Ellentámadásra készülnek az ukránok Bahmutnál

Országuk védelmi célú légierejének egyesítéséről szóló szándéknyilatkozatot írt alá a közelmúltban a dán, a svéd, a norvég és a finn légierő parancsnoka a németországi Ramsteinben létesített amerikai légitámaszponton – jelentették be a négy országban pénteken. Jan Dam vezérőrnagy, a dán parancsnok a Reuters hírügynökségnek azt is elmondta, hogy a döntés hátterében az Oroszország által tavaly februárban Ukrajna ellen indított háború áll.

Az aláíró országok célja, hogy a NATO keretein belül már ismert együttműködési módok alapján közösen tudjanak fellépni országaik védelme érdekében – derül ki a nyilatkozatokból. A dán tábornok azt mondta, hogy az egyesített flotta egy nagy európai ország flottájához hasonlítható.

A négy aláíró országnak összesen 115 F-16-os és 37 F-35-ös repülőgép áll így a rendelkezésére, kiegészülve 90 svéd Gripennel és a Helsinki tulajdonában álló 62 F/A-18 Hornet vadászbombázóval. Koppenhága további 27, Helsinki 64, Oslo pedig 15 F-35-ös beszerzéséről is döntött már. Jan Dam szerint az egyik legfontosabb feladat annak elérése, hogy mind a négy állam teljes mértékben hozzáférjen egymás radaradataihoz.

A szándéknyilatkozat múlt heti aláírásán James Hecker, a tagországok légierejének együttműködését a NATO részéről irányító tábornok, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős parancsnoka is részt vett – írja az MTI.

Az Egyesült Államok újabb szankciókat szabott ki Fehéroroszországra, köztük több állami tisztségviselőre, vállalatra és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető elnöki repülőgépére is – közölte a washingtoni vezetés pénteken.

A 2020-as választást követő kormányfellépés miatt kirótt legújabb szankciók a teljes fehérorosz választási bizottságot, továbbá annak hét tisztségviselőjét érintik, emellett két, állami tulajdonban lévő járműipari cégre, azok igazgatóira, valamint Lukasenka amerikai gyártású, Boeing 737-es repülőgépére is érvényesek.

A pénzügyminisztériumi közlés szerint az egyik érintett, az Automobile Plant nevű cég több alkalmazottját is megfélemlítette, valamint elbocsátotta, amiért a választást követően részt vettek a Lukasenka győzelme ellen tiltakozó békés tüntetéseken. Az elnöki luxusgép, melyet Aljakszandr Lukasenka nemzetközi utazásaira használ, a szankciók értelmében nem repülhet be az amerikai légtérbe.

A szankciók értelmében az érintetteknek minden, az Egyesült Államokban lévő vagyonát befagyasztják, valamint megtiltják amerikai állampolgárok számára, hogy az érintett személyekkel vagy szervezetekkel üzleteljenek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte továbbá, hogy 14 személyre, köztük a központi vezetés egyes tisztségviselőire vízumkorlátozást vezetnek be,

és az elkövetkezendőkben is hasonlóan járunk el a rezsimmel és mindenkivel, aki támogatja őket a fehérorosz nép elnyomásában

és az – Ukrajna ellen háborút indított – Oroszországgal való szövetkezésben.

Washington a 2020-as fehéroroszországi választást követően több körben is szankciókkal sújtotta a kelet-európai országot, amiért a választást követően a hatóságok brutálisan léptek fel a közölt eredmények ellen tiltakozó tüntetőkkel szemben. Az ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és valójában jelöltjük, Szvjatlana Cihanouszkaja legyőzte az országot csaknem három évtizede uraló Aljakszandr Lukasenkát.

Szvjatlana Cihanouszkaja a választást követően az ellenzék több vezető tagjával együtt külföldön keresett menedéket, egy fehérorosz bíróság pedig néhány héttel ezelőtt 15 év börtönre ítélte a számüzetésben élő nőt. A hatóságok több mint 35 ezer embert, köztük számos ellenzékit vettek őrizetbe, a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet szerint pedig jelenleg több mint 1400 politikai fogoly ül fehérorosz börtönökben.

(MTI)

Emmanuel Macron francia elnök pénteken, az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli találkozója után tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy áprilisban az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel együtt Pekingbe utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Hszi Csin-ping kínai elnökkel az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A francia elnök kijelentette: a bizottság elnökével együtt egységesen próbálják majd meggyőzni a pekingi vezetést: gyakoroljon nyomást Moszkvára annak érdekében, hogy véget vessen ukrajnai háborújának.

