Montenegró és Bulgária példáit ötvözve Szlovákiában egy, a magyar kisebbségből származó pénzügyi szakértő, Ódor Lajos veheti át napokon belül a kormány irányítását. Zuzana Caputová köztársasági elnök vasárnap bejelentette, hogy a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) révkomáromi, szlovákiai magyar születésű alelnökét kéri fel – az ország történetében először – egy szakértői kormány vezetésére. (Áprilisi cikkünkben már írtunk arról, hogy Ódor neve szóba került lehetséges miniszterelnökként.)
Hogy miért említettük Montenegrót és Bulgáriát? Mert Montenegróban a részben vallási kérdéseken civakodó ortodox szlávok (crnagorácok és szerbek) vitáiból egy muzulmán családból származó albán politikus emelkedett a kompromisszum jegyében a miniszterelnöki székbe, Dritan Abazovic személyében. Bulgáriában pedig a köztársasági elnök, Rumen Radev tábornok a szintén civakodó és konszenzusra képtelen pártokat megkerülve nevezett ki szakértő-ügyvezető kormányt. Ráadásul ez lassan egy éve irányítja Bulgáriát, egyfajta kvázi-prezidenciális rendszerben, ahol tehát az államfő vált fokozatosan hatalmi központtá, jóllehet elvileg egy parlamentáris demokráciáról van szó.
A szlovák példa a bolgárra hasonlít, itt is, ott is a korrupcióellenes harc jegyében nyírják-fúrják egymást az elitek. Eduard Heger szlovák miniszterelnök is azért adta be lemondását a közelmúltban, mert négy minisztere is távozott az utóbbi időben, egyikük egy zavaros pénzügyi támogatás miatt.
Jellemző, hogy a jegybank, ahonnan az új miniszterelnök jön, sem dicsekedhet túlzottan: elnökét nemrég marasztalták el egy bűnügyben. Igaz, a bűncselekményt, amivel gyanúsítják, még pénzügyminiszterként követhette el Peter Kazimir, aki egyébként tagad, és nem hajlandó lemondani pozíciójáról, a bírósági döntés ellenére sem. Az NBS honlapján amúgy Kazimir mellett látható Ódor fényképe, aki nem Lajosként, hanem Ludovít Ódor néven szerepel.
A szlovák sajtó sem magyar nemzetiségi-kisebbségi politikusként kezeli, nem a szlovákiai magyar pártok színeiben tűnt fel a közéletben, hanem szlovák politikusok pénzügyi tanácsadójaként. A 2010 és 2012 között kormányzó miniszterelnöknő, Iveta Radicová idején a kormányfő és Ivan Miklos pénzügyminiszter tanácsadója is volt.
Ódor jelenleg is a CEU vendégprofesszora, ebből a szempontból is érdekes lenne, ha esetleg miniszterelnökként találkozna Orbán Viktorral, akinek kormányzása idején a kormány hathatós közreműködésével kiutálták az egyetemet Budapestről. Tudományos tevékenysége elismerendő, a világhírű Cambridge University Press jelentette meg például az általa társszerkesztett tanulmánykötetet, sőt egy saját szerkesztésű munkáját is a neves kiadó publikálta. Ódor korábban a szlovákiai euróbevezetés előkészítésében is szerepet játszott, bár ő inkább az egykulcsos adó bevezetésében játszott szerepét emelte ki CEU-s életrajzában. Szlovák nyelvű, a honlapján közzétett rövid biográfiájában viszont az euróról is szót ejt mint őt érdeklő kérdésről.
A jegybankban – ahol 2018 óta alelnök – és pénzügypolitikai tanácsadóként is a takarékosságot, megfontoltságot hangsúlyozta mindig. Szlovák nyelvű életrajzában ehhez még a pragmatikusságot teszi hozzá. És ellentétben a szlovák politikusok döntő többségével, kifejezetten antipopulista, megszorító intézkedéseket is támogatott.
Ódor miniszterelnöksége politikailag aligha lesz jelentős, akármennyi ideig marad is a poszton, amire várhatóan május 15-én nevezi ki őt Caputová. Alighanem csak egyfajta kuriózum lesz magyar származású miniszterelnökként – amit elsősorban Magyarországon fogunk számon tartani, hiszen ő maga sem kisebbségi politikusként, hivatalnokként lépett fel eddig. Ráadásul Ódor saját honlapján, a bevezető életrajzában („Ki vagyok” – „Kto som”) sem tér ki magyarságára.
Ugyanakkor miniszterelnöki kinevezése egyfajta csapdahelyzet beismerése, és persze egy egészen más csapdát is jelenthet egyben.
Másrészt a matematikus-menedzser végzettségű Ódorból lehet tényleg egy menedzser típusú, profi hivatalnokkormány vezetője. És persze az is kérdés, hogy a rendkívül bonyolult nemzetközi környezetben a baloldali, nacionalista, populista ellenzék – amely egyre nyíltabban az oroszokat támogatja az Ukrajna elleni háborúban – miként fogja támadni a magyar miniszterelnököt, ha az folytatja az eddigi külpolitikai irányvonalat, azaz Ukrajna támogatását és a NATO iránti elkötelezettséget.
