Putyint becsaphatta a hadvezetés, ezer felett a civil halottak száma

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke szerint Oroszországnak előnyös lenne, ha bővítené a csak rubelért exportált áruk listáját, amire így felkerülhetne például a műtrágya, a gabona, az étolaj, a kőolaj, a szén és a fémek. A duma elnöke a felvetést azzal nyomatékosította, hogy

az európai államoknak minden piaci lehetőségük megvan arra, hogy rubelben fizessenek. Nincs semmi tragédia a rubelben történő fizetésben. Sokkal rosszabb az a helyzet, amikor van pénz, de nincs áru. Az együttműködésnek kölcsönösen előnyösnek kell lennie.

Putyin március 23-án jelentette be, hogy az Ukrajna ellen indított háborúval összefüggésben barátságtalannak minősített országoktól –  köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától, így Magyarországtól is – csak rubelben fogadják el a földgáz árát. Válaszul erre a világ legfejlettebb ipari államait összefogó, az Európai Uniót is magába foglaló G7 csoport kormányai felszólították az országukban orosz energiahordozók importjával foglalkozó vállalatokat, hogy ne fizessenek rubelben az érvényes szerződések alapján Oroszországtól vásárolt földgázért.

Az orosz hatóságok március 31-ig ígérték a rubelfizetésre történő átállás összes részletének kidolgozását, olvasható az MTI-n.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legfrissebb adatai szerint meghaladta a 4 milliót az Ukrajnából a február 24-én kezdődött háború miatt elmenekülők száma. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt hétben minden 11. ukrán elhagyta hazáját.

(Guardian)

Az orosz csapatok több mint 70 embert, nőket és az egészségügyi személyzet tagjait hurcolták el egy mariupoli szülészetről, jelentette be szerdán a kikötőváros vezetősége Telegram-üzenetben.

A közlés szerint mind ez idáig összesen több mint 20 ezer mariupolit hurcoltak el akaratuk ellenére távoli orosz városokba, az embereket az irataiktól is megfosztották.

A tájékoztatást független forrásokból nem lehet megerősíteni, mert a város február vége óta blokád alatt áll.

Mariupol egy másik szülészetét március 9-én érte bombatámadás, amelyben legalább hárman vesztették életüket, köztük egy gyerek is. Mariupolban jelenleg is mintegy 160 ezer civil tartózkodik.

Mint arról beszámoltunk, kedden ismét telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A csaknem egyórás megbeszélés témája a Franciaország, Törökország és Görögország által Mariupolban tervezett evakuációs művelet vol. A megbeszélést követően a francia elnöki hivatal részéről azt közölték, Mariupolban jelenleg nem adottak a feltételek humanitárius akció megkezdéséhez.

Sir Richard Shirreff, a NATO volt európai főparancsnok-helyettese a BBC szerint rendkívül szkeptikus, amikor arról kérdezik, hogy Moszkva vajon betartja-e azon ígéretét, hogy  csökkenti a Kijev és a Csernyihiv elleni támadások számát.

Ez szinte biztosan annak a felismerése, hogy a több fronton való előrehaladás kísérlete kudarcot vallott, és nagy valószínűséggel egy átcsoportosítást vetít előre

– mondta az egykori katonai vezető, aki szerint egyébként sem lehet békéről beszélni Európában addig, amíg Putyin áll Oroszország élén.

Ahogy Észak-Ukrajnában, úgy Nyugat-Ukrajnában is azt tapasztalják, hogy az orosz hadsereg nem mérsékli a támadásokat. Szerhij Hamalij, a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megye regionális kormányzójának tájékoztatása szerint az orosz erők szerdára virradóra a megye több ipari létesítménye ellen intéztek támadást, részleteket azonban nem közölt.

(MTI)

Bár Kijevben viszonylag nyugodt volt az éjszaka, Ukrajna más pontján nem azt érzékelik a helyiek, hogy csillapodna az orosz nyomás.  Viacheslav Chaus, az északi Chernihiv régió kormányzója egyelőre nem látja jelét, hogy az orosz offenzíva mérséklődne. A kormányzó azt írta ki a Telegramra: „A csernihivi régióban csapásokat hajtott végre Nyizsnyin ellen, Csernyihivet pedig egész éjjel támadták”.

Az orosz erők nehéztüzérséggel lőtték a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében található Liszicsanszk várost szerda reggel, a támadás lakónegyedet ért, közölte a megyei közigazgatási hivatal vezetője a Telegramon.

Szerhij Hajdaj arról tájékozatott, hogy több panelházban kiterjedt károk keletkeztek, a mentési munkálatok jelenleg is tartanak. Ukrán médiaforrások áldozatokról is hírt adtak, de pontos számukat még nem tudni.