Macron a sajtótájékoztatón hangsúlyozta annak a most született uniós megállapodásnak a fontosságát, amelynek értelmében az EU közös beszerzésen keresztül egy év alatt egymillió lőszert fog biztosítani az ukrán védelmi erőknek. Kiemelte, hogy az uniós csúcson a tagállamok megerősítették eltökéltségüket abban, fellépnek az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények büntetlensége ellen, és támogatják a nemzetközi bíróságok munkáját ezen a területen.

Az energiaügyekről szólva a francia államfő azon a véleményen volt, hogy az EU a számos borúlátó előrejelzéshez képest sokkal jobb helyzetben lesz a tél végén, mivel a gázkészleteket továbbra is feltöltve tartják. Kiemelte, hogy Franciaország nagymértékben befektetett a megújuló energiába, de felhívta a figyelmet az atomenergia dekarbonizációs folyamatokban játszott fontos szerepére is.

Az uniós csúcs euróövezettel foglalkozó pénteki tanácskozásával kapcsolatban elmondta, hogy a tagállami vezetők, Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével tárgyaltak az európai bankszektor helyzetéről. Macron hangsúlyozta: az európai bankrendszer szilárd alapokon áll az e területre vonatkozó uniós szabályozásoknak köszönhetően.

Tanultunk a múltbeli válságokból. Ma az euróövezet az a terület, ahol a bankok a legstabilabbak, mert szoros figyelemmel követték a 2008-as pénzügyi válságból eredő banki szolvencia- és likviditási mutatókat.

Emmanuel Macron hazájának belpolitikai helyzetére is kitért. Elmondta, hogy az ő kérésére halasztják el III. Károly brit uralkodó és hitvese, Kamilla királyné párizsi látogatását, amely vasárnaptól szerdáig tartott volna, mert a nyugdíjreformok elleni tüntetések miatt „komolytalan lett volna” azt fenntartani. „A francia kormány olyan körülmények között szeretné vendégül látni a brit uralkodót, amelyek “méltóak a két ország baráti viszonyához” – jelentette ki. Felvetette, hogy a királyi pár a nyár elején látogathatna Franciaországba, és megerősítette, hogy részt fog venni az új brit uralkodó koronázási ceremóniáján.

Hangsúlyozta azt is, hogy a francia parlament a tüntetések ellenére is működik. „Haladunk előre, az ország nem állhat meg” –  hangsúlyozta. Elítélte az erőszakos demonstrációt, és támogatásáról biztosította a rendvédelmi szerveket, akik véleménye szerint „példamutató munkát” végeznek.

(MTI)

Egy új közlemény szerint az ENSZ emberi jogi megfigyelői több tucat hadifogoly-gyilkosságot dokumentáltak az ukrajnai háború során, amelyeket orosz és ukrán erők hajtottak végre – írja a Guardian. A jelentés szerint egyes hadifoglyokat megkínoztak és emberi pajzsként használtak.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) által készített jelentés körülbelül 400 hadifogollyal készült interjún alapult, felerészben ukránokkal, akik kiszabadultak, felerészben pedig Ukrajnában fogvatartott oroszokkal. Hozzátették: az Oroszországban vagy Ukrajna oroszok által megszállt részein raboskodó ukrán katonákkal nem tudtak beszélni.

A jelentés megállapította, hogy bár mindkét oldalon visszaéltek hadifoglyokkal, összességében az ukránok „jobban kezelték” az orosz hadifoglyokat, míg az ukránokkal szemben gyakoribbak voltak a visszaélések: az ukrán interjúalanyok közül tízből kilencen számoltak be bántalmazásról, míg az oroszok esetében a fele.

Az ügynökség szerint az esetek „háborús bűncselekménynek minősülhetnek”, de a megállapításokat „jelentősen befolyásolta a fogva tartási létesítményekhez és a hadifoglyokhoz való hozzáférés szintje és módja”.

A misszió szerint a 13 hónapja tartó háború során mintegy 40 kivégzést tudtak megalapozottan dokumentálni, de a valós szám ennél valószínűleg nagyobb. Matilda Bogner, az ENSZ megfigyelő missziójának vezetője kiemelte, hogy a civilek és hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények hátterében az a tény áll, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök reagált azokra a hírekre, hogy Kijev szerint lassan elfogy az orosz csapatok ereje Bahmutnál. Medvegyev egy pénteki interjúban azt mondta, hogy az ukránok offenzívára készülnek, „ezt mindenki tudja”, és az orosz vezérkar különféle megoldásokat dolgoz ki.

