi államfő, Milos Zeman az ukrajnai offenzíva kezdetéig lelkes támogatója volt Vlagyimir Putyinnak, amiért a háború kirobbanásakor ő is a kritikák kereszttüzébe került. Zeman rögvest elhatárolódott korábbi kijelentéseitől, heteken belül a legmagasabb cseh érdemrenddel tüntette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Csehország pedig azóta is teljes mellszélességgel Ukrajna mellett áll. Ám, amint az Euronews írja, egyre hangosabbak azok a vélemények, melyek szerint az országnak egy jóval visszafogottabb álláspontot kellene képviselnie ebben a kérdésben. Ezek a vélemények jobbára két irányból jönnek:
- olyan szélsőségesek részéről, akik maguk is a Kreml propagandáját hirdetik;
- és az olyanokéból, akik nehezen élik meg az inflációt és a romló életszínvonalat, közben úgy látják, hogy a menekültek számos kiváltságban részesülnek.
Egyrészt a megélhetési válságot Csehországban is a legszegényebb rétegek érzik meg a leginkább, köztük a romák. „A csehországi romákat hosszú időn keresztül rendszerszintű, strukturális és intézményes megkülönböztetésben részesítette a többségi társadalom, emellett a társadalmi megítélésüket több mint száz év rasszizmusa, kiközösítése és szegregációja csak rontotta” – mondja Gálova, rávilágítva még arra is, hogy bár a csehek rendkívül segítőkészek a háború kitörése óta, nem sokkal az első menekülthullám lefutása után egyfajta kettős mérce alakult ki a társadalomban, és már a menekültek között is elkezdtek különbséget tenni romák és nem romák között. Ez pedig még inkább táplálja a helyi romák azon meggyőződését, hogy „aki nem olyan, mint ők” máris előnyben részesül.
Másrészt ott van az a jelenség, amiről az Euronews-nak beszélt egy másik aktivista, Gwendolyn Albert. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid-válság óta egyre nagyobb problémát jelent a társadalom dezinformálása, amivel a tapasztalatok szerint a kevésbé iskolázott, leszakadt rétegeket lehet a leginkább megvezetni. „Sokan bedőltek mindenféle dezinformációnak a Covidról és a vakcinákról. És ugyanezek az emberek most ugyanezekre az információs csatornákra hallgatnak, amikor Oroszország Ukrajna elleni háborújáról van szó” – mondta Albert, aki szerint ez szítja a feszültséget leginkább a roma közösség és az ukrán menekültek között. Ezzel Gálova is egyetért, szerinte a szegénység, valamint a minőségi információforrásokhoz való korlátozott hozzáférés kikövezi az utat ahhoz, hogy a romák a hazug propaganda áldozatai legyenek.
Gyilkosság, verekedés, zaklatás
Országszerte nagy felzúdulást keltett az a kora júniusi eset, amikor halálra késeltek egy férfit a brnói éjszakában. A részletekről sokáig alig lehetett valamit tudni, az elkövető adatait nem is hozták nyilvánosságra. Hamar elterjedt viszont a közösségi médiában, hogy az áldozat egy roma férfi, a tettes pedig egy kelet-európai férfi. Szinte azonnal lábra kapott a hír, miszerint egy ukrán menekült késelt, ezek után pedig a szélsőséges csoportok igyekeztek az ukránok ellen hergelni a romákat.
„Az online környezet koordinálatlan érzelmeknek ad teret, amik aztán kisebb-nagyobb utcai tiltakozásokban csúcsosodnak ki. Ezek aztán a félretájékoztató médiumok és a többi platform hatására tovább élezik az ellentéteket. Ez egy ördögi kör, aminek a közepén a legkiszolgáltatottabb csoportok állnak, amiknek a küzdelmét a szenzációra éhes tömeg figyeli” – mondta Gálova a történtekkel kapcsolatban. Hozzátette: különösen nagy probléma, hogy a romák a korábbi rossz tapasztalataik miatt nem bíznak a hatóságokban, ezt a bizalmatlanságot pedig tovább táplálja, hogy a rendőrség szinte alig kommunikál velük.
