Moszkva állítja, radikálisan csökkenti a katonai tevékenységet Kijevnél, Ukrajna vállalja a semleges státuszt

Pozitívnak nevezhetjük azokat a jeleket, amelyeket a tárgyalásokon kaptunk – értékelte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a keddi isztambuli béketárgyalásokat éjszaka közzétett szokásos videóüzenetében.

De ezek a jelek nem hallgattatják el az orosz lövedékek robbanását

– tette hozzá.

Az ukrán elnök kifejtette, minden kockázattal tisztában vannak, és nem látnak okot arra, hogy megbízzanak egy olyan állam képviselőinek szavaiban, amely továbbra is a vesztüket kívánja. A CNN összefoglalójában az elnököt idézve az írják, a kihívások mértéke nem csökkent.

Az orosz hadsereg még mindig jelentős potenciállal rendelkezik, hogy támadásokat hajtson végre hazánk ellen. Rengeteg felszerelésük és jogfosztott emberük van, akiket a háború tüzébe küldhetnek

– fogalmazott.

Mint mondta, azon az alapon tekint az Oroszországi Föderáció képviselőivel folytatott tárgyalási folyamatról szóló jelentésekre, hogy az ellenség még mindig a területükön van, és folytatja az ukrán városok ágyúzását. „Mariupolt ostromolják. A rakéta- és légitámadások nem szűnnek meg” – figyelmeztetett a túlzott optimizmus veszélyeire.

Mint ismert, az orosz és az ukrán háborús felek képviselői kedden személyesen tárgyaltak Isztambulban. A  orosz védelmi minisztérium szintén ezen a napon jelentette be, hogy „drasztikusan csökkenti a katonai műveleteit” Ukrajna két frontján: Kijevben és Csernyihivben.

Több mint 10 millió ukrán, köztük az ukrajnai gyerekek több mint fele hagyta el otthonát a háború kitörése óta – mondta az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt kedden Joyce Msuya, az ENSZ humanitárius ügyeket kezelő helyettes vészhelyzeti koordinátora. Ezek közülük az emberek közül 6,5 millióan csak a lakóhelyüket hagyták el, 3,9 millióan pedig átlépték a szomszédos országok határait is – tette hozzá.

Msuya elmondta, az ENSZ-nek jelenleg több mint 1230 alkalmazottja dolgozik Ukrajna-szerte, több mint 100 humanitárius szervezetben.

Ukrajna valóságos humanitárius paradoxon: a szélsőséges erőszak mellett rendkívüli kedvességet, mélységes szolidaritást és a legszelídebb törődést látunk

– vázolta a helyzetet Msuya, ugyanakkor arra is kitér, hogy a humanitárius szervezetek aggodalmukat fejezták ki az emberkereskedelem, a szexuális erőszak valamint a kizsákmányolás egyéb formáinak kockázata miatt.

A szakember kitért arra, hogy az ENSZ-konvoj március 18-án érte el Szumit, és egyebek mellett 130 tonna egészségügyi felszerelést, vizet, készételeket és konzerveket szállított 35 000 embernek. Hétfőn egy második ENSZ-konvoj érkezett meg Harkivba, utóbbi élelmiszert és más, az Ukrajnai Vöröskereszt közreműködésével szétosztandó egyéb segélyszállítmányokat szállított.

Országszerte több mint 180 tonna egészségügyi felszerelést szállítottak ki, és még több mint 470 tonna van úton – tette hozzá.

Magyarországot kivéve gyakorlatilag a teljes nyugati világ támogatja azt a kezdeményezést, hogy vonják felelősségre az ukrajnai háborús bűncselekmények és atrocitások elkövetőit – írja a Népszava.  Az ezt a célt elősegítő Group of Friends of Accountability néven futó új trendmeghatározó csoport március 25-én tartotta meg alakuló ülését az ENSZ égisze alatt, a lap pedig azt írja, jelenleg 49 tagja van. A tagok között szerepel lényegében az összes EU-tagállam – és hazánkat, illetve Törökországot kivéve – valamennyi NATO-tagállam is.

