Bagdadban járt a héten egy nemzetközi konferencián Joseph Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Az Irak jövőjéről szóló Bagdad II. konferencián nemcsak felszólat, de a tanácskozás alkalmat adott kétoldalú találkozókra is a Közel-Kelet politika szereplőivel.
Borrell a találkozók tapasztalatit pénteken egy cikkben összegezte az Európai Unió Külügyi Szolgálatának honlapján. Ebben a főképviselő Irak helyzetének értékelésén túl írt az Európai Unióban nemrég kirobbant korrupciós botrányról, amelynek során őrizetbe vették, és megfosztották tisztségétől az Európai Parlament szocialista alelnökét, a görög Eva Kailit. Szóba került továbbá az évek óta húzódó egyeztetés az iráni atomprogram megregulázását célzó Iráni Atomalku (JCPOA) helyreállításának szükségességéről. Utóbbiról Borrell azt írta a cikkében:
Továbbra is úgy gondolom, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását illetően nincs alternatívája a JCPOA-nek. Azok, akik másként gondolják, egyszerűen becsapják magukat.
A főképviselő megjegyezte, hogy az EU szorosan figyelemmel kíséri, hogy az iráni hatóságok milyen brutális módon kezelik a közelmúltbeli tüntetéseket. „Sürgetjük Irán vezetését, hogy hagyjon fel a letartóztatottak kivégzésével és a békés tüntetők véres elnyomásával, valamint a drónok szállításával és az Oroszországgal való katonai együttműködéssel” – sorolta azokat a pontokat, amelyekben előrelépést várt iráni tárgyalópartnerétől, Hossein Amir-Abdollahian iráni külügyminisztertől.
Borrell szerint Teherán tisztában van Oroszország „folyamatos háborús bűntetteivel”, például, hogy a polgári infrastruktúrára lőnek. Emiatt úgy látja, Irán hatalmas stratégiai hibát követ el; rossz utat választ, és lerombolja a hitelességét, amikor úgy tesz, mintha nem állna a háborúban. A főképviselő kitért rá: az iráni külügyminiszter határozottan tagadta, hogy Irán drónokat szállítana Oroszországnak, és azt állította, hogy ilyen szállítások csak az orosz támadás előtt történtek.
Mindamellett Borrell jelezte, az Oroszország melletti kiállás és a tiltakozások elfogadhatatlan elnyomása nem maradhat következmények nélkül, ezért a Külügyek Tanácsa a múlt héten új szankciókat fogadott el Irán ellen.
A konferencia farvizén az EU-s főképviselő találkozott a jordán királlyal és a jordán külügyminiszterrel, valamint Bahrein, Omán, Katar külügyminisztereivel is. Utóbbival, mint fogalmazott, nemcsak regionális kérdésekről egyeztetett, hanem a belga hatóságok által az Európai Parlament tagjai és munkatársai ellen folytatott korrupciós vizsgálatokról is.
Megosztottam elvi aggodalmamat ezzel a súlyos kérdéssel kapcsolatban, és hangsúlyoztam az EU zéró tolerancia politikáját ebben az ügyben. Partnereink tagadták, hogy Katarnak köze lenne ehhez, és sajnálják, hogy az illetékes hatóságok nem tájékoztatták őket hivatalosan a vádakról, valamint hogy nehezményezik, hogy a média spekulációi alapján ítélkeznek felettük. Megállapodtunk abban, hogy teljes mértékben támogatjuk a belga bűnüldöző hatóságok és maga az Európai Parlament által lefolytatott alapos vizsgálatot, hogy teljes tisztánlátást teremtsünk az ügyben
– közölte.
A Bagdad II. konferencián megtartott beszédében és az új iraki miniszterelnökkel, Mohamed asz-Szudánival folytatott tárgyalásán Borrell hangsúlyozta, hogy
Szerinte egy erősebb és demokratikusabb, szuverén Irak mindenekelőtt a saját népének és a régiónak kedvezne. Az EU-nak pedig közvetlen érdeke fűződik e cél eléréséhez, mivel az iraki instabilitás hatással lenne az Európába irányuló a migrációs áramlatokra.
