Hiába nyerte meg a december 6-i parlamenti választásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD), szövetségesek hiányában képtelen volt többséget gyűjteni maga köré, így a második helyezett, jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) alakított kormányt. Ami egy pillanatig sem volt kétséges, hisz a jobboldali parlamenti pártoknak – USR PLUS, RMDSZ – eszébe sem jutott a baloldalhoz csapódni. A képlet így rém egyszerű: a PSD törvényhozóinak száma a szenátusban és a képviselőházban összesen 157, a PNL-USR PLUS-RMDSZ triónak pedig 244, ráadásul hozzájuk csapódik a 18 nemzeti kisebbség képviselője, akik hagyományosan a hatalom szövetségesei. A szocdemek legfeljebb a váratlanul 47 képviselőt bejuttató szélsőséges, nacionalista AUR párttal szövetkezhettek volna, de a többséghez ez is kevés lett volna.
A PSD a választások utáni első napokban, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a jobboldal Klaus Iohannis államfő ernyője alatt összefog, a parlament alakuló ülésének bojkottjával fenyegetőzött, ám végül visszavonulót fújtak, hisz nélkülük is lezavarták volna az eseményt. Ugyanakkor Marcel Ciolacu pártelnök azért tudatta: „kőkemény ellenzék” lesznek.
Árulással vádolták Orbant
Gyakorlatilag a PNL, a vezető koalíciós partner simán összerakhatta volna a kormányt, csakhogy a kedden kevéssel éjfél előtt kezdődött országos vezetőségi gyűlésen, amikor véglegesíteni kellett volna a miniszterjelöltek névsorát, a párt nehéztüzérsége nekiesett Ludovic Orban pártvezérnek, és árulással vádolták, amiért a koalíciós tárgyalásokon kulcsminisztériumokat engedett át az USR PLUS-nak.
Azért nem kell mindent eladni a képviselőház elnöki tisztségéért
– mondta állítólag Rareș Bogdan, a magyarellenes tévésből lett EP-képviselő.
A PNL-n belüli feszültség fő oka a párt által támogatott Iohannis és Orban között dúló, szőnyeg alatti háború a párt kézi irányításáért. A helyzet odáig fajult a választásokat követően, hogy a Iohannis által preferált Florin Cîțu mellé váratlanul Ludovic Orban is bejelentkezett kormányfőjelöltnek. Dühében Iohannis azt nyilatkozta, „nekem mindegy, ki a kormányfő, csak PNL-s legyen”. Orban méregfogát végül zajos háttérharcok után a képviselőház elnöki tisztségével – a harmadik tisztség az országban az államfő és a szenátus elnöke után – húzták ki. Florin Roman, a PNL képviselőházi frakciójának vezetője pedig azzal fenyegetőzött, hogy jövőre végigjárja az összes liberális polgármesteri hivatalt, hogy elmesélje Orban árulását.
A pártmoguloknak leginkább az igazságügyi, az EU-s projekteket felügyelő és a közlekedési tárca USR PLUS-nak történő átengedése fájt. De annak sem tapsoltak, hogy a fejlesztési, közberuházási és közigazgatási minisztériumra az RMDSZ tette rá a kezét.
Tény, az USR PLUS mint a harmadik parlamenti párt a PSD és a PNL után, szemrebbenés nélkül zsarolt a koalíciós egyeztetéseken, hisz nélkülük nincs parlamenti többsége a kormánynak.
Túlképzett miniszterelnök
Az 1972-ben született Florin Cîțu, Románia új miniszterelnöke, aki eddig pénzügyminiszter volt az Orban-kabinetben, tulajdonképpen nem vérbeli politikus, hanem gazdasági-pénzügyi szakember, akinek életrajzát átfutva felmerül a kérdés, ugyan miért vállalta el? Cîțu 1996-ban a Grinnel College-ben (Egyesült Államok) szerzett diplomát, 2002-ben az Iowa State University-n mestervizsgázott. Ami a szakmai karrierjét illeti, 2001-2003 között Új Zéland Nemzeti Bankjánál volt közgazdász, majd két évig az Európai Fejlesztési Banknál dolgozott, innen pedig átigazolt az ING Bankhoz, ahol több vezető tisztséget is betöltött.
Aztán 2016-ban Bukarest egyik kerületében szenátorrá választották.
Jelentős vagyon nincs a nevén, a szülőktől örökölt 75 hektár szántóföld mellett rendelkezik egy hitelből vásárolt 150 négyzetméteres lakással Bukarestben, nyögi egy 303 000 eurós kölcsön részleteit, de valakinek kölcsön is adott 30 600 eurót.
Tizenkilenc férfi, egy nő
A parlament előtt szerdán bemutatott kormányprogram külön fejezetben biztosítja az esélyegyenlőséget a nők számára. Ehhez képest a 18 tagú kabinetben – plusz két miniszterelnök-helyettes – csupán egyetlen nő található, Raluca Turcan, a PNL munkaügyi és szociális minisztere, akit csak rosszindulatú kollégák neveznek a háta mögött „Miss botox”-nak. A nők partvonalra helyezését a média máris Cîțu szemére hányja.
A minisztériumok leosztásánál a PNL kapta a honvédelmet, a külügyet, a pénzügyet, a belügyet, az oktatást, a munkaügyet, az energiát, a mezőgazdaságot és a művelődést. Az USR PLUS-nak jutott az EU-projektek, a közlekedés, az egészségügy, az igazságügy, a fejlesztés és digitalizálás, a gazdaság és turizmus.
Az RMDSZ jól tárgyalt, mert a fejlesztési és közberuházási miniszter megszerzésével támogatni tudja a magyarlakta települések kormányzati beruházásait. Cseke Attila – 2009-2011 között egészségügyi miniszter volt – tehát ismét kabinetet kap, jelezve, hogy az RMDSZ Bihar megyei lobbija továbbra is erős. Annak idején 2004-2008 között Borbély László töltött be hasonló miniszteri tisztséget, és regnálása alatt csak ott nem épült falusi sportterem, ahol, nem akarták. Tánczos Barna a környezetvédelmi, erdészeti és vízügyi tárcát kapta, ő eddig csak államtitkári tapasztalatokat szerzett az évek során a közlekedési, a területfejlesztési és a mezőgazdasági tárcáknál. Az RMDSZ harmadik minisztere Novák Eduárd korábbi paralimpiai világ- és Európa-bajnok kerékpározó.
Fércelt koalíció
A parlament két házának együttes ülésén szerdán késő délután a törvényhozók bizalmat szavaztak az új kabinetnek: 260-an voksoltak mellette, 186-an ellene. A menetrend szerint a kabinet leteszi az esküt Klaus Iohannis államfő előtt, majd az ígéret szerint Florin Cîțu összehívja az első kormányülést.
A koalíciós partnerek mosolygós nyilatkozatok közepette biztosítottak mindenkit, hogy négy évig együtt maradnak, erre azonban vajmi kevés az esély. A felek már az elmúlt héten megkezdték a közintézmények, állami hivatalok vezető tisztségeinek szétosztását, s kérdés, mikor, miért tépik majd szét a babaruhát.
Addig is az első feladatuk a 2021-es költségvetés megszavaztatása a parlamentben, állítólag ez is meglesz december 31-ig.