A csoporthoz csatlakozott az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc, valamint Szerbiát leszámítva az teljes Nyugat-Balkán. Az Európai Unió önálló jogi személyként is részese az együttműködésnek – írják.

A lap megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy hazánk miért nem vesz részt a csoportban, illetve tervezi-e a csatlakozást, de azt írják, eddig nem kaptak választ.

Az Ukrajna mellett kiálló Group of Friends of Accountability együttműködést Albánia, Dánia, Hollandia, Kolumbia, a Marshall-szigetek és Ukrajna közösen hozta létre.

Az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai Donyecki „Népköztársaság” fontolóra veszi Oroszországhoz való csatlakozását, miután Ukrajna egész donyecki régióját ellenőrzése alá vonja – idézte saját hírügynöksége Denisz Puszilin szeparatista vezetőt.

Emlékezetes, hogy a kelet-ukrajnai Luhanszki„Népköztársaság” szeparatista vezetője korábban szintén hasonló kijelentést tett. Ő azt mondta, hogy népszavazást tarthatnak az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Az ukrán külügyminisztérium vasárnap a megszállt területein megtartott álnépszavazásokat „érvénytelennek és semmisnek” minősítette. Oleg Nikolenko külügyi szóvivő a Twitteren rögzítette a véleményét, mely szerint a világon egyetlen ország sem fogadja el Ukrajna nemzetközileg elismert határainak erőszakos megváltoztatását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én megtartott háborús beszédében független államként ismerte el az Ukrajnától elszakadt Luhanszk és Donyeck régiókat, ám a világ többi része továbbra is Ukrajna részének tekinti őket.

(AlJazeera/Reuters)

Nem adottak jelenleg a feltételek humanitárius akció megkezdéséhez a következő napokban az orosz hadsereg által körbevett és ostrom alatt álló ukrajnai Mariupol lakosságának megsegítésére – jelentette ki kedd este a francia elnöki hivatal Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb telefonos megbeszélése után. Ez volt a kilencedik alkalom, hogy az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta a francia és az orosz elnök telefon beszélt egymással.

Az Elysée-palota tájékoztatása szerint a csaknem egyórás megbeszélés témája a Franciaország, Törökország és Görögország által Mariupolban tervezett evakuációs művelet volt, amelyről az orosz elnök azt mondta, hogy „gondolkozni fog rajta”, mielőtt választ ad.

Franciaország addig is folytatni kívánja az erőfeszítéseket, miután Párizs megítélése szerint a helyzet „drámai és katasztrofális” Mariupol azon 170 ezer lakója számára, aki még a városban van.

A francia elnöki hivatal nem kívánta kommentálni az ukrajnai háborúról folytatott isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokat. „Először az ukránokkal szeretnénk egyeztetni” – jelezte az Elysée-palota, hozzátéve, hogy Emmanuel Macron hamarosan beszél telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

Egyelőre a háború folytatódik, a követeléseink pedig ugyanazok, ez pedig a tűzszünet,

mondta a francia elnöki forrás.

Az orosz elnök az Elysée-palota szerint a megbeszélés során megerősítette francia kollégájának, hogy a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra, s úgy vélte, hogy ez megfelel a szállítási megállapodásoknak. Ezzel azonban a francia elnök nem értett egyet, hasonlóan a G7 országcsoporthoz, amely pénteki csúcstalálkozóján Moszkva lépését az érvényes földgázszállítási szerződések „egyoldalú és egyértelmű megsértésének” nevezte.

(MTI)

A lengyel kormány elfogadta az orosz szén importjának  betiltásáról szóló  törvénytervezetet – közölte kedden a kabinet szóvivője.

Nem szeretnénk, ha folytatódhatna a szén behozatala Oroszországból, bár tisztában vagyunk azzal, hogy van benne némi kockázat, mert az Európai Unió eddig nem hagyta jóvá az ilyen jellegű intézkedéseket,

közölte Piotr Muller kormányszóvivő kedden Varsóban újságírókkal.

