Élő Nagyvilág

Oroszország elvágta Lengyelországot az Barátság olajvezetéktől

MTI/EPA/Martin Divisek
MTI/EPA/Martin Divisek

Több ezren tiltakoztak Brüsszelben az orosz invázió ellen

Ezrek tüntettek Brüsszel utcáin az ukrajnai orosz invázió ellen tiltakozva szombaton, a háború kezdetének évfordulója után egy nappal – jelentette a belga hírügynökség.

A megmozdulást a Promote Ukraine, a Belgiumi Ukrán Nők Szövetsége és az Ukrajnával való Szolidaritás Európai Hálózata nevű szervezetek kezdeményezésére tartották a háború elleni nemzetközi fellépés hetének keretében. A résztvevők az orosz csapatok Ukrajnából történő azonnali kivonását és a tüzérségi támadások feltétel nélküli leállítását követelték

A tüntetők “Ukrajna győzni fog – a demokrácia győzni fog” feliratú molinó mögött vonultak fel, sokan ukrán zászlót tartottak, egyesek ukrán népviseletbe öltöztek. “Az invázió eddig ukrán civilek és katonák tízezreinek életébe került. Az ukrán nép kegyetlenséggel és erőszakkal néz szembe, polgári személyek milliói kényszerültek elmenekülni az országból és milliók váltak belső menekültekké” – mondta Marta Barandij, a Promote Ukraine elnöke.

Vasárnap ismét demonstrációt terveznek tartani a belga fővárosban az ukrajnai orosz háború ellen.

G20: Kína nem ítélte el az orosz agressziót

Zárónyilatkozat nélkül ért véget szombaton Bangalorban a világ húsz legfejlettebb gazdasága pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek kétnapos tanácskozása, miután Kína és Oroszország nem volt hajlandó aláírni a többi tagország által támogatott, Oroszországot az ukrajnai háború miatt erősen elítélő dokumentumot.

India, a G20 országcsoport soros elnöke, a tanácskozás házigazdája vonakodott a háború kérdését napirendre venni, de a nyugati országok ragaszkodtak hozzá. A konszenzus hiánya miatt India kénytelen volt zárónyilatkozat helyett a kétnapos tanácskozáson elhangzottakat összegző dokumentum kiadásával beérni.

“Sok tag határozottan elítélte az ukrajnai háborút, és hangsúlyozta, hogy hatalmas emberi szenvedéseket okoz, súlyosbítja a világgazdaságban meglévő problémákat” – olvasható a dokumentumban, amely megemlíti a szállítási láncok megszakadását, a pénzügyi stabilitásra leselkedő veszélyeket, a folytatódó energia- és élelmiszerbizonytalanságot.

A tanácskozás szünetében szombaton a Nemzetközi Valutaalap (IMF) találkozót tartott a Világbank, Kína, India, Szaúd-Arábia és a G7-országok képviselőivel, amelyen megvitatták a nehéz helyzetben lévő gazdaságok számára nyújtandó adósság átütemezést, de túlságosan sok volt a nézeteltérés a tagok között – mondta Kristalina Georgieva, az IMF főigazgatója. Az orosz külügyminisztérium szombat este közleményben fejezte ki sajnálkozását, hogy a nyugati országok folytatják a G20 destabilizálását, és oroszellenes, tisztán konfliktuskeltő módon használják fel a szervezetet.

Oroszország elvágta Lengyelországot a Barátság vezetéktől

Oroszország az utolsó, érvényes szerződés értelmében leszállított tétellel végleg leállította a kőolajexportot Lengyelországba a Barátság vezetéken – közölte szombaton a PKN Orlen lengyel kőolajipari nagyvállalat.

Az AFP francia hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint a “PKN Orlen nem kap (több) Oroszországból származó kőolajat”.

Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója a Twitteren közölte, hogy felkészültek a leállásra. “A nyersolaj mindössze 10 százaléka érkezik Oroszországból, és más forrásokból származó olajjal fogjuk pótolni” – írta.

A PKN Orlen egy éve állította le a tengeri úton érkező orosz kőolaj fogadását.