Ezáltal ugyanis könnyen bűnbakká válhat Ódor, mivel az előrehozott választásokon várhatóan az ellenzék, Robert Fico Smer-SD nevű pártja és Peter Pellegrini Hlas-SD tömörülése (amely a Smerből vált ki) fog nyerni. Jelenleg Ficoék vezetik a népszerűségi listákat 17 százalékkal, második a Pellegrini-féle Hlas, a harmadik pedig az erősödő, szociálliberális Progresszív Szlovákia nevű párt, amely Caputovát jelölte a köztársasági elnöki posztra.
Az előrehozott választásokat szeptemberre tervezik, de éppen a baloldali ellenzék követelésére hamarosan parlamenti ülést hívhatnak össze, és ezen megpróbálják Ficóék elérni, hogy akár már júliusban is szavazhassanak a szlovák polgárok az új parlamentről. Ficót nyilvánvalóan nem érdekli, hogy ötlete, amely lerövidítené a választásokig tartó időszakot, ütközik a szlovák alkotmánnyal.
Így lehet, hogy Ódor két hónapig marad hatalmon, de az is lehet, hogy szeptemberig, majd az akkori voksolást követő kormányalakítási tárgyalások elhúzódása miatt akár fél évig is kormányozhatja északi szomszédunkat.
S az is lehet, hogy egyrészt pragmatikus menedzser-kormányt működtet majd, ám az sem kizárt, hogy erős politikai háttér nélküli bábja lesz a saját pártját segítő államfőnek. Talán neki kell majd a bűnbak szerepet eljátszania, amikor a Heger-kormány után egy esetleges ukrán katonai kudarc esetén „el kell vinni valakinek a balhét”. Szlovákia ugyanis kiszolgáltatott katonai helyzetbe került, miután Heger kormánya az ukránokat a szlovák légierő jelentős részének és más stratégiai fontosságú fegyverrendszereinek átadásával segítette, így jelenleg lengyel és cseh vadászgépek látják el szomszédunk légvédelmét.
A káosz jelenlegi fázisa tavaly decemberben kezdődött Szlovákiában, azóta folyamatosan egyre fontosabbá válik a köztársasági elnök szerepe. Az Eduard Heger vezette kabinet ugyanis tavaly év végén megbukott, mivel elvesztette a parlamenti többségét. Ugyanakkor Caputová államfő ügyvezető jelleggel továbbra is megbízta Hegert a kabinet irányításával. Ez már akkor is a köztársasági elnöknőt hozta kulcspozícióba, ám azóta tovább nőtt Caputová befolyása Pozsonyban.
A tavaly pozíciójában „ügyvezető jelleggel” meghagyott Heger ugyanis nemhogy a parlamenti támogatói bázisa stabilizálására törekedett volna, hanem tovább destabilizálta a helyzetet. Mivel nem akart tovább az OLaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) nevű, a legnagyobb kormánypárti frakciót alkotó párt tagja maradni, Heger Demokraták néven új pártot alapított. Ám ezzel tovább gyengítette a saját kabinetje működését. Az OLaNO jelenleg hat, a Demokraták négy százalékon állnak, megosztva a nem baloldali pártokra (Fico és Pellegrini pártjaira) szavazókat. Az OLaNO, az eddigi legnagyobb kormánypárt hanyatlása a tömörülés populista vezetőjének „köszönhető”, Igor Matovic pártelnök, korábbi pénzügyminiszter és ex-miniszterelnök ugyanis kaotikus döntések sorozatát hozta 2020 óta, amióta az OLaNO kormányzott.
Heger pártalapítása elsősorban a Progresszív Szlovákiánk árthatott – elemzők szerint –, tehát főleg Caputová pártjától vont el szavazatokat. A szavazók megosztása pedig azért veszélyes, mert Szlovákiában különböző szintű küszöbértékeket kell megugraniuk a pártoknak, hogy bejussanak a parlamentbe. Caputová ezért is segíthette elő egyes elemzők szerint Heger bukását, hiszen saját pártjára is veszélyes lehet a Heger által alapított új erő. Ugyanakkor Hegernek is jól jöhetett, hogy lemondásra kényszerült, hiszen a kampány végére már őt sem vádolhatják majd egy-egy elhibázott kormányzati döntéssel. Tehát
Heger gyenge kormányzása és megosztó pártalapítása még saját hívei között sem aratott nagy sikert. Ügyvezető kormányából ugyanis nemcsak korrupciógyanú miatt távoztak politikusok (Samuel Vlcan agrárminiszter tett így), hanem még új pártjának egyik oszlopos tagja, a magyar kormányt élesen támadó szlovák külügyminiszter, Rastislav Kácer is – minden különösebb ok nélkül – beadta a felmondását. Rajtuk kívül korábban még két tárcavezető távozott önként.
A szlovákiai politikai káosz tehát nyilván folytatódik majd a szakértői kormány idején is, hiszen most az alkotmány hiányosságai miatt elkezdődhet a vita arról is, hogy mire van jogosultsága egy – konkrétan nem nagyon szabályozott – szakértői kabinetnek, és mire jogosult az egyre növekvő hatalmú államfő.