Medvegyev, aki a nagy befolyással rendelkező orosz Biztonsági Tanács alelnöke, arra is figyelmeztetett, hogy Moszkva kész bármilyen fegyvert bevetni, ha Ukrajna megpróbálja visszafoglalni a Krím-félszigetet, amelyet Oroszország 2014-ben annektált – tette hozzá a Guardian beszámolója.

Nyugati források szerint eddig mintegy 30 ezer orosz katona esett el csak Bahmut ostroma közben.

Elismerés illeti Ukrajnát a korrupció elleni küzdelemben a háborús idők ellenére elért előrehaladás miatt

– közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja (GRECO) pénteken.

Az MTI híre szerint az Európa Tanács szakértői jelentésükben kiemelték: figyelemre méltó, hogy Ukrajna a jelenlegi helyzet ellenére folytatta a GRECO ajánlásainak végrehajtását.

A jelentéstevők szerint Ukrajna bizonyos előrelépéseket tett azzal, hogy a megfogalmazott 31 ajánlásból 15-öt kielégítően végrehajtott, vagy azokat kielégítő módon kezelte. A fennmaradó ajánlások közül azonban kilencet részben, hetet pedig nem hajtott végre.

Egyebek mellett elismerték, hogy például az országgyűlési képviselők etikai kódexének tervezete kiigazításokat tartalmaz az elfogadható ajándékokra és a vendéglátásra vonatkozóan.

Megjegyezték: a lobbizásról szóló törvényt még el kell fogadni, és további erőfeszítésekre van szükség a parlamenti bizottságok munkájának nyitottsága, valamint általánosabban a jogalkotás átláthatósága tekintetében.

A GRECO szerint még nincsenek egyértelmű meghatározások a bírák magatartásával kapcsolatos fegyelmi vétségekre. Az ügyészeket illetően a szakértők kiemelten üdvözölték a kiválasztásra, kinevezésre és előléptetésre vonatkozó új szabályok bevezetését, amelyek – mint írták – átláthatósági és érdemen alapuló követelményeken alapulnak. Pozitív fejleménynek nevezték továbbá a szakosított korrupcióellenes ügyészség (SAPO) új vezetőjének kinevezését, ahogy az ügyészek szakmai etikai és magatartási kódexéhez fűzött kommentár kiadását is.

A GRECO arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlásoknak való megfelelés jelenlegi szintje már „teljes mértékben elégtelen”, mint ahogy azt a legutóbbi, 2022 áprilisában közzétett megfelelőségi jelentés rögzítette. A szakértők felkérték Ukrajnát, hogy nyújtson be jelentést a még nem teljesített ajánlások végrehajtása érdekében meghozott intézkedésekről legkésőbb 2024. március 31-ig.

Idén januárban a háború kitörése óta eltelt közel egy év legsúlyosabb korrupciós botránya robbant ki. A vádak szerint az egyik miniszterhelyettes kenőpénzt fogadott el, míg a védelmi tárca vezetője erősen túlárazva vett élelmiszert a hadseregnek:

Kapcsolódó

Háborús időkben sem szabadul Ukrajna a korrupciótól, amely évtizedek óta mérgezi az ország mindennapjait

A háború kitörése óta eltelt közel egy év legsúlyosabb korrupciós botránya robbant ki.

Közzétette a szokásos jelentését az ukrán vezérkar az orosz veszteségekről. Ezek szerint súlyos napjuk lehetett tegnap az oroszoknak, mivel 1020 katonájuk esett el az ukránok számításai szerint. Az összveszteségük tavaly februári orosz invázió megindítása óta megközelíti a 170 ezret.

Tankokból 3574-et vesztettek az oroszok, talán ezzel magyarázható, hogy elővették a raktárakból a több mint hetvenéves T-54-es modelleket, amelyeket először 1956-ban vetettek be még Budapesten.

Russian losses per 24/03/23 reported by the Ukrainian general staff.

+1020 men
+4 tanks
+23 APCs
+8 artillery pieces
+3 AD systems
+5 UAVs
+2 cruise missiles pic.twitter.com/4qzxleyLaK

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) March 24, 2023

Orosz légicsapás érte péntekre virradóra a kelet-ukrajnai donyecki régióban lévő Konsztantyinivka városát, öt ember, három nő és két férfi meghalt – közölte az ukrán katasztrófavédelem a Telegramon.