Ugyancsak szerdán Mikola Povoroznik, Vitalij Klicsko kijevi polgármester első helyettese a televízióban azt közölte, a fővárosban viszonylag csendesen telt az éjszaka, bár a környékről ágyúzást lehetett hallani.

Kedd délutáni helyzetjelentésében az ukrán vezérkar azt közölte, hogy az orosz erők egyes alakulataikat elkezdték visszavonni Kijev és az ország északkeleti részében lévő Csernyihiv megyéből Fehéroroszországba.

Magyarország területére kedden az ukrán-magyar határszakaszon 5607 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4248-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

(MTI)

Németországban elővigyázatosságból kihirdették a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb, úgynevezett korai előrejelzési szintjét, mert nem lehet tudni, hogy milyen szabályokat vezet be az Ukrajna ellen háborút folytató orosz vezetés a földgázszállítások elszámolásáról –  írja az MTI a német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter szerdai bejelentése nyomán.

Robert Habeck elmondta, hogy a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2017-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzeti) közül a legalacsonyabbat rendelték el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a minisztériumban felállítanak egy válságstábot, amely folyamatosan monitorozza, szemmel tartja a földgázellátási helyzetet. Ezt a tevékenységet hetek óta folytatják már, a döntéssel csupán formalizálják a gyakorlatot.

A döntés közvetlen előzménye, hogy csütörtökön ismertethetik Moszkvában az orosz földgáz értékesítésének a Kreml által barátságtalannak minősített országokkal szemben alkalmazandó, rubelalapú elszámolási rendszerét.

A miniszter hangsúlyozta, egyelőre biztosított a földgázellátás Németországban.

Arról ír az angol sajtó, hogy Mikola Povoroznyk, Kijev polgármester-helyettese szerint viszonylag nyugodt volt az éjszaka Kijevben. Az ukrán fővárost nem is bombázták. Ettől függetlenül a légvédelmi szirénák megszólaltak, de bombázás csak a városhatáron túl történt.

Mindez egyelőre azt támasztja alá, hogy az orosz támadások tényleg csillapodtak az ukrán főváros körül.

(Guardian)

Megérkezett Tunhsziban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, ahol a tervek szerint kínai kollégájával, Wang Yivel fog tárgyalni.

🇷🇺🇨🇳 Foreign Ministers Sergey Lavrov and Wang Yi meet in Tunxi, China#RussiaChina 🤝 pic.twitter.com/tMaLlQmn0z

— MFA Russia 🇷🇺 (@mfa_russia) March 30, 2022

A felek nem árulták el előzetesen, hogy mi lesz a megbeszélés tárgya, de nagy valószínűséggel az ukrajnai háború lesz a fókuszban. Annál is inkább, mert néhány hete már napvilágot láttak olyan hírek, hogy Oroszország Kínától kért segítséget az elhúzódó invázió közepette.

Isztambulban azt ígérte tegnap az orosz kormány, hogy a béketárgyalások idejére kicsit mérséklik a támadásokat, sőt, csapat-visszavonásokat kezdeményeznek Kijevből.

Kapcsolódó

Véget ért az orosz-ukrán béketárgyalások keddi fordulója

Véget ért az orosz-ukrán béketárgyalások keddi fordulója Isztambulban – közölte Ukrajna törökországi nagykövetsége.

Ám nyugati vezetők, köztük Joe Biden is inkább fenntartásokkal kezelik ezeket az ígéreteket. Tegnap az USA elnöke például azt mondta: „Meglátjuk.” Az Egyesült Államok elnöke előbb szeretné látni a tényleges cselekvést orosz részről, és utána kommentálna.

Hasonló szellemben nyilatkozott Anthony Blinken amerikai külügyminiszter.

Van, amit Oroszország mond, és van, amit Oroszország tesz. Mi az utóbbira fókuszálunk. Az pedig egyelőre a kegyetlenség folytatása Ukrajnában.

John Kirby, a Pentagon sajtószóvivője szerint pedig egyelőre túl alacsonyak az orosz csapatvisszavonások számai. Szerinte ez inkább átcsoportosítás egyelőre, mintsem visszavonulás. Épp ezért „felkészülünk, hogy a következő napokban Ukrajna más területén erősödhet a támadás”.

Hosszú interjút adott a Portfoliónak Rácz András Oroszország-szakértő, aki beszélt a már több mint egy hónapja húzódó háború eddigi tanulságairól, és a a konfliktus rendezésének lehetőségeiről.