Lengyelország szénfelhasználásában 20 százalékos részesedéssel az orosz szénimport domináns szerepet tölt be. Az Oroszországból behozott mennyiség 2020-ban mintegy 9,4 millió tonna volt, amelyet főként az egyéni háztartások fűtésére használtak fel. Lengyelország földgáz-felhasználásának mintegy 50 százalékát, kőolajtermék-importjának pedig több mint 60 százalékát is Oroszországból importálja.

A kormányszóvivő keddi tájékoztatása szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnök még ezen a héten bejelenti az orosz energiaszállítások (nem csak a szén) megszüntetésére vonatkozó részletes terveket. A lengyel kormányfő ugyanis már szombaton kijelentette, hogy Lengyelország lesz az egyik első, ha nem az első ország az Európai Unióban, amely teljesen kivonul az orosz szén-, kőolaj- és földgázimportból.

(MTI)

Annak ellenére, hogy az ukrán és az orosz hatóságok is arról nyilatkoztak, hogy az orosz csapatok egy része elkezdett elvonulni az ukrán főváros közeléből, kedd este is heves harcok dúltak Kijev külvárosaiban – írta a CNN helyszíni tudósításában.

A CNN csapata a főváros keleti részén, egy, a frontvonalhoz közeli lakónegyedbe látogatva hangos és gyakori tüzérségi robbanásokat hallott. És a belvárosban is ugyanolyan erősséggel és gyakorisággal lehetett hallani légiriadó-szirénákat és tüzérségi dörgéseket, mint az előző napokban. A CNN-nek nyilatkozó helyiek egyelőre szkeptikusak azzal szemben, hogy vajon az orosz támadások intenzitása valóban csökkenni fog-e.

Eközben 12-re emelkedett a mikolajivi kormányzati épület ellen elkövetett légitámadás halálos áldozatainak száma. Eddig 33 sebesültet regisztráltak.

Az orosz erők azzal indokolták Irina Scserbak őrizetbe vételét, hogy sikkasztással gyanúsítják. Fedorov viszont azt mondta, a megszállók az iskolákat és óvodákat járják, és arra próbálják rákényszeríteni a tanárokat, hogy orosz program alapján folytassák a munkájukat. Korábban a polgármester már közölte, hogy az orosz erők azon próbálnak változtatni, mit és hogyan tanítsanak az iskolákban, valamint megpróbálják kierőszakolni, hogy a tanítás orosz nyelven folytatódjék.

Melitopol a Zaporizzsjei régióban található, stratégiai szempontból fontos helyen, és már egészen az invázió kezdete óta tartják megszállva az oroszok. A városban azóta általánossá vált, hogy az Ukrajnával szimpatizáló szószólókat elhurcolják és fogva tartják. Az elmúlt hetekben számos politikust és újságírót őrizetbe vettek, sőt állítólag a 33 éves Fedorovot is elrabolták márciusban, később azonban elengedték.

Amíg a polgármester őrizetben volt, a megszállók egy oroszbarát képviselőt, Galina Danilcsenkót, a városi tanács korábbi tagját ültették a helyére az ukrán kormány szerint.

(The New York Times)

Ukrajna nem kéri, hogy magyar katonák jöjjenek és helyettünk harcoljanak! Ezt nem kértük, és nem is kérjük,

jelentette ki kedden Budapesten Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete, amikor a Móricz Zsigmond körtéren megnyitották az ukrán menekültek által a háború borzalmairól készített fotók köztéri kiállítását.

Az RTL beszámolója szerint Nepop megköszönte Magyarországnak és a magyar népnek a szolidaritást, de elmondta, hogy további támogatásra van szükség. Megjegyezte, hogy ha Magyarország a légtérzárlatot nem is támogatja (ahogy a NATO többi tagja sem – a szerk.) és fegyvereket sem akar adni,

attól még küldhetne sisakokat és golyóálló mellényeket az ukránok számára.

Hozzátette, nem akarják, hogy megbénuljon a magyar gazdaság, ezért magyar-orosz szankciók helyett EU-s szankciókat kérnek, az országok kárait enyhítendő.

