Nehéz lenne azt mondani, hogy Szlovákiában bármelyik politikai erő is megfontoltan, hosszú távú érdekek mentén cselekedne mostanában. A kialakuló politikai káoszról már decemberben írtunk, amikor az OLaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek), a legnagyobb kormánypárt által irányított kabinet megbukott.
A káosz azóta csak fokozódott: újabb párt alakult az OLaNO-ból kivált ügyvezető miniszterelnök, Eduard Heger vezetésével, és az OLaNO-ból kilépett a magyar nemzetiségű Gyimesi György is. Pillanatnyilag egy szakértői kormány kinevezése sem kizárt, ugyanis Heger ügyvezető (de politikusokból álló) kabinetjének a helyzete egyre bizonytalanabb. Így Zuzana Caputová köztársasági elnök kezében van a döntés, hogy a szeptemberi választásokig Hegert hagyja-e pozícióban, vagy szakértőkből, technokratákból és hivatalnokokból álló kormányt bíz meg a hátralévő néhány hónapra.
Előkerült a szakértői kormány élére esélyesek között egy magyar név is – legalábbis a magyar sajtó kormányhoz közeli lapjai szerint. Caputová akár Ódor Lajost, a szlovák jegybank alelnökét is kinevezhetné miniszterelnöknek. Mivel azonban a közelmúltban a nemzeti bank elnökét, Peter Kazimirt egy büntetőeljárásban elmarasztalták, nem kizárt, hogy Ódorra inkább a pénzintézetben lesz szükség, mintsem a kormányban. Kazimirt egy megvesztegetés ügyében sújtották pénzbírsággal, de az ítélet még nem jogerős. Kazimir – akit még Fico kormányában való pénzügyminisztersége idején elkövetett cselekményei miatt vádoltak meg – ártatlannak vallja magát, és nem hajlandó lemondani, hiába várná el ezt tőle Heger és Caputová is, fellebbezni akar.
Az Ódor Lajos esetleges miniszterelnöki kinevezéséről szóló híresztelések megbízhatóságát csökkenti, hogy ezek szerint Caputová azért nevezne ki szakértői kormányt, mert Roman Mikulec megbízott belügyminiszterrel elégedetlen. Ehhez képest Caputová megvédte Mikulecet a támadásoktól – amint arról a Felvidek.ma beszámolt.
Tény ugyanakkor, hogy a megfontoltság most nagyon hiányzik Pozsonyban, ahol a Heger-kabinet hónapjai – vagy akár a napjai is – meg vannak számolva, hiszen amúgy is közeledik az őszi választás. A kaotikus politikai állapotokat jellemzi, hogy a nyugatbarátként ismert kabinet az egyik döntésével támogatja Ukrajnát, a másikkal pedig keresztbe vágja az előző intézkedését.
Történt ugyanis, hogy
ami példátlan döntés a régiónkban (bár a lengyelek szintén ígértek gépeket Kijevnek). Egyesek viszont ezt már hazardírozásnak tartják Pozsonyban, hiszen mostanra a szlovák légierő végletesen meggyengült, jelenleg a csehek és a lengyelek látják el a légtérvédelmet. Megint mások azt mondják, hogy a gépek amúgy is szinte ócskavasnak számítottak.
Ezek után azt hihetnénk, hogy a kisebbségben kormányzó kabinet – amelyet egyesek Pozsonyban már-már a nemzeti érdeket veszélyeztetően ukrán- és Amerika-barátnak tartanak – Kijev mellé áll egy másik vitában is. Ám nem így történt, Magyarországhoz hasonlóan Szlovákia is megtiltotta, illetve átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnából érkező gabona, elsősorban a búza importját.
Hegert tehát nehéz kiszámítani, már csak azért is, mert márciusban új pártot is alapított Demokrati (Demokraták) néven. Három miniszter, így Jaroslav Nad honvédelmi tárcavezető és a magyar kormányt nyíltan és többször is bíráló Rastislav Kácer külügyminiszter is csatlakozott hozzá. Heger lépésével megpróbálja elhatárolni magát korábbi pénzügyminiszterétől, eddigi OLaNO-pártbéli főnökétől, a populizmust az elmúlt években csúcsra járató Igor Matovictól, aki még kormányfőként 2021-ben belebukott egy Moszkvával folytatott kavarásba, amikor orosz vakcinák importját próbálta még koalíciós társai elől is eltitkolva lebonyolítani.
Érdekes, hogy Szijjártó Péter akkor a segítségére sietett, és vállalta, hogy hazánk bevizsgálja a vitatott Szputnyik-vakcinát. Az OLaNO vezére pedig azóta sem vesztette el teljesen a befolyását, és pénzügyminiszteri posztját tavaly decemberig meg is tartani a Heger-kabinetben. Ám közben az Ukrajna elleni orosz támadás után már nem Moszkvát, hanem Kijevet támogatta a kormány, amelyben ő is részt vett. Így tavaly decemberben már nem is az ukránbarát Heger-kormányt udvarolta körbe Szijjártó Péter (bár velük is találkozott), hanem Robert Ficóval, az inkább oroszbarát baloldali ellenzék vezérével fotózkodott. A baloldali ellenzék a Heger-kabinet nyugatbarátságát a kormányzás hibáival köti össze, és a brüsszeli szankciókat is ugyanúgy bírálja, mint a Fidesz.
