Drew Angerer / Getty Images
Nagyvilág

Még a G7 vezetői sem tudták meggyőzni Bident, egyre durvul a kabuli helyzet

A szövetségesek arra kérték Amerikát, hogy tolja ki a kivonulás határidejét, de Joe Biden hajthatatlan volt. Kabulban mostantól az történik, amit a Talibán szeretne.

Joe Biden amerikai elnök megválasztása nem csupán az amerikai demokratáknak okozott örömet, de a legtöbb európai kormány- és államfő is üdvözölte a változást. Nagyjából erről beszélt a 24.hu-nak Ivan Krasztev politológus is, aki szerint bármi is lesz a jövőben az Egyesült Államokban, Biden a legtöbb, amit az európai szövetségesek kaphatnak.

Az amerikai-európai szövetségesi rendszer jó ideje sorvad. George W. Bush még bele tudta húzni az európai kormányok nagy részét az afganisztáni háborúba, mert akkor a szeptember 11-i támadások után a kontinens nagy része közös félelmet érzett a Nyugat elleni támadás miatt. Az iraki háborúval már nem sikerült ugyanezt elérni, akkor jóval kevesebb ország vállalta, hogy a jelenlétével is legitimálja az amerikaiak politikáját.

Barack Obama nagyrészt elfordult Európától, a jövőt Ázsiában látta, de igazán Ázsia felé sem tudott nyitni, mert az ő birodalomfenntartási energiáit is lekötötte az afgán és az iraki háború. Ennek ellenére Obama óta igaz, hogy az amerikaiak a jövőt, annak konfliktusait és kihívásait vagy az ezekre nyújtandó választ nem Európában látják.

Donald Trump és Joe Biden, az Egyesült Államok legutóbbi és jelenlegi elnöke nagyjából ugyanazt mondták Amerikának a világban betöltött szerepéről, csak különböző kifinomultsággal és koherenciával. Amíg Trump jórészt szavakban és fennhangon hirdette, hogy America First, vagyis Amerika az első, addig Biden a gyakorlatban mutatja be ugyanezt.

Az a módszer ugyanis, ahogy az amerikaiak kivonulnak Afganisztánból, tényleg kizárólag arról szól, hogy Amerikának jó legyen. Húszévnyi katonai jelenlét, egy teljes árnyékállam feldúcolása és a szövetségesek rendszeres szóbeli támogatása ellenére mindenféle látható kimenekítési terv nélkül, az ellenfél képességeinek pontatlan felmérésével, kapkodva, mereven vonulnak ki az országból.

Az amerikai közvélemény sem úgy nézi ezeket a képeket Kabulból, hogy elégedett lenne, Joe Biden támogatottsága csökkent is miatta, de az Egyesült Államok állampolgárait valójában annyira nem érdekli az afganisztáni háború, hogy tudomásul veszik, ennek így kellett történnie.

Az európai kormányok vezetőit már jobban érdekli, mi zajlik Kabulban. Ez sem feltétlenül azért van, mert az európai közvélemény szolidárisabb lenne a magukra hagyott afgánokkal szemben, hanem két másik ok miatt. Az egyik, hogy az európai kormányfők rettegnek az újabb migrációs hullámtól, amit a mostani helyzet elindíthat. Erről a traumáról korábban írtunk már. A másik ok pedig, hogy az amerikaiak önző és egyoldalú viselkedése rávilágított, mennyire gyenge valójában Európa Amerikával és a világ többi részével szemben.

Jelenleg Nagy-Britannia az elnöke a világ leggazdagabb országait tömörítő G7 csoportnak, és Boris Johnson – miután azt látta, hogy a kétoldalú párbeszéd nem érdekli az amerikaiakat – keddre összehívta a csoport csúcstalálkozóját, amelyen kizárólag Afganisztánról volt szó. Ezzel a brit kormányfő azt szerette volna elérni, hogy a G7 többi országának támogatásával hátha az Egyesült Államok is jobban hallgat majd rá.

Nem sikerült.