Ukrajna nem kéri, hogy magyar katonák menjenek harcolni, hangsúlyozta a nagykövet, aki nem érti, miért merül fel újra és újra ez a kérdés. Hozzátette: Ukrajna békét akar, de Oroszország megtámadta őket, és ha nem harcolnak, nem csinálnak semmit, akkor az nem békéhez, hanem Ukrajna bekebelezéséhez fog vezetni.

Legalább hét ember meghalt, és huszonketten megsérültek, amikor kedden orosz légicsapás ért egy Mikolajivban található kormányhivatalt. A képeken jól látszik, hogy a nyolcemeletes épület közepén egy hatalmas lyuk keletkezett. A hatóságok továbbra is túlélők után kutatnak.

Egy évig tartó ideiglenes menekült-státuszban részesítik a háború miatt Ukrajnából érkezőket a kedden aláírt római kormányrendelet szerint. Matteo Salvini különbségtételt szorgalmazott menekültek és illegális bevándorlók között.

Mario Draghi miniszterelnök írta alá a törvényerejű rendeletet, amely átmeneti védelmet és segítséget biztosít mindazok számára, akik a háború február 24-i kirobbanása óta Ukrajnából érkeztek Olaszországba. A menekült-státusz egy évig érvényes, de további kétszer, hat-hat hónapra meghosszabbítható.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ukrajnai menekültek egyéves tartózkodási engedélyt kapnak, amellyel bekerülnek az országos közegészségügyi ellátási rendszerbe, beléphetnek a munkaerőpiacra, valamint lehetőséget kapnak az oktatási intézményekbe történő beiratkozásra. A menekült-státusz előnyt jelent a családegyesítésben is.

A római kormány anyagi támogatást is biztosít: a befogadásban résztvevő olaszok naponta harminc eurót kapnak minden egyes ukrán állampolgár után az ellátási költségek fedezésére. A saját erőből lakást bérlő ukránok havonta hatszáz eurót kérelmezhetnek, családonként legfeljebb kilencszáz eurót. A forrásokat egyelőre a következő három hónapra biztosítják. A belügyminisztérium adatai szerint több mint 75 ezer ukrajnai menekült érkezett, köztük több mint 38 ezer nő és több mint 29 ezer gyerek.

Matteo Salvini, a kormánypárti Liga jobboldali párt vezetője a parlamentben hangoztatta, hogy „az olaszok ajtaja, otthona és szíve nyitva áll a háború elől menekülő gyermekes családok előtt, de zéró toleranciát kell alkalmazni azokkal szemben, akik hamis menekülteken akarnak meggazdagodni”. A volt belügyminiszter Salvini az illegális bevándorlókat szállító emberkereskedőkre utalt.

Az északkeleti határtartomány, Friuli-Venezia Giulia kormányzója, Massimiliano Fedriga, aki szintén a Liga politikusa, egy rádióinterjúban kijelentette: az ukrajnai háborúval elérkezett az ideje, hogy Európa pontot tegyen az eddigi „felszínes” politikájára, és fellépjen a migrációval szemben, „melyet nem szabad összekeverni a háború elől menekülőkkel”. Fedriga elsősorban a balkáni migrációs útvonalról beszélt, azt hangoztatva, hogy hatósági információk szerint a Bosznia-Hercegovinában működő migránstáborok a szervezett bűnözés és az emberkereskedők központjainak számítanak.

A Liga politikusainak szavaira Emma Bonino, az Europa+ nevű parlamenti párt vezetője úgy reagált, hogy minden menekültet diszkrimináció nélkül be kell fogadni, különbségtétel nélkül, függetlenül attól, hogy Ukrajnából, Afrikából vagy esetleg a Balkánon keresztül érkeznek.

(MTI)

Kitüntették az ukrán határőrt, aki az orosz invázó első napján, február 24-én a Kígyó-szigeten teljesített szolgálatot, és különös módon tagadta meg a fegyverletételt.

