A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozott csütörtökön Olaf Scholz német kancellár, ahol Kínáról, és Németország vele szemben tanúsított hozzállásáról értekezett a politikust. Az MTI által szemlézett írásban Scholz kijelentette, hogy a Kínában zajló változások miatt Németországnak is változtatnia kell az ázsiai országgal folytatott politikáján.
A kancellár a csütörtökön kezdődő kínai bemutatkozó látogatására időzített megszólalásában kiemelte, hogy véleménye szerint az utóbbi öt-tíz év változásait jól mutatják a Kínai Kommunista Párt októberi kongresszusának határozatai, amelyekben a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb teret nyert „a marxizmus-leninizmus melletti elkötelezettség”. Scholz szerint a kongresszuson az is megmutatkozott, hogy a pekingi vezetés az eddiginél is fontosabbnak tekinti Kína biztonságát és autonómiáját, ami felfogásuk szerint nem az ország, hanem a kommunista rendszer stabilitásának megőrzését jelenti.
Scholz aztán vázolta elképzeléseit, melyek szerint a változásokra reagáló német stratégia alapelve, hogy a gazdasági együttműködést nem szabad leépíteni, de az egyoldalú függőségeket fel kell számolni és az egyenrangúságra kell törekedni.
Ahol kockázatos függőségek alakultak ki, például fontos nyersanyagok, egyes ritkaföldfémek vagy bizonyos új technológiák esetében, ott indokolt, hogy vállalataink bővítsék ellátási láncaikat, és ebben támogatjuk is őket, például új nyersanyag-partnerségek révén
– húzta alá a kancellár, majd hozzátette, hogy biztosítani kell a viszonosságot, a kölcsönösségen alapuló, egyenrangú viszonyt a kapcsolatokban, vagyis Kínának ugyanúgy kell bánnia a németekkel és a német vállalkozásokkal, mint Németország a kínaiakkal és a kínai vállalatokkal.
Ettől a kölcsönösségtől túlságosan messze állunk, például a vállalatok piacra jutása, az engedélyezési eljárások, a szellemi tulajdon védelme vagy éppen a jogbiztonság és az állampolgárainkat megillető egyenlő bánásmód kérdéseiben
– írta Olaf Scholz, figyelmeztetve, hogy ahol Kína nem engedi meg ezt a kölcsönösséget, ott ez nem maradhat következmények nélkül.
Olaf Scholz az első nyugati vezető, aki a Kínából indult koronavírus-világjárvány kezdete, 2020 óta hivatalos látogatást tesz az országban. Látogatását érezhető feszültség övezi mind az EU-n, mind Németországon belül, főként annak a kérdésnek mentén, hogy a kacellár vajon a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárjaként vagy a Deutschland GmbH CEO vezérigazgatójaként lesz jelen Pekingben.
