A 444 a norvég külügyminisztériumnál érdeklődött, mit gondolnak arról, hogy a magyar kormány jogi lépéseket fontolgat, miután kiderült: hazánk végleg lemondhat a Norvég Alap forrásairól. A magyar kormány egyébként a Magyar Közlönyben megjelent határozatban is rögzítette, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.
A tárca sajtóosztálya a lap megkeresésére közölte:
A 2020 decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva. Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben.
Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter korábban beszélt arról, hogy egyre aggasztóbbnak tartja a magyarországi helyzetet, a 444-nek ezzel kapcsolatban a tárca úgy fogalmazott:
Számos fórumon jeleztük az aggodalmunkat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt az elmúlt években. Különösen kritikusak voltunk az olyan törvényekkel szemben, amik a civil szervezeteket és az LMBTI-közösséget érintik hátrányosan, és az olyan intézkedésekkel szemben, amik gyengítik a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot.