Azóta több részlet is kiderült az ügyről, a Romea.cz című, romáknak szóló cseh portál beszámolója szerint egy villamoson robbant ki a vita, melyen a később vádlottá váló 37 éves ukrán férfi mellett pár roma személy is utazott, akik „dohányoztak és kiabáltak” a járaton. A felek között szóváltás alakult ki, ami az utcán tettlegességig fajult. A leírtak szerint a túlerőben lévő romák földre vitték és ott rugdosták áldozatukat, aki valahogy mégis kést tudott rántani, amivel egy embert megsebesített, egy másikat pedig megölt.
Az ügyészség eleinte önvédelemnek minősítette a tettét, később azonban gyilkosságra változtatták a vádat. A közhangulatnak nem tett jót, hogy a férfit kiengedték az őrizetből, és szabadlábon védekezhet. Mindehhez egy nyilatkozatot kellett aláírnia, melyben kijelentette, nem követ el több bűncselekményt, felszólításra megjelenik a bíróság, az ügyészség vagy a rendőrség előtt, és minden esetben előzetesen értesíti az illetékes szerveket, ha elhagyja a lakóhelyét.
„Nem éppen ez az a kommunikáció, ami előítéleteket szít, és felhatalmazza a szélsőségeseket? Hogy a fenében fogod megmagyarázni, azoknak, akik nem ismerik a törvényt, hogy a bíró a jogszabályoknak megfelelően járt el? Hogyan akarják így megakadályozni, hogy a szélsőségesek szembefordítsák az embereket egymással?”
Ki lesz a felelős az olyan álhírek terjesztéséért, hogy az ukránok bármit megúszhatnak, még a gyilkosságot is?
Ezeket a kérdéseket Patrik Banga, roma származású cseh újságíró tette fel, aki a Romea.cz-n megjelent véleménycikkében írt az eset utóéletéről. Az írásában úgy fogalmaz: hazugság, hogy a romák haragszanak az ukránokra, az viszont igaz, hogy úgy érzik, megint elárulták őket, mert nem folytatnak velük párbeszédet, még egy ilyen ügyben sem.
A brnói esethez hasonló történt pár héttel később Pardubicében. Az ország keleti részén fekvő város lakótelepén tömegverekedés tört ki július elején romák és akkori hírek szerint ukrán menekültek között, aminek a végén egy roma férfit kellett kórházban ellátni, miután vágott seb keletkezett az arcán. A férfit még aznap este kiengedték a kórházból, a rendőrség pedig előállított három férfit. A következő napokban több száz roma utazott Pardubicébe.
‼️ CZECH REPUBLIC – Clashes between Roma and Ukrainian refugees have occurred
Today, hundreds of Roma took to the streets in Pardubice for a protest. The protesters fear that the conflict with Ukrainians will continue and demand protection from the authorities. pic.twitter.com/BPIxLQ6moi
— {Matt} $XRPatriot (@matttttt187) July 3, 2023
Co by se asi stalo, kdyby se někdo z Ukrajinců pohyboval po ulici. Ale ani na balkoně to pro ně nebylo bezpečné.
Plná Krupka Romů, kteří se netajili tím, že si to jdou s Ukrajinci “vyřídit”, a nikde žádná @PolicieCZ . pic.twitter.com/uR8UPuw0SU
— OstraVanda (@ostravanda_) July 18, 2023
A videókon látottakon túl nem történt nagyobb atrocitás, a cseh belügyminiszter, Vít Rakusan úgy kommentálta a történteket, hogy Csehországban átlagosan naponta ötszáznál több bűncselekményt követnek el, a rendőrségnek pedig 3500–4000 bűncselekményhez kapcsolódó eseménnyel kell foglalkoznia, és ebben az ügyben is a szokásoknak megfelelően járnak el. A miniszter ezzel együtt felszólította az érintetteket, ne hagyják, hogy az előítéleteiket és a gyűlöletüket kihasználva manipulálják őket.