Az első jelentések szerint tizenhárom határőr halt meg, miután az ukránok megtagadták a sziget feladását. Roman Hribov és társai úgy kerültek be az ukrán háborús mitológiába, hogy amikor felszólították őket, tegyék le a fegyvert, állítólag azt kiáltották a támadó orosz hadihajó fedélzetén tartózkodó tisztnek, hogy

Baszódjon meg az orosz hadihajó!

Később kiderült, hogy a határőröket az oroszok életben hagyták.

A határőrök állítólagos felkiáltása az orosz-ukrán háború gyülekezési jelszavává vált, sőt az ukrán posta még postai bélyeg kiadásával is megemlékezett róla.

Az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy Hribovot azóta elengedték az orosz hadifogságból, és jelenleg Cserkasziban tartózkodik. A kitüntetés pillanatát több Twitter-bejegyzés is megörökítette, ezek közül az egyik:

#Ukraine Roman Hrybov, the Ukrainian soldier, who said the now-famous "Russian warship, go fuck yourself" phrase when asked to surrender, returned home. It was initially thought that Hrybov and all the border guards on Snake Island were killed. Hrybov was captured by Russians pic.twitter.com/RVzfzK3ii4

— Hanna Liubakova (@HannaLiubakova) March 29, 2022

(The Guardian)

Csehország nem kívánatos személynek minősítette a prágai orosz nagykövetség egyik diplomatáját és kiutasította az országból – közölte a Twitteren a cseh külügyminisztérium. A Deník N és a Respekt hírportálok szerint a kiutasított diplomata Feodosij Vladisevszkij, a prágai orosz nagykövet helyettese.

Szövetségeseinkkel együtt csökkentjük az orosz kémtevékenységet az Európai Unióban,

indokolta továbbá a lépést a cseh külügyminisztérium. A hírportálok úgy tudják: a cseh biztonsági szolgálatok szerint Vladisevszkij kapcsolatban van az orosz titkosszolgálatokkal, amelyek kárt okoznak Csehországnak és ártanak a kétoldalú kapcsolatoknak.

A cseh külügyminisztérium – írja a CTK hírügynökség – azzal számol, hogy Moszkva válaszlépésében kiutasítja a moszkvai cseh nagykövet helyettesét, Vitezslav Pivonkát.

Martin Smolek, a cseh külügyminiszter helyettese szombaton berendelte hivatalába Alekszandr Zmejevszkij prágai orosz nagykövetet és tiltakozott a moszkvai cseh nagykövetség diplomatái elleni orosz provokációk miatt. Konkrétan mi történt, Prága nem hozta nyilvánosságra.

Csehország és Oroszország diplomáciai kapcsolatai már hosszabb idő óta rendkívül feszültek. A cseh titkosszolgálatok azt állítják, hogy oroszok állnak a 2014-ben, a morvaországi Vrbeticében egy lőszerraktárban történt robbanások mögött. Csehország ezért kiutasított Prágából 18 orosz diplomatát, válaszul Moszkva 20 cseh diplomatát küldött haza.

Az Ukrajna elleni orosz támadás következtében Csehország bezárta kijevi nagykövetségét és lvivi konzulátusát, ugyanakkor felfüggesztette a két csehországi orosz konzulátus működési engedélyét.

Today, the MFA informed the Russian Embassy in Prague that one of its diplomatic staff had been declared persona non grata and was requested to leave Czechia within 72 hours. Together with our Allies, we are reducing the Russian intelligence presence in the EU.

— Czech MFA (@CzechMFA) March 29, 2022

(MTI)

Kedden videokapcsolaton keresztül szólalt fel a dán parlamentben Volodimir Zelenszkij és ismét előkerült Magyarország – derül ki a 444 beszámolójából.

Az ukrán elnök arra kérte a politikusokat, hogy „képviseljék a szolidaritás ügyét az Európai Unióban a szabadság és az emberiesség védelme érdekében”, mert az átlagember számára elképzelhetetlen fokú gonoszságot hozott Oroszország Ukrajnára.