A lengyel nagyvállalat arról biztosította lengyel vásárlóit, hogy a leállás nem lesz hatással ellátásukra, és az összes szállítás, más beszállítók révén, immár tengeri úton történik.

A tengeri kikötőkkel rendelkező Lengyelország évekkel korábban tért át a különböző forrásokból történő beszerzésekre. Az Északi-tengerről, Nyugat-Afrikából, a Földközi-tenger medencéjéből, a Perzsa-öbölből és a Mexikói-öbölből importál kőolajat tengeri úton. A PKN Orlen tavaly a szaúdi Aramco céggel írt alá stratégiai kőolajszállítási szerződést.

(MTI)

Medvegyev: Oroszország növelte fegyvergyártását

Oroszország nemcsak növelte fegyvergyártását, de tanulmányozta az ellenség fegyvereit is, amiből sok hasznos következtetést vont le a maga számára – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt orosz elnök a Nacionalnaja oborona című orosz katonai folyóirat szombati számában megjelent interjúban.

Medvegyev szerint az orosz hadiüzemek a nap 24 órájában dolgoznak, hogy kielégítsék az exponenciálisan növekvő védelmi megrendeléseket. Cáfolta azokat a kijevi és nyugati híreszteléseket, miszerint az orosz erők kifogyóban vannak egyes rakétatípusokból, és a nyugati szankciók akadályozzák Moszkva képességeit, hogy feltöltse az irányított fegyverekből rendelkezésére álló készleteit, amelyek gyártása importált mikrochipeken alapul.

Medvegyev szerint, aki Vlagyimir Putyin elnök helyettese a hadiipart felügyelő katonai-ipari bizottság élén, egyes hadiüzemek nemcsak “több tízszeresére” növelték kapacitásukat, hanem a legkorszerűbb technológiát is alkalmazzák, és teljes mértékben lépést tartanak a megnövekedett igényekkel. Emellett új üzemek is épülnek, és a felemelt fizetéseknek köszönhetően sikerült a legtapasztaltabb munkaerőt alkalmazniuk – állította.

Zelenszkij tanácsadója elutasította Kína „irreális” javaslatát a háború lezárására

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij vezető tanácsadója elutasította Kína „irreális” javaslatát a konfliktus lezárására. Szerinte Pekingnek nem kellene ilyen tervvel előállnia és nem kellene egy olyan agresszorra fogadnia, aki megszegte a nemzetközi törvényeket, és el fogja veszíteni a háborút. Podoljak figyelmeztette Kínát, hogy a „lehetőség ablaka” nem lesz örökké nyitva.

A kínai kormány 12 pontos állásfoglalását tett közzé péntek reggel, az orosz invázió első évfordulóján. Ebben Peking béketárgyalásokra szólított fel, miközben minden felet arra buzdított, hogy kerüljék el a nukleáris eszkalációt és fejezzék be a civilek elleni támadásokat. A nyilatkozatban arra utalnak, hogy a nyugat táplálja a konfliktust.

Kijev először óvatosan üdvözölte a dokumentumot, amellyel kapcsolatban Ukrajnával nem konzultáltak. Kína elkezdett beszélni Ukrajnáról, és ez nem rossz – mondta Zelenszkij egy tegnapi sajtótájékoztatón.

Szijjártó: Béke

A béke csak úgy jöhet el Ukrajna és Oroszország között, ha a háborús felek tudnak egymással beszélni, ezért a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani – mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a CNN-nek adott interjújában. Szijjártó Péter a kínai béketerv kapcsán emlékeztetett, hogy a Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatója nemcsak Budapestre látogatott el mielőtt Moszkvába utazott volna, hanem Németországban, Franciaországban és Olaszországban is volt.

Részben, de csak részben, beszéltünk erről a béketervről, hiszen a látogatás hétfőn zajlott és csupán most jelentették be az egyes pontokat, de azt kell mondjam, hogy teljesen egyetértek azzal, hogy a világ minden országának a szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani

– hangsúlyozta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy ez egy nagyon fontos alappillére a nemzetközi politikának. A műsorvezető felvetésére a miniszter azt mondta: nem kérdés, hogy Oroszország megsértette Ukrajna területi integritását,

az Orosz Föderáció megtámadta Ukrajnát, és mi, magyarok, elítéljük ezt a támadást, elítéljük ezt a háborút, és egyértelmű, hogy kiállunk Ukrajna mellett, és felszólítunk mindenkit Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának a tiszteletben tartására.

