Thierry Monasse / Getty Images
Nagyvilág europoli

Elharapódzott a lengyelek EU elleni harca – közeleg a polexit?

A lengyel alkotmánybíróság az EU-s alapszerződés több rendelkezését összeegyeztethetetlennek nyilvánította a lengyel alkotmánnyal. A döntés fontos lépése az EU-lengyel vitának, ami még korántsem záródott le.

Az Európai Unió Bíróságának azon törekvése, hogy beavatkozzon a lengyel igazságszolgáltatási rendszerbe, sérti a lengyel alkotmány elsőbbségének elvét

– mondta ki a lengyel alkotmánybíróság múlt csütörtökön közzétett döntésével.

A csak a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt által jelölt tagokból álló testület azután döntött így, hogy márciusban Mateusz Morawiecki miniszterelnök három beadvánnyal fordult hozzá. Az EU-nak és Lengyelországnak több kérdésben is eltér a véleménye, az eljárás közvetlen kiváltó oka a bírói kinevezések megváltozott módja és a bírák elleni fegyelmi eljárás új rendszere volt. Ezekről az uniós bíróság úgy döntött, sértik az EU-jogot, illetve kimondta azt is: a lengyel bíráknak joguk van ahhoz, hogy a luxemburgi bírósághoz forduljanak, és ne alkalmazzanak olyan törvényeket, amelyek az unió bírósága szerint ellentétesek az EU-s joggal.

Az alkotmánybíróság friss döntése ennek ellentmond, és azt deklarálja, hogy a lengyel törvények elsőbbséget élveznek az EU-s szabályokkal szemben. Összességében a vita abban áll, hogy melyik félnek van joga eldönteni, hogy a jogszabályváltozások megfelelnek-e a jogállamiság kritériumainak.

Brüsszel azt mondja, az európai alapszerződés rendelkezik a kérdésről, így arról, hogy a bírák az Európai Bírósághoz fordulhatnak. Ez valóban így van, a 19. cikkely tartalmazza ezt. Általánosságban pedig az EU-nak három alapelve is van, amihez minden tagállamnak tartania kell magát:

  1. az Európai Bíróság ítéletei minden nemzeti bíróságra kötelezőek,
  2. az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben,
  3. csak az Európai Bíróság ítélheti meg azt, hogy egy uniós intézmény ellentmond-e az európai jognak.

Ezt az uniós igazságügyi miniszterek luxemburgi találkozója után mondta az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja, Didier Reynders.

Szakemberek szerint a lengyelek által hozott szabályváltoztatások az igazságszolgáltatás függetlenségét lehetetlenítki el, a mostani alkotmánybírósági döntés pedig még tovább megy, azzal a polexit, vagyis Lengyelország EU-ból való kilépése került közelebb.

Jaap Arriens / NurPhoto / AFP Több ezer ember vett részt a Lengyelország Európában felvonuláson Varsóban, 2019. május 18-án

Donald Tusk, a Brüsszelből, az Európai Tanács, majd az Európai Néppárt éléről a lengyel politikába visszatért ex-miniszterelnök mondta még azt a nyáron, hogy a lengyel és a magyar kormány okozta kihívások Európát a szétesés útjára kényszeríthetik. De az Európai Parlament bel- és igazságügyi bizottságának néppárti szóvivője szerint is aláássa az ítélet a lengyel kormány azon állításait, hogy nem terveznek kilépni az EU-ból.

A lengyel kormány elveszítette hitelességét. Ez egy támadás az EU egésze ellen,

mondta.

A lengyel konzervatív kormány úgy védekezik: azért kellett meghozni a bírói kinevezésről és a fegyelmi testületről szóló szabályokat, mert még mindig kommunista befolyás alatt áll a bíráskodás. Szerintük az uniós bíróság túllépett a hatáskörén, és Lengyelország szuveneritásába avatkozott bele, amit nem hagyhatnak. A kormány szóvivője, Piotr Müller azt is kiemelte, hogy nem Lengyelország az egyetlen, ahol hasonló döntés született.

Ezek közül a legnagyobb visszhangot a tavaly májusi német alkotmánybírósági döntés okozta, amit Morawiecki lengyel kormányfő akkor az EU története egyik legfontosabb ítéletének nevezett.

