Bloomberg / Getty Images
Nagyvilág koronavírus

Harminc éve nem látott tüntetéshullám söpört át Kínán, és nem csak a koronavírusról szól

Úgy fest, a hatóságok elejét vették a még nagyobb tüntetéseknek, de nagy kérdés, mi lesz a zéró Covid-stratégiával.

Míg a világ nagyobb része lassan megfeledkezik a koronavírusról, Kínában akkora tüntetések zajlottak az elmúlt napokban a járványügyi korlátozó intézkedések miatt, amilyenekre a harminc évvel ezelőtti, Tienanmen téri vérengzés óta nem volt példa. Az emberek nemcsak a drákói korlátozások miatt mentek az utcára, több városban olyan rigmusokat lehetett hallani, mint hogy „le a Kínai Kommunista Párttal!”, „Hszinek menniek kell!”.

Az állami média viszont vagy be sem számolt a demonstrációkról, vagy azt állította, a nyugati hatalmak igyekeznek szabotálni a vírussal szembeni intézkedéseket, hogy viszályt szítsanak. Az állami tévében még a futball-világbajnokság közvetítése is más, mint a többi országban. Amikor máshol a nézőket mutatják, Kínában továbbra is a pályát, a cserepadot vagy egy prominens vendéget, mert nem akarják azt láttatni, hogy tömegek ülnek a lelátókon, túlnyomórészt maszk nélkül.

A demonstrálók egy része szerint a járványellenes intézkedésekben elkövetett hibák a tekintélyelvű rendszer következményei. Az emberek életét tönkre teszik a korlátozások, holott a lezárások láthatóan nem működnek. Kínában ugyanis a mostaninál több aktív fertőzött csak a vírus 2020 eleji kitörésekor volt. Jan Ja, egy 29 éves sanghaji informatikai elemző az Independentnek úgy nyilatkozott:

Amikor a tisztségviselők újra és újra megússzák, hogy rossz dolgokat csinálnak, amitől emberek szenvednek, akkor egyszer csak az emberek azt fogják mondani, hogy elegünk van. Lehet, hogy kis időre el tudják nyomni a tüntetéseket, de az egyetlen reális megoldás a rendszer megváltoztatása, ami kemény küzdelem lesz.

Hogy nem csak a Covidról van szó, azt mutatja a tüntetések emblematikus tárgya, az üres A4-es lap is – az online térben a fehér négyzetes (profil)kép és emoji –, amivel a tüntetők a tiltakozások elnémítására, illetve a cenzúrára és a szólásszabadság hiányára hívják fel a figyelmet. A fehér lap nem először vált egy tiltakozás jelképévé, ezt mutatták fel a hongkongi demonstrálók 2020-ban a nemzetbiztonsági törvény elfogadásakor, illetve az ukrajnai háborút elítélő oroszországi megmozdulásokon is.

És nem csak Jan Ja vállalta névvel is nemtetszését, szokatlanul sokan mertek az elmúlt napokban nyilatkozni a nemzetközi sajtónak. Emiatt viszont a külföldi média is a hatóságok célpontjába került. A BBC újságíróját, Ed Lawrence-t megtámadták és letartóztatták Sanghajban. A Kínai Külföldi Tudósítók Klubja közleményében arról írt, hogy több tudósítót fizikailag zaklattak a rendőrök munkájuk közben, és legalább két újságírót őrizetbe vettek.

Koki Kataoka / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun / AFP Üres lapokat mutatnak tüntetők a 2022. november 27-i megmozduláson Pekingben.