Zelenszkij kiemelte, hogy nem lehetnek „orosz csápok Európában, amelyek belülről feszítik szét az Uniót”, és még most is segíteni próbálják Oroszországot.

Mindenki pontosan tudja, az EU-ban ki áll szemben az emberiességgel és a józan ésszel, ki az, aki semmit sem tesz Ukrajna békéjéért. Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább Budapest kifogásait,

Jelentette ki az ukrán államfő.

Kedden délelőtt Szijjártó Péter azzal vádolta meg – kézzel fogható bizonyítékok nélkül – Márki-Zay Pétert, hogy az ellenzéki politikus megegyezett Zelenszkijjel magyar fegyverek Ukrajnába szállításáról. Márki-Zay azt mondta, nem is beszélt az ukrán elnökkel.

Ezt követően az ukrán külügy szóvivője kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azt üzente Szijjártónak, hogy „erkölcstelen az ukránok megpróbáltatásain spekulálni, hogy politikai osztalékot kapjanak a parlamenti választások előtt”.

Kapcsolódó

Direkt36: Az oroszok évek óta látják a magyar külügy titkait, a teljes hálózatot feltörték Putyin hackerei

Amikor az orosz külügyminiszter kitüntette Szijjártót, a magyar tárcavezető már rég tudta, hogy az oroszok feltörték a külügy informatikai rendszereit.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok nem látja igazolva, hogy a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások „konstruktív módon” haladtak volna.

Az amerikai diplomácia vezetője figyelmeztetett, hogy az orosz viszakozásra utaló jelek inkább az „az emberek megtévesztésére és  figyelemelterelésére” tett kísérletek.  Felszólította továbbá Oroszországot, hogy azonnal vessen véget agressziónak, és vonja vissza erőit.

Van, amit Oroszország mond, és van, amit Oroszország tesz. Mi az utóbbira koncentrálunk

– mondta Blinken marokkóban tett látogatása közben.

Hozzátette, az oroszok csúnyán becsapják magukat, azt hiszik, hogy akár csak Ukrajna keleti vagy déli részének leigázása sikeres lehet.

(AlJAzeera)

Az, hogy Oroszország visszafogja a katonai műveleteket Kijev és Észak-Ukrajna környékén, még nem jelent tűzszünetet – közölte Oroszország vezető tárgyalója az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokkal összefüggésben.

Ez nem tűzszünet, de törekszünk rá, hogy fokozatosan elérjük a konfliktus deeszkalációját, legalább ezeken a frontokon

– fogalmazott Vlagyimir Medinszkij a TASSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.

(BBC)

Az Európai Bizottság új rendszert hozott létre, amely a magánszektor vállalatai által felajánlott, természetbeni adományokat Ukrajnába, Moldovába és a háborúval szomszédos uniós tagállamokba irányítja – közölte a brüsszeli testület kedden. Az új rendszer célja, hogy segítse az ukrajnai háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerültek és a menekültek szükségleteinek kielégítését.

Koordinálni fogja a létfontosságú, vállalati adományból származó termékek és eszközök, például gyógyszerek, vakcinák, orvosi felszerelések, sátrak, ágyak és takarók szállítását. A vállalatok dönthetnek úgy is, hogy más tárgyakat és eszközöket, például laptopokat, oktatásai eszközöket, vagy játékokat ajánlanak fel a háború elől menekültek életkörülményeinek javítására. A bizottsági közlemény kiemelte: az adományok segíthetnek járványok kialakulása kockázatának megelőzésében is a legkiszolgáltatottabbak, különösen a gyermekek és kisgyerekes anyák védelmére.

Közölték továbbá: ez idáig a francia Sanofi Alapítvány 200 ezer adag, diftéria és tetanusz elleni vakcina adományozásával járult hozzá az erőfeszítéshez, és további 70 ezer vakcinaadagot ajánlott fel Csehországnak, Szlovákiának és Moldovának az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül.

Az adományok célba juttatását a belga polgári védelemmel együttműködve az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) keretében hajtják végre – tették hozzá.