Hasonlóan a mostani lengyel döntéshez a karlsruhei testület is megkérdőjelezte az uniós bíróság elsőbbségét, méghozzá az Európai Központi Bank programjára vonatkozó ítéletével. A két eset között azonban van egy döntő különbség, hangsúlyoztaaz Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű agytröszt vezető munkatársa, John Dalhuisen a német döntés után, de már sejtve, hogy miben gondolkodnak a lengyelek. Míg a német alkotmánybíróság azt akarta meghatározni, kinek meddig terjed a kompetenciája, addig a lengyel inkább azt, egyáltalán működjön-e az uniós bíróság, illetve van-e értelme annak, ha nincs beleszólása olyan ügyekbe, amelyekben egy tagállam nem kíván engedni.

Jogászok szerint Morawiecki az alkotmánybírósághoz benyújtott kérelmének egyik pontja annyira általános, hogy alapjául szolgálhat annak is, hogy az uniós jog nem alkalmazandó Lengyelországban.

Bizonyos jelek már vannak is arra, hogy a lengyelek nem mindent szabályt tartanak magukra nézve kötelező érvényűnek. Szeptemberben az Európai Bíróság napi 500 ezer euró bírságot szabott ki Lengyelországra, amiért az uniós bírósági ítélet ellenére nem állította le a lignitbányászatot a lengyel-cseh-német határháromszögben lévő turówi bányában.

Kapcsolódó
A szénpor miatt ropog a visegrádi együttműködés, a lengyel kormányfő Budapestre se jött el
Nem jött el Budapestre a lengyel miniszterelnök, mivel nem akart belefutni cseh kollégájába. A háttérben az áll, hogy Prágának sikerült keresztülvinnie az Európai Bíróságon, hogy számára kedvező döntés szülessen egy határmenti lignitbányáról szóló vitában. A lengyelek emiatt a V4-es együttműködésből is kivonhatják magukat átmenetileg.

A lengyel alkotmánybíróság egyébként négyszer halasztotta el a nyárra esedékes döntéshozatalt az ügyben. Varsó alighanem ki akarta várni, hogy az EU előbb rábólintson a neki járó 24 milliárd eurós támogatásra a járványügyi helyreállítási alapból és a kapcsolódó, 12 milliárd eurós kedvező kamatozású hitelre. Brüsszel viszont addig mindenképpen blokkolni akarta a kifizetést, amíg a lengyelek ki nem terítik a lapjaikat.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt mondta, a lengyel ítélet „nem maradhat következmények nélkül”. A legjobb megoldásnak az ügyben megszólalók közül többen – így az EP szociáldemokrata alelnöke, Katarina Barley – azt látják, ha nemcsak a helyreállítási alapot és a hitelt nem bocsátják a lengyel kormány rendelkezésére, hanem minden pénzcsapot elzárnak előle.

Martin Bertrand / Hans Lucas / AFP Katarina Barley

Nem tudunk milliárdokat átutalni egy tagállamnak anélkül, hogy jogilag biztosítani tudnánk, hogy a pénz el is jut azokhoz, akiknek szánták

– mondta a német Zöldek EP-képviselője, Daniel Freund.

Már csak azért is a források jegelése lenne a célravezető, mondják többen, mert a lengyel kormány LMBTQ-közösség elleni fellépésénél éppen az vezetett célra, hogy az EU az alapok befagyasztásával fenyegetett. Márpedig a pénz igencsak jól jönne a PiS-nek: 2023-ban parlamenti választást tartanak Lengyelországban.

Persze a lengyelek is dönthetnek úgy, hogy máshonnan vesznek fel hitelt – mint tette azt az Orbán-kormány. Másrészt ők is feltartóztathatják az EU-s befizetéseiket.

Az Európai Bizottság első reakciójában azt közölte:

A Bizottság nem habozik élni az uniós szerződésekből eredő hatásköreivel, hogy biztosítsa az uniós jog egységes alkalmazását és integritását.

De ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel cselekvése is ilyen gyors lesz. Kivárnak, a lengyel kormány valóban alkalmazza-e az alkotmánybíróság döntését. Ennek egyik kulcsmomentuma, ha a közlönyben is megjelenik a döntés, akkor lép ugyanis csak hatályba.

Fontos, hogy a lengyel népesség körében továbbra is nagyon nagy a támogatottsága az uniós tagságnak, mintegy 90 százalékos. A kilépésnél sokkal valószínűbb, hogy Brüsszel és Varsó között tovább megy majd az adok-kapok, ami talán az EU vezetését is arra sarkallja, hogy hatékonyabban lépjen fel a rebellis tagállamokkal szemben.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.