A beszélgetés végén a műsorvezető újra visszatért a béke kérdésére: a miniszter leszögezte, hogy a magyar kormány olyan békét tart elfogadhatónak, amelyben Ukrajna garanciát kap a szuverenitására vonatkozóan.
Arra a kérdésre, hogy miért utazott Fehéroroszországba, a miniszter azt válaszolta, hogy Magyarország és Ukrajna szomszédos államok, így a háború hatásai az országra nézve súlyosak és azonnaliak. Magyarországot aggodalommal tölti el a háború eszkalálódásának, valamint – időben és földrajzi értelemben vett – elhúzódásának lehetősége. Mint mondta: a fehérorosz kollégáját arra kérte, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, ami a háború elhúzódásához vagy eszkalációjához vezet.

Az uniós szankciókról megjegyezte, hogy a magyar kormány nem gondolja, hogy ezek jók vagy hatásosak lennének, nem gondoljuk, hogy a szankciós politika helyes, nem gondoljuk úgy, hogy a szankciók működnek (…), de ezidáig egyetlen csomagot sem vétóztunk meg”. Az újabb kérdésre kifejtette: a kormány a tizedik szankciós csomagot sem fogja megvétózni, mert az egyeztetések során sikeresen “kiharcolt” minden olyan mentességet, ami fontos volt a számára. Úgy fogalmazott, hogy a kormány soha nem támogatná a nukleáris együttműködés vagy a Magyarország és Oroszország közötti gáz-, illetve olajszállítás korlátozását.

(MTI)

Oroszország megduplázta hajóinak számát a Fekete-tengeren

Az ukrán hadsereg közölte, hogy Oroszország pénteken megduplázta a Fekete-tengeren állomásozó hajóinak számát, előrejelzésük szerint ez újabb rakétacsapások előkészítése lehet. Az orosz haditengerészet korábban rendszeresen lőtt ki rakétákat fekete-tengeri flottájából.

Kanada további harckocsikat küld Ukrajnának

Kanada újabb szankciókkal sújt orosz jogi és magánszemélyeket, és további négy Leopard 2 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pénteken, az Ukrajna elleni orosz invázió évfordulóján.

Az új büntetőintézkedések százhuszonkilenc magánszemélyt – közöttük miniszterelnök-helyetteseket és más tisztségviselőket -, valamint hatvanhárom jogi személyt sújtanak. Kanada továbbá páncélozott mentőjárművet és több mint 5000 lőszert küld Ukrajnának az Oroszországgal szembeni védekezéshez.

Vlagyimir Putyin súlyosan elszámította magát, amikor elindította az agressziós háborúját. Alábecsülte az ukránokat, és alábecsülte barátainak a szolidaritását szerte a világban. Ma azonban erősebbek és egységesebbek vagyunk, mint valaha

– jelentette ki Justin Trudeau.

Lukasenka Kínába látogat

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök február 28-án érkezik Kínába – közölte a kínai külügyminisztérium. Hua Chunying szóvivő azt mondta, hogy Lukasenka Hszi Csin-ping kínai elnök meghívására érkezik és március 2-ig marad az országban. Kína hajlandó együttműködni Fehéroroszországgal a kölcsönös politikai bizalom elmélyítésében – mondta Csin Gang kínai külügyminiszter belarusz kollégájának, Szergej Aleiniknek a kínai külügyminisztérium közleménye szerint.

Joe Biden amerikai elnök közben arról beszélt, hogy

egyszerűen nem volna racionális, hogy Kína tárgyaljon az Ukrajna és Oroszoroszág között zajló, Kijev számára teljesen igazságtalan háború kimeneteléről.

Biden elmondta: Kína béketervében semmi olyasmit nem látott, ami Oroszországon kívül bárkinek haszonnal járna.

Olvasói sztorik