Rácz is megerősíti azt a vélekedést, hogy Oroszország villámháborúra készült, a vezetők előzetesen azt gondolhatták, hogy 2-3 nap alatt könnyű szerrel el tudják foglalni egész Ukrajnát. Ennek is tulajdonítható a háború első pár napjában feljegyzett több vakmerő, szakmaiatlan katonai manőver is. A kőkemény ukrán ellenállást látva azonban az oroszok is jóval racionálisabbak lettek.

A szakértőnek vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy Oroszország valóban el akarja-e foglalni Kijevet, mégis a háború legfontosabb frontjaként jelölte meg az ukrán fővárost.

Azzal, hogy támadják a fővárost, pusztítják a polgári infrastruktúrát, szenvedést okoznak a polgári lakosságnak, nyomást lehet helyezni az ukrán vezetésre anélkül is, hogy konkrétan el kellene foglalni Kijevet(…) Másrészt mivel Kijev egy olyan célpont, amelyet Ukrajnának mindenképpen meg kell védenie, Kijevet támadva tulajdonképpen oda lehet vonzani az ukrán haderő maradék erőit, és adott esetben Kijev környékén megsemmisíteni őket. Tehát stratégiai fontosságú hely, a háború legfontosabb frontja.

A fővárossal ellentétben Rácz szerint mindenképp kell az oroszoknak Mariupol, aminek elfoglalásával teljesen el is vágnák az oroszok Ukrajnát az Azovi-tengertől. Ezen kívül a Dnyeper bal partján valószínűleg minden fontosabb várost megpróbálnak elfoglalni vagy legalább körbezárni, de ez nem azt jelenti, hogy ezeket a városokat meg is akarnák tartani.

Rácz szerint bár vannak háborúellenes tiltakozások Oroszországban, a társadalmi bázis jelenleg stabil, a szankciók azonban könnyen átfordíthatják a közhangulatot, főleg a fiatalok és a középosztály esetében, akiket Oroszország épp most vág el teljesen a nyugati világtól.

Mindennel együtt nem tart attól, hogy a konfliktus végül olyannyira elfajulna, hogy egy harmadik világégés kerekedne belőle, szerinte ez továbbra is egy regionális háború, amelyben Oroszország és Belarusz harcol Ukrajna ellen. Rácz szerint orosz részről egyébként sincs valódi szándék a NATO-val való konfrontációra.

Egy NATO elleni háborúba Oroszország biztosan belepusztulna. A NATO vagy belepusztul vagy nem, de Oroszország egészen biztosan. Ez nem olyasmi, amit az orosz politikai vezetés fel akarna vállalni. Oroszország nem fog továbbmenni – Ukrajna esetleges legyőzése után sem – a NATO-országok ellen. Nem lesz ilyen.

A brit védelmi minisztérium mai jelentése szerint az orosz egységek nagyon komoly veszteségeket szenvedtek, ezért Fehéroroszországba, illetve Oroszországba vonultak vissza, hogy rendezzék soraikat.

Tegnap arról tájékoztatott a brit védelmi minisztérium, hogy az orosz offenzíva kudarcot vallott Kijev bekerítését illetően. Szerintük valószínű, hogy Oroszország megpróbálja a fegyveres erőit északról a keleti donyecki és luhanszki területek támadására átcsoportosítani.

(Guardian)

Szokásos videóüzenetében az ukrán elnök ezúttal nemcsak a világ vezetőit szólította meg, hanem a népéhez is intézett pár gondolatot. Zelenszkij bejelentette, hogy kárpótlásban fog részesülni mindenki, aki a háború során elvesztette az otthonát, ezt az ukrán állam fogja szavatolni.

Ennek érdekében új feljesztéseket eszközölnek a Gyija nevű állami szolgáltatásokat nyújtó alkalmazásban, hogy minden állampolgárnak lehetősége legyen kárpótlásért folyamodni.

A 444 szúrt ki egy videót, amelyet a csecsenek vezére és Putyin egyik leghűségesebb támogatója, Ramzan Kadirov töltött fel az orosz Vkontakte nevű közösségi oldalra.

A csecsen vezér hangjában bár nincs indulat, mégis követeli Putyintól, hogy ne hátráljon meg, ne csökkentse a katonai műveletek számát és intenzitását Ukrajnában, egyúttal engedje, hogy az orosz hadsereg befejezze azt, amit elkezdett. Kadirov arról beszél, hogy az emberei rendkívül csalódottak voltak, amikor meghallották, hogy kötött egymással némi kompromisszumot az ukrán és az orosz fél, aminek értelmében Moszkva ígéretet tett arra, hogy visszavesz a katonai csapásokból. A csecsen vezér nem ért egyet ezzel a hozzáállással, mivel elmondása szerint az ő emberei harcosok, akik egy lépést sem fognak hátrálni.

