Egy óriási felhatalmazással megválasztott miniszterelnök feladata nehéz körülmények között az, hogy folytassa a munkáját és én is ezt fogom tenni,
– jelentette ki Boris Johnson szerdán a brit parlament alsóházában, amikor szokás szerint a miniszterelnököt kérdezhették a képviselők. A mostani azonban meglehetősen különleges volt, ugyanis egyre nagyobb az esélye annak, hogy Johnson számára ez volt az utolsó ilyen alkalom.
Bár a brit kormányfő egy hónappal ezelőtt túlélt egy bizalmi szavazást saját pártja, a Konzervatív Párt részéről, de éppen csak meglett a többség, a legtöbb jel pedig arra utal, hogy ez az előny már elfogyott, köszönhetően a legújabb botránynak. Az előzményekről itt írtunk:
A napokban ugyanis kénytelen volt távozni a posztjáról Chris Pincher, az alsóházi konzervatív frakció frakcióvezető-helyettese (Deputy Chief Whip), miután kiderült, hogy teljesen lerészegedve fogdosott két másik férfi képviselőt, akik ezután panaszt is tettek. Pinchernek nem ez volt az első ilyen esete, de a kormányfői hivatalnak helyt adó Downing Street 10. eleinte tagadta, hogy értesült volna a korábbi zaklatási ügyekről.
Ezzel szemben Simon McDonald, a Lordok Házának (felsőház) tagja és a külügyi tárca egykori magas rangú köztisztviselője azt állította, hogy Johnsont „személyesen” tájékoztatták egy Pincher magatartásával kapcsolatos „hivatalos panaszról” még 2019-ben, amikor Pinchert kinevezték külügyminiszternek. A Downing Street ezt követően már úgy finomította az álláspontját, hogy a miniszterelnök valóban tudott a korábbi esetről, csak „nem tudta felidézni azt”, amikor a minap megjelentek az újabb vádak. Johnson később azt mondta, nagyon sajnálja, hogy nem cselekedett az információ alapján.
A kormányfő azonban nem csak saját magát hozta rendkívül kellemetlen helyzetbe, hanem a kormánytagokat is – magasabb és alacsonyabb szinten egyaránt – ennek következtében többtucatnyian mondtak fel bő 24 óra alatt. Kedden az igen fontos kormányzati posztot betöltő Rishi Sunak pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter adta be a felmondását, aztán őket követte még többek között Alex Chalk főügyész-helyettes, szerdán pedig Will Quince családokért felelős államtitkár és Robin Walker iskolákért felelős államtitkár.
Szerdán folyamatosan érkeztek a távozásokról szóló újabb bejelentések (az érintettek felét sürgősen pótolni kellene), délután három órakor az aktuális lista a következő volt:
- Rishi Sunak, pénzügyminiszter
- Sajid Javid, egészségügyi miniszter
- Bim Afolami, a Konzervatív Párt alelnöke
- Alex Chalk, főügyész-helyettes
- Jonathan Gullis, parlamenti államtitkár
- Saqib Bhatti, parlamenti államtitkár
- Nicola Richards, parlamenti államtitkár
- Virginia Crosbie, parlamenti államtitkár
- Andrew Murrison, kereskedelmi megbízott (trade envoy)
- Theo Clarke, kereskedelmi megbízott (trade envoy)
- Laura Trott, parlamenti államtitkár
- Will Quince, családokért felelős államtitkár
- Robin Walker, iskolákért felelős államtitkár
- Felicity Buchan, parlamenti államtitkár
- John Glen, pénzügyi államtitkár
- Victoria Atkins, igazságügyi/belügyi államtitkár
- Jo Churchill, környezetvédelmi államtitkár
- Stuart Andrew, lakhatásügyi államtitkár
- Selaine Saxby, parlamenti államtitkár
- Claire Coutinho, parlamenti államtitkár
- David Johnston, parlamenti államtitkár
Quince egészen konkrétan azzal indokolta a távozását, hogy őt és más kormánytagokat félretájékoztatta a Downing Street 10. azzal kapcsolatban, hogy Johnson tudott-e Pincher ügyeiről, ezért ő és más nyilatkozók a tudtukon kívül hazudtak az interjúikban, ez pedig elfogadhatatlan.
[Kedd] Este és [szerda] reggel is egyértelműen és határozottan kértem a kormányfői hivatal válaszát erre, és határozottan biztosítottak arról, hogy a miniszterelnöknek nem volt tudomása a volt frakcióvezető-helyettes ellen irányuló konkrét vádról vagy panaszról, amikor kinevezték.