(MTI)

Hollandia, Belgium és Írország egyaránt kiutasított olyan orosz állampolgárokat, akikkel szemben felmerült, hogy diplomáciai fedésben Oroszország javára kémkedtek.

A holland külügyminisztérium közölte, hogy tizenhét, diplomataként akkreditált orosz hírszerzőt utasított az ország elhagyására. Sophie Wilmes belga külügyminiszter azt jelentette be, hogy huszonegy orosz diplomatát utasítottak ki ugyanezért. Írország  további négy orosz diplomatát utasított ki, amit Simon Coveney ír külügyminiszter úgy kommentált, hogy a lépés az ország polgárainak érdekében történt, valamint azért, hogy Dublin a jövőben is diplomáciai csatornát tarthasson fenn az Oroszországi Föderációval.

(AlJazeera)

Amerikai katonai szakértők is észleltek arra utaló jeleket, hogy az orosz csapatok egy része elkezdett visszavonulni Kijev térségéből – írta a Twitteren Jim Sciutto, a CNN munkatársa. Az amerikaiak úgy vélik, hogy a mostani csapatmozgás egy hosszú távú folyamat része, és nem arról van szó, hogy csak rendeznék a soraikat. Az orosz védelmi minisztérium kedd délután jelentette be, hogy visszavonulnak Kijev és Csernyihiv térségéből.

Breaking: Russia is beginning to withdraw some forces from around the Ukrainian capital Kyiv, in what the US assesses is a “major” strategy shift, two senior US officials tell me. US is already observing movements underway of Russian Battalion Tactical Groups (BTGs) 1/

— Jim Sciutto (@jimsciutto) March 29, 2022

Ugyancsak a Twitteren jelent meg egy videó, amelyen Tadeusz Giczan fehérorosz újságíró szerint az látható, hogy orosz zászlós katonai járművek az ukrán határtól Fehéroroszország belseje felé haladnak.

https://twitter.com/TadeuszGiczan/status/1508793606261420036

Több NATO-n kívüli ország, köztük Ukrajna is meghívást kapott a NATO-külügyminisztereinek jövő heti kétnapos találkozójára – közölte a szervezet kedden.

A CNN azt írja, hogy „Ausztrália, Finnország, Grúzia, Japán, a Koreai Köztársaság és Új-Zéland külügyminiszterei, Svédország és Ukrajna, valamint az Európai Unió külügyi főképviselője” is részt vesz a találkozó egyik ülésén április 7-én, személyesen vagy videolinken keresztül.

„Kategorikusan elutasítjuk Szijjártó Péter külügyminiszter azon próbálkozásait, hogy Ukrajnát bevonja a magyarországi belpolitikai harcba” – írta kedden a Facebookon Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője. Hozzátette:

Erkölcstelen az ukránok megpróbáltatásain spekulálni, hogy politikai osztalékot kapjanak a parlamenti választások előtt.

Nikolenko kiemelte, hogy Magyarország belügyeibe eddig sem avatkozott bele Ukrajna, és ezután se fognak.

A magyar politikusok tetteit végső soron a magyar nép és a történelem fogja értékelni.

Ukrajna felszólítja a magyar vezetést, hogy

hagyjon fel az Oroszországhoz való korábbi lendületes közeledésével, és ismerje fel azt a nyilvánvaló tényt, hogy Ukrajna békéje és biztonsága nélkül nincs béke és biztonság Magyarországon sem.

Nikolenko úgy véli, az, hogy Orbán Viktor megtagadta Ukrajna teljes támogatását, „nem Magyarország háborús szerepvállalásának megakadályozása, hanem épp ellenkezőleg, Oroszország felkérése, hogy folytassa agresszióját Európában”.

Hozzátette:

Számítunk arra, hogy Budapest előmozdítja az egységet az EU-ban és a NATO-ban, hogy Oroszország véget vessen Ukrajna elleni háborújának. Oroszországnak nem szabad több teret adni az ukrán nép elleni atrocitások folytatására és az európai biztonság lerombolására.