Kadrirov szerint a harcok addig nem fejeződhetnek be, amíg el nem pusztítják az utolsó „banderistákat” is Ukrajnában.

Vlagyimir Putyinnak minden áron kell Mariupol városa, ez már egészen bizonyos annak fényében, hogy az orosz elnök francia kollégájával, Emmanuel Macronnal folytatott egyeztetése során kijelentette, ragaszkodik hozzá, hogy a várost védő ukránok letegyék a fegyvert.

Putyin és Macron a BBC szerint elsősorban humanitárius problémákról értekeztek, ezen belül is fontos téma volt a mariupoli civilek helyzete, tekintve, hogy jelenleg a dél-ukrajnai kikötővárosban dúlnak a legádázabb harcok. Putyin azt mondta Macronnak, hogy a helyzet megoldása érdekében

az ukrán nacionalista fegyvereseknek fel kell hagyniuk az ellenállással és le kell tenniük a fegyvert.

A francia elnökség egyik tisztviselője szerint Macron felvetette egy mariupoli humanitárius misszió végrehajtásának lehetőségét is, de a feltételek ehhez most nem adottak.

Tod Wolters, az Egyesült Államok európai csapatainak vezetője, és a NATO szövetségesek legfőbb európai parancsnoka a CNN szerint elismerte, nem rendelkeztek elégséges információval a kelet-európai hadi viszonyokkal kapcsolatban, így előzetesen túlbecsülték az orosz haderő képességeit, miközben alábecsülték Ukrajnát.

Amikor Oroszország február végén megindította Ukrajna invázióját, az amerikai hírszerzés úgy vélekedett, hogy az országos támadás következtében Kijev napokon belül orosz kézre kerülhet. Az orosz hadsereg azonban megrekedt a főváros körül a háború a második hónapjában, miközben folyamatosan érkeznek olyan hírek, hogy akadozik a megszálló csapatok utánpótlása, a vártnál sokkal rosszabb állapotban van a katonai infrastruktúra, az ukránok pedig a vártnál sokkal nagyobb ellenállást fejtenek ki.

Wolterst kedden hallgatta meg az amerikai szenátus fegyveres szolgálatai bizottsága, ahol Roger Wicker mississippi republikánus szenátor kérdezte arról a tábornokot, hogy van-e olyan hírszerzési hiányosság, amely miatt az Egyesült Államok túlbecsülte Oroszország erejét és alábecsülte az ukrán védelmet.

Lehet, hogy van ilyen

– nyilatkozott Wolters szűkszavúan, hozzátéve, hogy a katonai válság lezárultával vizsgálatot fognak indítani, hogy kiderüljön, hol volt a gyengepont a hírszerzésben.

Amire már csak azért sem lehet különösebb panasz, mert az amerikai hírszerzés előre kiderítette, hogy Oroszoroszág valóban arra készül, hogylerohanja Ukrajnát, annak ellenére, hogy ezt minden érintett hevesen tagadta az utolsó pillanatokig.

Legalább 12-en meghaltak és 33-an megsebesültek kedden, amikor egy orosz rakéta becsapódott egy regionális kormányépületébe a dél-ukrajnai Mikolajiv városában – írta meg a Guardian az ukrán katasztrófavédelem illetékeseire hivatkozva.

Az orosz légicsapás helyi idő szerint 9 óra előtt ért egy kilencemeletes kormányépületet kedden, az építmény nagy része megsemmisült, az emberek a törmelékek alatt rekedtek.

12 ember holttestét hozták elő a pusztítás helyszínéről, és 33 ember megsebesült

– áll az ukrán katasztrófavédelmi hivatal közleményében a Telegramon.

A támadásról Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, az oroszok alattomos módon csaptak le, hiszen egy olyan időpontját választottak a támadásnak, amikor az épületben és környékén nagy volt a forgalom. Az ukrán elnök örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy az épületben tartózkodók többségének nem esett komoly baja.

A Mikolaijvra mért légi csapás egyébként épp azon a napon történt, amikor a város arra emlékezett, hogy 78 évvel ezelőtt, 1944.március 28-án kiűzték Mikolajivből a megszálló náci betolakodókat. Ez illeszkedik az oroszok narratívájába is, akik a háború egyik okaként azt jelölték meg, hogy „nácitlanítani” akarják Ukrajnát.

