A külügyminisztériumnak ki kell adnia a Budapest-Belgrád vasút kínai hitelszerződését – közölte pénteken Szél Bernadett. Az országgyűlési képviselő emlékeztetett, hogy tavaly indított pert a vasúti beruházás finanszírozására kötött hitelszerződés kiadásáért.
Előzetes adatkérésére a kormány – veszélyhelyzetet kihasználva – 90 nap hosszabbítást kért, majd átnyomta a parlamenten a titkosítási törvényt. Ez alapján, írta a politikus a közleményben, a szerződés kiadásáról a külügyminiszter dönt „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve, ennek során a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve”.
Az adatkérés elutasítása után Szél pert indított, majd az elsőfokú bíróság nyilvánosságkorlátozó döntése ellen fellebbezést nyújtott be. A bíróság másodfokon annak bizonyítására kötelezte a külügyminisztériumot, hogy a szerződés kiadása sértené Magyarország külügyi érdekeit. A külügyminisztérium válaszából kiderült, hogy a titkosítás során kizárólag a kínaiak érdekeit vették figyelembe és egy általuk megküldött lista alapján döntöttek a szerződés titkosításáról – olvasható a közleményben.
A bíróság mai döntésében megállapította, hogy a minisztérium nem csatolt semmi olyan dokumentumot, ami hitelt érdemlően bizonyította volna, hogy a szerződés kiadása sértené Magyarország külügyi érdekeit. Az ítélet jogerős, a külügyminisztériumnak 15 napon belül ki kell adnia a hitelszerződést,
írta Szél Bernadett és hozzátette: „A döntés rámutat arra, hogy a kormány mondvacsinált okból, a magyar érdekre való üres hivatkozással és a Kínai Kommunista Párt kívánsága előtt meghajolva fosztotta meg a magyar adófizetőket egy olyan hitel részleteinek megismerésétől, amit nekik kell majd visszafizetniük”.