„Az is egy döntés, hogy nem teszünk semmit”
Ahogy az várható volt, Johnson a kormányfői kérdések órájában sem kerülhette el a témát, de ami igazán feltűnő volt, hogy három konzervatív képviselő is arra használta fel a saját kérdését, hogy lemondásra szólítsa fel a miniszterelnököt. Amolyan utolsó miniszteri felszólalás jogán beszédet mondott Sajid Javid is, aki úgy fogalmazott, sokáig lojális maradt Johnsonhoz, de most már „elég volt”.
Javid felidézte az úgynevezett Partygate-et, vagyis azt, hogy a legkeményebb járványügyi lezárások idején a Downing Street 10.-ben bulikat szerveztek szabályellenes módon, hozzátéve, hogy Johnson csapata biztosította arról, hogy ő nem tudott ezekről a bulikról, ám a hivatalos vizsgálat utóbb megerősítette, hogy legalább egy-két alkalommal a kormányfő is részt vett ilyen illegális rendezvényen.
Attól tartok, hogy a »reset« gomb is csak egy bizonyos ideig működőképes. Van egy határa annak, hogy hányszor tudjuk be- és kikapcsolni a gépet, mielőtt rájönnénk, hogy valami alapvetően nincs rendben. A probléma legfelül van, és ez nem fog megváltozni, ezért a mi felelősségünk az, hogy változzon a helyzet.
Javid kijelentette: adott még egy utolsó esélyt a kormányfőnek, de most már elege van. Hozzátette azt is, megérti, hogy más kormánytagoknak megvan az oka arra, hogy maradjanak, de „az is egy döntés, ha nem teszünk semmit”.
A kormányfő egyik leghevesebb kritikusa az ellenzéki Munkáspárt frakcióvezetője, Keir Starmer volt, aki ügyészi múltját is felidézte a bírálathoz. Starmer elmondta, hogy Pincher egyik áldozata pontosan úgy beszélt, mint azok, akiket Starmer a különféle szexuális bűncselekmények vizsgálata során hallgatott meg. A politikus ezzel tulajdonképpen arra utalt, hogy a Downing Street 10. szemet hunyt egy szexuális bűnöző tettei felett.
Már a szavazói is azt mondják, hogy Johnsonnak vége
Johnson ugyan mindvégig kitartott amellett, hogy marad a helyén – sőt, azt közölte: most, hogy Sunak helyett új pénzügyminiszter lesz, adóreformokat is végre tudnak majd hajtani –, ám a toryk között tapasztalható elégedetlenség nem fog elmúlni magától. A vezetőválasztás szervezéséért felelős frakciótestület, az úgynevezett 1922 Bizottság már arra készül, hogy soron kívül új bizalmi szavazást kezdeményezzen.
A jelenlegi szabályok szerint fél éven belül csak egyszer lehet erről szavazni, vagyis decemberig Johnson nyugodt lehetne. Csakhogy a bizottságnak lehetősége van arra, hogy a tagok megváltoztassák a szabályt, és akár napokon belül újabb szavazást tartsanak. Ha ez megtörténik, és legalább 54 alsóházi tory képviselő levélben kéri a szavazást, azt azonnal ki is kell írni. Tekintve, hogy legutóbb a frakció 359 tagjának közel fele, 148 képviselő mondta azt, hogy Johnsonnak mennie kell, és szerdán már olyanok is megvonták a támogatásukat, akik júniusban még beálltak a kormányfő mögé, egy újabb voksolást Johnson minden bizonnyal elbukna.
Ahogy arról korábban írtunk, a kormányfőváltás nem csak azért lenne sürgető, mert Boris Johnson már pártja szerint is alkalmatlan a feladatára, hanem azért is, mert nagyjából két év múlva választások lesznek, és addig a konzervatívoknak fel kellene építeniük egy új kormányfőt. A legfrissebb, YouGov közvélemény-kutatás szerint Johnson népszerűsége a mélyben van: megválasztása óta először a konzervatív szavazók többsége (54 százalék) is úgy véli, hogy le kell mondania, az összes megkérdezett között pedig elsöprő többségben vannak a távozását követelők (69 százalék). Az pedig szintén jelzésértékű, hogy a konzervatívok június végén két időközi választáson is nagyon rosszul szerepeltek.
The number of Britons who want Boris Johnson to resign has reached a new high, at 69%.
The majority of 2019 Conservative voters (54%) also want to see the PM go, the first time this has been higher than the number who want him to stay (33%)https://t.co/EdF2u3hW1Z https://t.co/dNLiHNtf6E pic.twitter.com/uQb2x5bZtB
— YouGov (@YouGov) July 5, 2022
