A következő élő közvetítés része Ukrajna 182 orosz és fehérorosz céggel szemben vezet be szankciókat

Rácz András: A béke, amiről Orbán Viktor beszél, az a tömegsír békéje

Efrem Lukackij / AP / MTI
Efrem Lukackij / AP / MTI

Facebook-posztban reagált Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa Orbán Viktor háborúval kapcsolatos, háttérbeszélgetésen elhangzott legutóbbi kijelentéseire. Rácz először a magyar miniszterelnök azon kijelentésére reagált, miszerint Ukrajnában azonnali tűzszünet kell, és ezután meg kell kezdődnie a béketárgyalásoknak. Emlékeztetett rá, hogy a kilencvenes évek elején Oroszország három befagyott konfliktust is létrehozott már (Transznyisztria, Abházia, Dél-Oszétia), miután kikényszerített egy-egy fegyverszünetet, aztán pedig elszaboltálta a politikai rendezést, „befagyasztva” ezzel ezeket a konfliktusokat. És mivel pontosan ez történt a 2014-2015-ös minszki megállapodásokkal is, Orbán javaslata jó eséllyel hasonló sorsot hozna Ukrajna számára is, azaz Ukrajna területének körülbelül 20%-a orosz megszállás alatt maradna, többmillió polgári lakossal és a nemzeti vagyon nem elhanyagolható részével együtt. Ráadásul a polgári lakosságra Bucsa, Irpiny és a többi tömeggyilkosság óta tudjuk, milyen sors várna állandósuló orosz megszállás esetén.

Ez nem béke. Pontosabban, ez a tömegsír békéje. Teljesen érthetetlen, hogy a magyar miniszterelnök vajon miért tartja ezt olyan jó ötletnek

– írja Rácz András.

A szakértő kitér aztán arra is, hogy Orbán milyen hiányos történelmi tudásról tesz tanúbizonyságot, amikor azzal érvel, Oroszország győzni fog, hiszen eddig is minden háborúját megnyerte:

Moszkva ugyanis NEM nyerte meg minden eddigi háborúját. Nagyon nem. Ha csak a huszadik századot nézzük, látványos vereséggel végződött az orosz-japán háború 1905-ben, csúfos kudarc volt a Lengyelország elleni támadás 1920-ban, elveszítették az első világháborút (!), és ronda véget ért a Szovjetunió afganisztáni háborúja is. Ezenkívül az is erősen kérdőjeles, hogy az első csecsen háborút lezáró,1996-os haszav-jurti fegyverszünet – ami a radikális iszlám csecsenföldi térnyeréséhez és a második csecsen háborúhoz vezetett – vajon mekkora siker

– írja Rácz, aki szerint jelenleg több, mint negyven ország fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, méghozzá egyre több, modernebb és erősebb fegyverrel. Mindezt jó eséllyel azért teszik, mert úgy gondolják, hogy Ukrajna igenis meg tudja nyeri ezt a háborút.

Mi az esélye annak, hogy ez a 40+ ország mind téved, és egyedül a magyar miniszterelnök tudja jól, hogy hogyan végződik a háború…?

– teszi fel a kérdést Rácz, aki meg is válaszolja azt: nem túl sok.

Szerinte így sincs minden veszve, mert előbb-utóbb rákényszerülhet a magyar kormány egy külpolitikai irányváltásra, melyet általában úgy szoktak jelezni, hogy látványos, demonstratív személycserét hajtanak végre a külpolitikai apparátusban.

Vissza a közvetítéshez
Olvasói sztorik