A Just the News című lapnak nyilatkozott a korábbi amerikai elnök az ukrajnai háborúról, amiben elmondta, szerinte itt az ideje, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilvánosságra hozza a birtokában lévő információkat és adatokat, amelyek a Biden család kényes üzleti ügyeit bizonyítják Kelet-Európában.

Trump itt arra a 2020-as szenátusi jelentésre hivatkozik, ami felfedte, hogy Jelena Baturina orosz oligarcha, akinek a férje akkoriban Moszkva polgármestere volt, 3,5 millió dollárt adott egy olyan cégnek, melynek társalapítója Biden fia, Hunter Biden volt. Az azonban azóta sem derült ki, hogy a cég miért kapott ilyen mértékű anyagi támogatást az orosz üzletasszonytól.

Hogy lehetséges az, hogy a moszkvai polgármester felesége ennyi pénzt adjon a Biden családnak? Azt hiszem, Putyin tudná erre a választ, és valószínűleg hajlandó is lenne most elárulni

– elmélkedett ezzel kapcsolatban Donald Trump.

Hunter Biden ellen egyébként zajlik az esküdtszéki vizsgálat esetleges adósértések, külföldi lobbitevékenységek és pénzmosás miatt. Ő maga minden ellene felhozott vádat következetesen tagad.

Az ukrán haderő nem csökkenti védelmi erőfeszítéseit annak ellenére sem, hogy Oroszország Kijev és Csernyihiv térségében katonai tevékenységének korlátozását jelentette be, hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd éjjel közzétett videóüzenetében.

Az államfő pozitívnak minősítette a két fél között Isztambulban folyó tárgyalásokról érkező jelzéseket, de kijelentette, hogy ezek nem feledtetik a robbanásokat és az orosz aknákat. Egyúttal –  nyugati vezetőkhöz hasonlóan –  ő is óvatosságra intett azokkal az orosz közlésekkel kapcsolatban, hogy Moszkva jelentősen visszafogja katonai műveleteit több körzetben. Mint mondta, Ukrajna nem csökkenti védelmi erőfeszítéseit, és csak tényleges orosz feszültségenyhítő lépések esetén javulhat a bizalom a két fél között.

Az orosz hadsereg még mindig nagyon komoly erővel rendelkezik ahhoz, hogy folytassa a támadásokat országunkban

–  fogalmazott az ukrán elnök.

Az orosz nyilatkozattal kapcsolatban a szavak helyett a tettek fontosságát hangoztatták nyugati vezetők is, köztük Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök kedd esti telefonbeszélgetésüket követően.

Alekszandr Fomin, az orosz védelmi miniszter helyettese az isztambuli tárgyalási fordulót követően jelentette be, hogy az orosz hadsereg a bizalom erősítése érdekében radikálisan csökkenti  katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében. Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pedig azt mondta, Oroszország kész katonai és politikai lépésekre a konfliktus enyhítése céljából.

Zelenszkij kedden ismét emberiesség elleni bűnökkel vádolta meg az országa ellen február 24. óta háborút folytató Oroszországot a Mariupol elleni ostrom miatt. Azt állította, hogy a támadók háborús óvóhelyeket is felrobbantanak az azovi-tengeri kikötővárosban, holott jól tudták, hogy ott civilek húzták meg magukat. Az ukrán elnök éjjeli videóüzenetben újfent az Oroszország elleni szankciók szigorítására kérte a nemzetközi közösséget, és kizártnak mondta a büntetőintézkedések enyhítését mindaddig, amíg a háború be nem fejeződik.

• Kedden délelőtt ukrán delegáció érkezett Isztambulba, hogy béketárgyalásokat folytasson az orosz féllel. A megbeszélés nagyjából négy órás volt, néhány szünettel.
• Moszkva ígéretet tett arra, hogy radikálisan csökkenti a katonai tevékenységet Kijevnél, ezzel párhuzamosan Ukrajna vállalja a semleges státuszt.
• A Kreml szóvivője szerint Oroszország csak a létét veszélyeztető fenyegetés ellen használna atomfegyvert.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette a világhatalmakat, hogy szigorítsák az oroszokkal szembeni szankciókat, beleértve az olajembargót, majd újra Magyarországgal példálózott.
• Joe Biden amerikai elnök közölte, nem korrigálja vitatott kijelentését, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem maradhat hatalmon”. Biden szerint erkölcsi felháborodását fejezte ki, nem politikai nyilatkozatot tett.
• A Kreml szerint semmi köze a valósághoz annak, hogy Roman Abramovics, a Chelsea egykori tulajdonosa mérgezés tüneteit mutatta egy március eleji kijevi béketárgyalást követően.
• Tegnapi élő közvetítésünket itt érheti el.