2021 decemberében Halima buszra szállt Szomália fővárosában, Mogadishuban, hogy egy közeli parasztfaluban a települést ellenőrző as-Sabáb nevű terrorszervezet elé vigye az ügyét. Állítása szerint hamis dokumentumokkal akarták kisajátítani a földjét, ám nem bízott a korrupt és igazságtalan szomáliai bíróságokban, ezért a maga igazát alátámasztó dokumentumokat, a tanúvallomásokat, valamint az alperes elérhetőségét – sok más helyihez hasonlóan – a fegyveres csoporthoz nyújtotta be. A bíróság a falu központjában ülésezett, és négynapos tárgyalás után Halima javára döntött. Az alperes elfogadta az ítéletet – számolt be az esetről az Al Jazeera.
A kormány bezárná a boltot, de nem lesz egyszerű
Augusztusban a kelet-afrikai ország kormánya bejelentette, hogy két év alatt felszámolja az iszlamista csoport által működtetett árnyékbíróságokat. A belügyminiszter, Ahmad Muallim al-Fikhí elismerte, hogy sok szomáliai fordul a fegyveresekhez az igazságszolgáltatásért, mivel a bírósági rendszer „túl gyenge”. Szakértők szerint azonban az árnyékbíróságok megszüntetése távolról sem egyszerű feladat.
Széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy a szövetségi és regionális kormányok kudarcot vallottak az igazságszolgáltatás terén: a bíróhiány miatt évekig elhúzódhatnak az eljárások, a magas ügyvédi honoráriumok miatt pedig egy-egy ügy elbírálása 5000 dollárt (bő kétmillió forintot) is meghaladó összegre rúghat, miközben csak 112 dollár, azaz 45 ezer forint a havi átlagkereset.
Mivel Szomáliában még mindig a klánok rendszerén alapuló társadalmi struktúra működik – amely erősen determinálja az alá- és fölérendeltségi viszonyokat –, a bírák a kapcsolatokkal rendelkezők javára hajlítják a törvényeket, és az emberek arra panaszkodnak, hogy az állami bíróságok a nagyobb kenőpénzt fizető félnek kedveznek. Így nem véletlen, hogy egy terrorszervezet is beléphetett a működésképtelen állam helyébe.
Mobilbíróságokból osztják az ítéleteket a terroristák
Az as-Sabáb 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy megdöntse a hatalomba visszatérő átmeneti föderális kormányzat uralmát, és bevezesse a saría iszlám jogrendszert az ítélkezésben. Az al-Kaidával szoros kapcsolatokat ápoló szervezet uralmának csúcspontján, 2011-ben becslések szerint az ország 80 százalékát tartotta ellenőrzése alatt, beleértve a főváros nagy részét. Azóta jelentősen megcsappant a hatalma a nemzetközi szervezetek támogatásának és az Afrikai Unió szomáliai missziójának köszönhetően, ugyanakkor különösen Dél-Szomáliában továbbra is jelentős területek tartoznak a fennhatósága alá, ahonnan még mindig képes támadásokat indítani és új területeket elfoglalni a hadseregtől. E területeken a csoport adókat szed, kiskorúakat kényszerít a soraiba, és öngyilkos merényleteket hajt végre.
A szomáliai kormány hiába szerezte vissza az uralmat az ország jelentős része felett, a legitimitása továbbra is alacsony, mivel az állami intézményekhez való hozzáférés drága és rendkívül egyenlőtlen. Még a kilencvenes években, az anarchisztikus polgárháború idején is biztosítottak az egymással harcoló hadurak az ellenőrzésük alatt álló egyének számára valamiféle hozzáférést állami szolgáltatásokhoz, most azonban
Az as-Sabáb ellenőrzése alatt nem nevezhető könnyűnek az élet, viszont bárki térítésmentesen jelentkezhet a bíráknál, hogy büntető- és polgári ügyekben meghallgassák. Bár az ítéletek ellen technikailag lehetséges fellebbezni, annak végrehajtása szinte azonnal, statáriálisan megtörténik.
Pontos adatok nincsenek arról, hányan várják továbbra is az igazságot az as-Sabábtól, de feltehetően ezres nagyságrendű a számuk. A csoport leggyakrabban föld- vagy tulajdonviták, valamint klánok közötti sérelmek ügyében jár el. A helyi értesülések szerint előfordult, hogy az as-Sabáb a hivatalos bírósági határozatokat is hatályon kívül helyezte.