Szijjártó Péter kedden délelőtt azt állította, hogy Márki-Zay Péter „megegyezett” Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy ha az ellenzék nyeri a választást, akkor Magyarország „beszáll a háborúba”. A magyar külügyminiszter ezt valamilyen Twitter-üzenetre alapozta, de a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt semmi ilyet nem írt: március 28-án abbéli reményét fejezte ki, hogy hamarosan Budapesten is találkozhat Zelenszkijjel és hogy a két ország a jövőben békésen együtt tud majd létezni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint legkevesebb heten meghaltak egy regionális közigazgatási épületet ért orosz rakétatámadás miatt Mikolajiv kikötővárosban. A keddi csapásban ezen kívül legalább huszonketten meg is sebesültek, és további túlélők lehetnek a romok alatt. A sérültek közül tizennyolc embert a romok közül kellett kihúzni. A mentőalakulatok továbbra is a helyszínen dolgoznak.

Az ukrán elnök a támadás halálos áldozatainak számát a dán parlament előtt tartott videobejelentkezésében közölte.

(The Guardian)

Ukrajna tárgyalói az isztambuli béketárgyalásokon közölték, hogy biztonsági garanciákért cserébe az ország semleges státuszt vesz fel. Mindez azt jelenti, hogy Ukrajna nem csatlakozna semmilyen katonai szövetséghez, így a NATO-hoz sem, és nem biztosítana helyet katonai bázisoknak sem.

A közlés szerint Ukrajnában potenciálisan ezután Lengyelország, Izrael, Törökország és Kanada szavatolhatná a biztonságot.

A javaslatcsomag tizenöt éves konzultációs időszakot is előírna az oroszok által annektált Krím-félsziget státuszáról, és csak a teljes tűzszünet esetén lépnének hatályba – közölte Ukrajna.

Ezekkel a javaslatokkal az ukrán tárgyalók szerint elegendő konkrétum van az asztalon ahhoz, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozzanak. Az ukrán fél közölte, hogy jelenleg az oroszok válaszára várnak.

A Reuters arról is írt, hogy Vlagyimir Megyinszkij orosz főtárgyaló szerint Kijev azt is feltételként szabta meg, hogy Moszkva ne ellenezze Ukrajna esetleges uniós csatlakozását.

Ukrajna semleges katonai státusza Oroszország fő követelése volt. Keleti szomszédunknak korábban felajánlották a NATO-csatlakozás lehetőségét, de ezt Oroszország hevesen ellenezte.

(BBC)

A brit kormány kedden lefoglalta egy meg nem nevezett orosz oligarcha 17 milliárd forint értékű luxusjachtját – számolt be az MTI londoni tudósítója. Az állami hírügynökség a brit közlekedési miniszter alsóháznak megküldött átiratára hivatkozva írja,

azért nem lehet tudni, ki a csaknem 60 méter hosszúságú luxushajó tulajdonosa, mert a kilétét „szándékosan és alaposan eltitkolták” a járművet hivatalosan bejegyző cég képviselői.

A Phi nevű luxusjachtot a karib-tengeri Saint Kitts és Nevis szigetországban jegyezték be, de máltai lobogó alatt közlekedett. A szigetország jelenleg is a brit nemzetközösségi országok csoportjába tartozik, alkotmányos államfője II. Erzsébet királynő.

A hajót a kelet-londoni Canary Wharf üzleti negyedének kikötőjében, a Temzén lehorgonyozva találták.

A Hollandiában gyártott orosz jachton hat különálló luxuslakosztály és úszómedence is van.

Grant Shapps brit közlekedési miniszter szerint a brit kormány Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és cimboráinak is egyértelmű és erőteljes figyelmeztetést küldött azzal, hogy feltárta a szuperjacht tulajdonosi hátterét, és lefoglalta hajót.

A brit hatóságok most először foglaltak le brit területi vizeken orosz tulajdonú hajót azóta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a brit kormány széleskörű szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen. Aszankciók keretében a brit kormány az utóbbi hetekben több száz orosz oligarcha ellen jelentett be büntetőintézkedéseket, ami többek között vagyonbefagyaszással és beutazási tilalommal is jár.