Johnson fő célja az volt, hogy tolják ki az evakuáció határidejét, mivel még mindig emberek tízezrei várakoznak Afganisztánban, hogy kimentsék őket onnan. Joe Biden hivatalosan augusztus 31-én szeretné befejezni a kivonulást, ami azt jelenti, hogy jövő keddig mindenkit ki kellene menteni Afganisztánból. A britek szerint ez nem lehetséges, ezért szeretnének határidő-hosszabbítást.

Dan Kitwood / Getty Images Boris Johnson útban a G7 csoport virtuális találkozójára 2021. augusztus 24-én.

Ebben a kérdésben azonban Biden hajthatatlannak mutatkozott, aminek több oka is lehet. Biden eleve azért vállalta ezt a kaotikus távozást, mert határozott határidővel szerette volna elhagyni Afganisztánt. Ha ezt a határidőt tologatni kezdik, akkor a „végtelenségig” tarthat. A másik ok maga a Talibán. Egyre inkább látszik, hogy hiába az első napok próbálkozása, ez a Talibán sem más, mint amelyik korábban vezette az országot. Egyre több az erőszakos bosszú, egyre keményebben lépnek fel azokkal szemben, akik korábban támogatták a megszálló erőket.

A tálibok szerint augusztus vége a vörös vonal, amelyet nem lehet átlépni, csak addig hagyják, hogy az Egyesült Államok evakuáljon a kabuli reptérről. Csakhogy közben a tálibok ellenőrzőpontokat állítottak fel a reptér előtt, és nem engedik át azokat az afgánokat, akik a szövetségeseknek dolgoztak. Azt is kijelentették, hogy a külföldiek elhagyhatják az országot, de azok az afgánok, akiknek nem engedélyezték az utazást, nem mehetnek sehova. Ez a hozzáállás lehetetlenné teszi, hogy mindenkit ki lehessen menteni. Főleg azért, mert a tálibok még az amerikai útlevelet felmutatókat sem mindig engedik át a reptérhez, több embert is megvertek, volt, akit azzal fenyegettek, hogy lelövik.

Az amerikaiak egyelőre ellenőrzik a kabuli repteret, és folyamatosan mentik ki az embereket. Az Európai Unió elvileg már majdnem mindenkit kimentett, és az amerikaiak is hatvanezer embernél tartanak. A G7 csúcstalálkozóján szintén részt vevő ENSZ-főtitkár szerint azonban az ENSZ stábját és a nekik dolgozó afgánokat is egyre gyakrabban támadják meg. Ezen persze nem segít, hogy a hírek szerint az ENSZ összevissza kommunikál a munkavállalóinak. Van, akit otthonmaradásra kérnek, van, akinek azt javasolják, menjen be rendesen dolgozni, és hiába féltik az életüket a munkatársak, továbbra is elvárják tőlük, hogy három héttel előre kérjenek utazási engedélyt, és töltsék fel a teljesítményértékelésüket.

Az afganisztáni helyzet annyira kezd eldurvulni, hogy a diplomaták és a think tankek dolgozói saját maguk kezdik el megszervezni a kisebb csoportok kijutását a reptérre. Van olyan csoport, amelyet Dunkirknek neveztek el arról az akcióról, melynek keretében több százezer szövetségest mentettek ki a második világháborúban.

Felmerült az is, hogy hiba volt korábban átadni a bagrami légi bázist, amely az amerikaiak első számú központja volt Kabulban, ugyanis innen könnyebben lehetne biztosítani a mentést. Az amerikai kormányzat ezzel nem ért egyet, mert a létesítmény visszafoglalásához legalább ezerötszáz katonát kellene bevetni, és egy katonai bázis használata nem azt a jelzést adná az afgánoknak, hogy csak egyszerű diplomáciai képviselet marad hátra az országban.

Jelenleg az látszik, hogy az amerikaiak hajthatatlanok, nem csak a saját érdekeik, de még inkább a tálibok miatt. Katonákat nem akarnak bevetni, így pedig csak addig mehet majd az evakuálás, amíg a tálibok engedik azt. Kérdés, hogy ennek a határideje jövő kedd lesz-e, vagy valami más. Az viszont már kedden egyértelművé vált, hogy a szövetséges országok nem tudták meggyőzni az Egyesült Államokat, hogy lépjen fel keményebben a tálibok ellen, így most már a gyakorlatban az történik Afganisztánban, amit a Talibán szeretne.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.