A vesszőcsapástól a halálbüntetésig terjed a büntetések sora
Az International Crisis Group nevű agytröszt 2022 júniusában úgy fogalmazott, hogy az as-Sabáb befolyása az általa vélt „erkölcsi fölényből” ered: kevésbé korruptak, és származástól függetlenül biztosítják mindenkinek a jogegyenlőséget. A földvitába keveredett Halima például azért nem tudta bejelenteni a panaszát a hatóságoknál, mivel ő – az alperessel ellentétben – egy „alsóbbrendű klánhoz” tartozik.
A bíróságok a saríát alkalmazzák azonban, maga a szervezet, nem szigetelődik el a teljesen szomáliai közösségtől, különösen annak klánrendszerétől. Éppen ezért nem világos, hogy az as-Sabáb bíróságai kizárólag a saríára támaszkodnak-e, vagy ítéleteikbe különböző mértékben beépítik a szokásjogot, különösen a klánviták közvetítése során.
Az as-Sabáb ülésein csak a felperes, az alperes, a tanúk és a tárgyalás időpontjában jelen lévő további panaszosok vehetnek részt. Az igazságszolgáltatást igénybe vevők közül többen név nélkül beszéltek az Al Jazeerának. Egyikük elmondta, hogy több száz emberrel találkozott, akik ugyanabban a faluban álltak sorba, hogy benyújtsák ügyeiket.
Beszámolók szerint az eljárás valóban ingyenes, mivel a csoport jellemzően a zakátból, vagyis a vállalkozóktól és az ingatlantulajdonosoktól beszedett, kötelező alamizsnából szerzi bevételeit. A tárgyaláson az ügyeket a csoport két-három tagja kezeli, ők alaposan tanulmányozzák mindkét fél érveit, a bemutatott bizonyítékokat és a tanúvallomásokat. Az as-Sabáb tagjai ezután az iszlám jogról alkotott ismereteiket alkalmazva ítéletet hirdetnek.
A csoport szigora a pénzbüntetések mellett különböző testi fenyítésekre és amputációra is kiterjed, olyan bűncselekményekért, mint a paráznaság, a hitelhagyás, a homoszexualitás, a lopás vagy a mágia gyakorlása.
Új kormánynak kell újraegyesíteni a megosztott nemzetet
A terrorszervezet elleni fellépés a májusban megválasztott szomáliai kormány egyik legkomolyabb feladata. A választások idején az országot négy évtizede a legsúlyosabb szárazság sújtotta, és az ENSZ szerint az érintettek közül csaknem 900 ezren élnek az as-Sabáb által felügyelt területeken, őket azonban a segélyszervezetek nem tudják elérni. Haszan Sajh Mahmúd elnök hatalomra jutását követően az Economistban azt írta, hogy
Ugyanakkor egyelőre nem látszik, hogyan lesz képes térdre kényszeríteni a terroristákat. Az as-Sabáb augusztusban elfoglalt egy köztisztviselők által kedvelt hotelt a fővárosban, melyet csak harminc óra tűzharc után tudott visszaszerezni tőlük a hadsereg. A támadás során huszonegy civil vesztette életét, és az épület nagy része megsemmisült.
Szakértők szerint csak átfogó reformokkal lehet felvenni a versenyt a terrorszervezettel: a kormánynak újra kell szerveznie a nemzetgazdaságot, kezelni az éghajlatváltozást, tárgyalásokat kezdeményezni a szakadár Szomálifölddel, és helyreállítani az emberek intézményekbe vetett bizalmát. Utóbbinak lehet fontos eleme az igazságszolgáltatás átalakítása.
Haszan Muallim igazságügyi miniszter szerint az as-Sabáb kihasználja, hogy az országot legyengítette a polgárháború. Elismeri, hogy az állami igazságszolgáltatási rendszerben vannak hiányosságok, ám felhívta a figyelmet: a fegyveres csoportnak semmilyen felhatalmazása sincs a jogi természetű, adminisztratív feladatok elvégzéséhez. Muallim elmondta, a kormány a jövőben igazságügyi reformokkal tervezi kiküszöbölni a problémákat, melynek részeként egy külön rendőri egység biztosítaná az ítéletek végrehajtását.