A szlovák baloldal egyébként megosztott: Robert Fico Smer-SD-je és Peter Pellegrini Hlas-SD-je – a két párt nevében az „SD” a szociáldemokráciára utal, de tényleg inkább csak a nevükben – ugyanarról a tőről fakad, de ma már versenytársai egymásnak. A Smer-SD ugyanis pár éve ugyanúgy ketté bomlott egy botrányba fulladt kormányzás után, mint most az OLaNO. Pellegrini 2018-ban Ficótól, párttársától vette át a kormányzást, miután
Az biztos, hogy Fico sokáig vállalhatatlannak tűnt a baloldalon, de Matovic, Heger és az OLaNO kormányzása sok szlovákkal elfeledtette, hogy mit művelt, művelhetett Fico, amikor hatalmon volt. Pellegrini mindenesetre a 2018-ban megkezdett és 2020-ban véget ért kormányzása után pár hónappal kivált a Smerből, és új pártjával sokáig vezette a népszerűségi listákat.
A Hlas felemelkedése azonban mostanáig tartott. Az elmúlt napokban, hetekben éppen Fico Smerje előzte meg a közvélemény-kutatásokban, így most a tavaly még majdnem büntetőeljárás alá vont – de a parlament által az ügyészségnek „ki nem adott” – Fico pártja kapná a felmérések szerint a legtöbb szavazatot. Hogy ennek ellenére mégis Pellegriniből lehetne miniszterelnök? – ez nem kizárt, hiszen ha nyer a baloldal, akkor sem valószínű, hogy abszolút többséget szereznek a parlamentben. Ezért koalícióra szorulnának, és ha ebben a koalícióban Fico elfogadottsága nem lesz elég erős, akkor Pellegrini lehet kormányfőként a kompromisszumos megoldás. A populista baloldal 33 százalékát (a Smer és a Hlas együttes támogatottságát) kiegészíthetik ugyanis a szélsőjobboldali Köztársaság (Republika) támogatói is egy nagyon furcsa koalícióban, legalábbis az Euractiv cikke ezt sejteti. Eszerint a nevükben szocdem, de valójában az orbáni Fidesz politikájához hasonlót képviselő Smer (17 százalék) és Hlas (16 százalék) összefoghatnak a Republikával (7-8 százalék), és a jelenlegi állás szerint abszolút többségre számíthatnának a törvényhozásban.
A fasiszta jellegű A Mi Szlovákiánk Néppártból (LSNS) kivált, tulajdonképpen annak a helyén megszerveződő republikások már indítottak – ráadásul sikeresen – helyhatósági választásokon közös jelölteket a Smerrel és a Hlasszal. Példa erre Poltár, ahol Peter Sitor polgármestert a Hlas, a Smer és a Republika támogatásával választották meg nemrég; a település neve bekerült a világsajtóba is, mert az új polgármester az orosz követséggel tartott közös megemlékezést a második világháború ürügyén.
Mások viszont nem annyira biztosak abban, hogy a Hlas vezetője belépne egy Fico által kézben tartott kormányba. A pozsonyi Új Szó például arról cikkezett, Pellegrini lehet, hogy végül nem az Európában igencsak szalonképtelennek számító Ficóval és a Smerrel, hanem a polgári, demokratikus jobboldali pártokkal fog koalíciót alkotni. Nyilvánvalóan a szeptemberi választások döntik majd el, hogy melyik változat valósul meg – ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a mérleg nyelve Pellegrini és a Hlas lehet.
Az egyre népszerűtlenebb, kormányzása közben hibát hibára halmozó OLaNO folyamatosan veszíti el szavazóit: jelenleg öt százalékon áll. Közben a kisebb kormánypártok is összeomlottak, vagy veszítettek jelentőségükből. Heger nem véletlenül fogott össze a Demokraták alapításakor már eleve egy romokban lévő párt, az Együtt (Spolu) aktivistáival. A miniszterelnök szeretne egy nyugatbarát koalíciót, például a most a népszerűségi listákon harmadik helyen álló liberális-környezetvédő Progresszív Szlovákia párt (ez Caputova államfő pártja) és a kereszténydemokraták részvételével. Ám ez a két párt sem tudna 12-13, illetve 6 százaléknál többet hozni, és Hegerékkel együttesen is csak 25 százaléknál lennének. Heger ezért most inkább a pártok összefogását javasolja a „saját térfelén”.
Ami az OLaNO vezette kormánykoalíció más pártjait illeti, a jobboldali Család Vagyunk (Sme Rodina) pártot Boris Kollár irányítja. E populista tömörülés Kollár személyében a parlament elnökét is adja, aki korábban azt állította: Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát. Kollár házelnöki minőségében most Kínában tárgyalt a gazdasági kapcsolatok erősítéséről, ami a szlovák RTVS tévé szerint azért érdekes, mert az EU-ban sokan rossz szemmel nézik a kínai befolyás növekedését. A Sme Rodina relatíve nem is áll rosszul a populizmusra láthatóan „vevő” szlovák szavazók körében: 7,7 százalékra számíthat, jóllehet részese volt az OLaNO vezette káoszkoalíciónak az elmúlt két évben.
Populisták vagy demokraták győznek-e szeptemberben? Lesz-e addig szakértői kormány? Pláne magyar szakértővel az élén? Mindezt nehéz április közepén megjósolni, ráadásul még több hónap van a voksolásig. A kampányüzemmódban lévő pozsonyi politikusok ugyanis egyelőre inkább fokozzák a káoszt, mintsem valamiféle jól látható kompromisszumon, közös megoldáson dolgoznának.
