Megismétlődhet az Egyesült Államokban a hatvanas évek végének inflációs pályája, amikor az amerikai szövetségi jegybank teljesen elveszítette a kontrollt az inflációs folyamatok fölött – állította Niall Ferguson gazdaságtörténész, a Stanford Egyetem mellett működő Hoover Intézet tudományos főmunkatársa egy jelenleg is zajló olaszországi nemzetközi gazdasági konferencián, az Ambrosetti Fórumon.
A CNBC News azt írja, az amerikai fogyasztói árak júliusban 5,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, ami azt jelenti, hogy a 2008 augusztusa óta ez a legnagyobb áremelkedés az országban.
Az amerikai jegybank és sok közgazdász azt állítja ugyan, hogy a közelmúltban tapasztalt inflációs növekedés csak átmeneti lesz, de Ferguson szerint ezt elhamarkodott volna kijelenteni.
Az amerikai lakásárakról és a fogyasztói inflációs várakozásokról szóló keddi adatközlések tovább növelhetik a szövetségi jegybank aggodalmait. Az S & P/Case-Shiller-index, amely húsz amerikai nagyváros lakásárait méri, júniusban éves szinten 19,1 százalékos emelkedést hozott, ami az 1987 óta létező mutató történetében a legnagyobb ugrást jelent.
Larry Summers volt amerikai pénzügyminiszter hétfőn a Twitteren azt írta: valahányszor azt hallja, hogy az infláció átmeneti, mindig emlékeztet rá, hogy a lakásárak inflációja még nem mutatkozik meg az indexekben. Pedig a lakhatás az alapvető fogyasztói árindex 40 százalékát adja ki.
Every time you hear that inflation is transitory remember that double house price inflation hasn’t yet shown up in the indexes. Housing represents 40 percent of the core CPI.
— Lawrence H. Summers (@LHSummers) August 30, 2021
A történelem nagy inflációi – mint Ferguson mondta – szinte mindig háborúhoz kapcsolódtak. Az inflációs várakozások lehorgonyzása ezért szerinte például akkor volna elvárható, ha az Egyesült Államok és Kína között folyó hidegháború valódi háborúvá fajulna, például Tajvan miatt. Ferguson az vetette fel, hogy ha az Egyesült Államok Afganisztánból való kivonulását Hszi Csin-ping kínai elnök úgy értelmezné, hogy az USA a továbbiakban távol akarja tartani magát a háborús konfliktusoktól, az akár bátorítást is adhatna neki, hogy megpróbálja Tajvant teljesen Kína ellenőrzése alá vonni.