A Bahmuttól 20 kilométerre nyugatra történt támadás olyan épületet ért, amelyben humanitárius befogadóközpont is működött.Az ukrán főügyészség szerint a támadást Sz-300-as légvédelmi irányított rakétával követték el.

Ugyancsak péntek reggel tüzérségi támadás érte a dél-ukrajnai Herszon megye Bilozerka nevű faluját, egy ember meghalt, négyen megsebesültek.

Az ukrán hadsereg sajtóosztálya pénteken azt közölte a Telegramon, hogy egy nap leforgása alatt az orosz támadásoknak legkevesebb 9 civil áldozatuk volt, és 26-an megsebesültek.

(MTI)

Közzétette szokásos, reggeli hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium.

A jelentés szerint Oroszország március közepéig ezernél is több katonát telepített Ukrajnába, akik a délnyugat-fehéroroszországi Obuz-Lesnovszki központban kaptak kiképzést. Habár a csapatok újabb rotációjáról hivatalosan még nem született döntés, az oroszok minden valószínűség szerint a helyén hagyták a sátorokból álló kiképző tábort, ami arra utal, hogy folytatódhat a kiképzési program.

A minisztérium szerint az a tény, hogy Oroszország arra kényszerült, hogy a sokkal kevésbé tapasztalt fehérorosz hadsereg tisztjeire bízza személyzet kiképzését, rávilágít arra, hogy Oroszország „különleges katonai művelete” súlyosan zavarokat idézett elő az orosz hadsereg kiképzési rendszerében, hiszen a kiképző tisztek többségét Ukrajnába vezényelte.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 24 March 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/rQBoHmhsbB

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/leo9MwlOvq

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 24, 2023

Az összes orosz egység elhagyta Nova Kakhova városát – jelentette az ukrán vezérkar. Ez azért különösen érdekes, mert Nova Kakhova a Dnyeper keleti oldalán fekszik és az ukránok a Dnyeper-folyó nyugati partját tudták az őszi nagy herszoni offenzívában felszabadítani, a keleti oldalát továbbra is az orosz csapatok tartják megszállva.

Arról egyelőre nem tudni, hogy az oroszok miért vonultak ki a városból és, hogy az ukránok átkeltek-e a Dnyeperen.

Kherson Oblast Front (March 23)

All Russian Units stationed in Nova Kakhovka located in the Kherson Region have left the city, report the Ukrainian 🇺🇦 Armed Forces today

Nova Kakhovka is a city on the Left Bank of the Dnipro River. It’s been occupied since the start of the war pic.twitter.com/vVOwKkH3Qc

— Ukraine Battle Map (@ukraine_map) March 23, 2023

Az ukrán-magyar határszakaszon 5161-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4913-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, azaz összesen 10.074-en érkeztek a háború sújtotta országból – adta ki a szokásos napi tájékoztatóját az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. Vonattal 38 ember – köztük 9 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka csütörtökön a Telegram-oldalán posztolt arról, hogy az oroszok jelentős erőket veszítenek Bahmutnál és lassan elfogy az erejük.

Nagyon hamar ki fogjuk használni ezt a lehetőséget, ahogy tettük azt a múltban Kijev, Harkiv, Balaklja és Kupjanszk térségében

– tette hozzá Szirszkij, felsorolva a tavalyi ukrán területszerzéseket.

Az elmúlt kilenc hónapban az oroszok több százezer tartalékossal és zsoldossal ostromolták Bahmutot. Mára sikerült elfoglalniuk a város keleti részét, továbbá az offenzív műveleteket vezető Wagner-csoport január közepe óta folyamatosan foglalja el a környező településeket. Az északi és déli külvárosokat már bevették, de az ostromgyűrű továbbra sem zárult le a város körül, vagyis nincsenek elvágva az ukrán védők az utánpótlási útvonalaktól.

Az ukránok 2014 óta erősítik Bahmutot, így az oroszok csak jelentős veszteségek árán tudnak előrehaladni a városban.

Egy ellentámadás lehetősége még hetekkel ezelőtt is távolinak tűnt, azonban az orosz offenzíva lassulni látszik. Szirszkij szerint a veszteségek ellenére az oroszok tovább próbálkoznak a város ostromával.

Az ellenséges tüzérség és légierő folyamatos támadása alatt a front harcoló katonáink emberfeletti kitartásról és bátorságról tesznek tanúbizonyságot. Különösen a 93., a 10., az 57. és az 5. dandár egységei, akik most az ország keleti részén védik hazánkat

– fogalmazott Szirszkij.

(CNN)