A tiltakozások nem a semmiből jöttek:

  • két hónappal ezelőtt Kujcsoúban egy karanténközpontba tartó buszt baleset ért, 27-en vesztették életüket, miközben az egész tartományban a koronavírus két áldozatáról lehet csak tudni.
  • Az elmúlt hónapban az Apple csengcsoui gyáránál munkások ezrei csaptak össze a rohamrendőrökkel, és ledöntötték a Covid-barikádokat. Később újabb erőszakhullámok jöttek, miután híre ment, hogy a lockdown miatt egy hároméves gyerek és egy csecsemő is meghalt.
  • A múlt héten az északnyugati Ürümcsi városában tíz ember halt meg, miután tűz ütött ki egy száz napja lezárás alá tartozó bérházban. A hatóságok a lakosságot hibáztatták, mert nem tettek eleget a tűz megfékezéséért, a tüntetők viszont úgy gondolják, a hatalom inkább hagyja meghalni az embereket, minthogy megszegjék a Covid-szabályokat.

Innen indult a múlt heti tüntetéshullám pénteken, amikor is az emberek a kínai himnusznak azt a sorát énekelték:

Felkelni! Kik nem akarnak rabszolgák lenni!

Másnap tiltakozások kezdődtek Sanghajban is, ahol a kínai pártvezér és elnök, Hszi Csin-ping lemondását követelték. A következő nap a demonstrációk átterjedtek több másik városra, így Pekingre, Csengtura, Vuhanra, Lancsoura, Nankingra. A tüntetések jelentős részét diákok szervezték: 15 tartomány 79 egyetemének diákjai rendeztek valamilyen tiltakozó eseményt. Nem mellesleg azért, mert a lezárások közepette élelmiszerhiányt tapasztalnak, és rosszak a gazdasági kilátásaik:

2022 júliusában a fiatalok munkanélküliségi rátáját rekord magasságban, 19,9 százalékon mérték.

A tüntetések keddre alábbhagytak,

  • részben a hatóságok komolyabb jelenléte,
  • részben a szervezők, résztvevők internetes felkutatása és (arcfelismerő térfigyelő kamerákkal és mobiltelefon-adatokkal) való megfigyelése,
  • részben a cenzúra felfokozása miatt (a közösségi oldalakon több tízmillió bejegyzést töröltek le),
  • valamint mert az egyetemistákat hazaküldték a kampuszokról.

A kínai rezsim próbál arcvesztés nélkül véget vetni az elégedetlenségnek, miközben attól tart, hogy ha eleget tesz a tüntetők követeléseinek, akkor példátlan módon elszabadul a halálozások száma az elöregedő, aluloltott kínai társadalomban, főleg a kevésbé fejlett vidéken.

Kevin Frayer / Getty Images Rendőrök sorfalat állnak a 2022. november 28-i tüntetésen Pekingben.

Néhány városban ugyanakkor mégis enyhítettek a korlátozásokon, igaz, a tiltakozásokat nem említették okként. Az egyetlen kormányzati szereplő, amelyik szóba hozta az elégedetlenséget a Nemzeti Egészségügyi Bizottság volt, ők azt kérték a helyi kormányzatoktól, hogy kerüljék a szükségtelen és hosszadalmas lezárásokat.

Az állami- és pártvezetés bizonyára megfontolja, hogy a hongkongihoz hasonló módon teljesen elnyomja az tüntetéseket, de ez könnyen erőszakhoz vezethet. Lehetőség az is, hogy amint az a koronavírus vuhani megjelenése után történt, rákenik a balhét néhány tisztviselőre. Az egészségügyi hatóság is azt közölte, amikor elismerte a tiltakozások létét, hogy „a problémák, amikre a tömegek reagálnak” nem a járványmegelőzési szabályokból következnek, hanem a a helyi szintű ellenőrzések rossz végrehajtásával elégedetlenek az emberek.

Mindenesetre ahogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírójának egy pekingi pár mondta:

Valami történt, amit a legtöbben lehetetlennek tartottak. Elindult valamit. (…) Mindig azt hiszed, hogy körülötted mindenki azt gondolja, hogy követnünk kell a kormányt, de aztán azt látod, hogy az emberek szabadságot kiáltanak, és dudálnak az autók. Reményt ad, hogy még mindig vannak olyanok, akik változást akarnak.

Ajánlott videó