Joe Biden amerikai elnök 110 országot hívott meg a december eleji virtuális demokráciacsúcsra Washingtonba. Magyarország nem került fel erre a listára.
Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön a szerb kollégájával tartott közös sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva beszélt arról, Hillary Clinton tegnap egy interjúban tette egyértelművé a meghívottak körének kialakításának a módját.
Ez egy belpolitikai típusú rendezvény, ahová nem hívták meg azokat az országokat, amelyek vezetői jó kapcsolatot építettek ki az előző amerikai elnökkel, Donald Trumppal
– szögezte le Szijjártó.
Az általa emlegetett interjúban Clinton azt mondta, nagyon aggódik amiatt, hogy az autoriter rezsimek egyre nagyobb teret nyernek a világban, majd Brazília, Törökország és Oroszország mellett Magyarországot említette, ahol egyszemélyi hatalommal, kapzsisággal és korrupcióval irányítják a vezetők az országukat.
Szijjártó szerint a magyar-amerikai kapcsolatok akkor értek a csúcspontra, amikor Trump volt az Egyesült Államok elnöke, akit kifejezetten tisztelnek, és ez kölcsönös is volt.
Minden megválasztott amerikai elnöknek megadjuk a tiszteletet, más kérdés, hogy mit kapunk vissza. Akik Trumppal jóban voltak, erre az eseményre meghívót nem kaptak
– ismételte el a külügyminiszter.
Mint fogalmazott, mivel Magyarország történelme folyamatosan a szabadságért vívott küzdelemről szólt és egy ezeréves államisággal rendelkező ország vagyunk,
nem szorulunk rá, hogy érettségivizsga jelleggel bírálgassa el bárki a magyar demokrácia állapotát.
A 24.hu megkereste az amerikai külügyminisztériumot is azzal kapcsolatban, hogy hazánk miért nem kapott meghívót a kétnapos eseményre. A tárca egyik szóvivője lapunknak megküldött válaszában azt írta, elkötelezettek a Magyarországgal való kapcsolatuk tovább erősítésére.
Továbbra is elkötelezettek vagyunk a NATO szövetségesünkkel való közös munkára számos kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésben, mint a biztonsági, a rendészeti, a gazdasági és az energiaszektor. Ugyanakkor elkötelezettek vagyunk a demokratikus intézmények, az emberi jogok, a jogállamiság és a sajtószabadság támogatásáért is
– közölték.
A szóvivő azzal zárta nyilatkozatát,
bízunk benne, hogy más kormányokkal, köztük Magyarország kormányával, valamint a civil társadalommal közösen együtt léphetünk fel a demokrácia hanyatlásának kezeléséért, az emberi jogok előmozdításáért és a korrupció elleni védekezésért a csúcstalálkozó keretein belül és kívül egyaránt.