De volt ukránellenes megmozdulás Krupkában is, ahol helyi fiatal roma lányok vádoltak meg külföldieket szexuális zaklatással. A rendőrség itt végül egy moldovai férfivel szemben intézkedett randalírozás miatt, felvetődött az is, hogy kiutasítják az országból. A hatóságok azonban nem látták megalapozottnak azt az állítást, miszerint szexuális bűncselekmény történt volna, illetve azt is cáfolták, hogy bármi köze lenne az ügyhöz ukrán állampolgároknak. Ennek ellenére Krupkában is tüntetés szerveződött, ahol a helyiek egyenesen a kormánynak üzentek nagyobb védelmet és biztonságot követelve a roma közösségnek.
Ha az elnök fegyvert ad az ukránoknak, adjon nekünk is, hogy megvédhessük magunkat!
– hangzott el az utalás arra, hogy Csehország több ízben fegyverszállítmányokkal segítette Ukrajna harcát Oroszországgal szemben.
A demonstráció résztvevői végigvonultak azon a lakótelepen, ahol az incidens történt, megálltak egy háztömb előtt, ahol egy ukrán rendszámú autó parkolt, szemetet dobáltak a házhoz és követelték az ukránoktól, hogy jöjjenek elő. Ezután a rendőrkapitányság elé vonultak, ott pedig azt követelték, hogy a hatóságok adjanak magyarázatot a történtekre. Két tüntető be is jutott az épületbe, ott felvilágosítást kaptak a rendőrségtől, ezt követően a tömeg szétszéledt. Az ügyben korábban nem tett senki feljelentést, később azonban a sértett lányok szülei szexuális zaklatás miatt megtették.
Meddig fajul a dolog?
A konfliktusban érintett romákat képviselő szervezetek időközben felszólították Zelenszkij ukrán elnököt, kérje meg az ukrán menekülteket a „sokszínűség tiszteletben tartására és az erőszak mellőzésére” más országokban is. A szervezetek közös nyilatkozatukban a cseh rendőrségnek és a belügyminisztériumnak azt üzenték: az incidenseket alaposan vizsgálják ki, és az elkövetőket állítsák bíróság elé. Adódik a kérdés, mekkora az esélye annak, hogy a helyzet tovább eszkalálódjon. Bár a kilátások jelenleg nem a legjobbak, Gálova alapvetően optimista: nem tart attól, hogy még jobban elfajul a konfliktus, legalábbis feltételezi, hogy mind az állam, mind a többségi társadalom megfelelő és gyors választ adhat a problémára.
„Az idegengyűlölet elsődleges forrása és terjesztője Csehországban a többségi társadalom. A cseh roma közösség egy jelentős és jól hallható része kezdettől fogva az ukrán menekültek oldalán állt, és felhívta a figyelmet az Ukrajnából érkező roma menekültekkel szembeni diszkriminációra. Emellett igyekezett elnyomni saját köreiben a »hazafias« retorikát átvevők agresszív szónoklatait. Ugyanakkor természetesen nem zárhatjuk ki a további összecsapások és konfliktusok lehetőségét. Ebben a tekintetben nagy szükség lenne egy egyértelmű támogató és konszolidáló hangra mindkét oldalon a hivatalos helyekről” – véli a Cseh Központ igazgatója.
És hogy mit tesz közben a cseh kormány? Amint arról volt szó, egyes vélemények szerint Csehországban az állam túlságosan is a civilekre támaszkodik az ukrajnai menekültekkel kapcsolatos konfliktusok kezelésében, miközben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatóságok még az igazán kirívó esetekben sem tekintenek feltétlenül partnerként a romákra. Ennek ellenére a probléma elért a legfelsőbb szintekig, a kormány jelenleg egy szakértői csoport létrehozását tervezi.
Az én szemszögemből nézve azonnali és részvételen alapuló cselekvésre van szükség több szinten. És mindenekelőtt nagy szükség van egy alapvető és széles körű rendszerszintű változásra. Nem válságkezelő beavatkozásra, hanem egy olyanra, ami valódi lépés lesz, hogy az ország elmozduljon egy egészségesebb állapot felé
– zárta gondolatait Adéla Gálova.
